Schiffer András: a jogállam nem a közvélemény megrendelésére működik
Tízpontos petíció hívja fel a figyelmet a büntetőeljárások jogállami garanciáinak betartására. A Schiffer András közösségi oldalán közzétett kezdeményezést több ismert közéleti szereplő is aláírta. Az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint az elmúlt fél évben megszaporodtak azok az esetek, amikor a hatóságok látványosan félretették az ártatlanság vélelmét és a személyi szabadság korlátozásának törvényi feltételeit. A KlikkTV Forró vonal című műsorában Németh Péterrel arról beszélt, miért tartja veszélyesnek ezt a gyakorlatot, és milyen változást vár a kezdeményezéstől.
Nem a politikusok védelmében született a petíció
Schiffer András szerint a tíz pontban megfogalmazott petíció elsődleges célja nem a politikai döntéshozók vagy a széles nyilvánosság meggyőzése, hanem a nyomozóhatóságok és a nyomozási bírák figyelmének felhívása a jogállami alapelvekre. Ezeket ugyanis nem elegendő egyszer törvénybe foglalni, hanem minden egyes eljárásban, minden döntésnél érvényesíteni kell. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelmét, valamint a kényszerintézkedések szükségességének és arányosságának követelményét a hatóságoknak a közvélemény elvárásaitól függetlenül kell betartaniuk.
Németh Péter felvetette, hogy a petíciónak politikai üzenete is lehet, hiszen a jelenlegi kormány alatt zajló letartóztatások gyakorlatát bírálja. Schiffer ezt nem tagadta, de különbséget tett a politikai és a pártpolitikai tartalom között. Mint mondta, a jogállami alapelvek nyilvános képviselete természetesen politikai kérdés is, de ez nem jelenti azt, hogy a kezdeményezés valamelyik párt mellett vagy ellen foglalna állást.
A letartóztatásnak törvényi feltételei vannak
Schiffer András különösen aggályosnak tartja, hogy a letartóztatásokat olyan esetekben is elrendelik, amikor a törvényi feltételek fennállása megkérdőjelezhető. Emlékeztetett arra, hogy a személyi szabadságot korlátozó intézkedésnek csak meghatározott veszélyek esetén van helye: ilyen a szökés vagy elrejtőzés, a bizonyítékok megsemmisítése, az összebeszélés, illetve a bűnismétlés veszélye.
Az ügyvéd szerint előfordul, hogy valakit akkor is letartóztatnak, amikor már hosszabb idő eltelt a nyomozás megindulása óta, így nehezen magyarázható, milyen bizonyítékokat tudna még megsemmisíteni vagy kivel tudna összebeszélni. Más esetekben az érintett maga jelentkezik a hatóságnál, ami szintén kérdéseket vet fel a szökés és elrejtőzés veszélyével kapcsolatban. Schiffer hangsúlyozta, hogy ezek a kifogások nem az egyes büntetőügyek érdemére vonatkoznak: attól még lehet megalapozott a gyanú, hogy a kényszerintézkedés alkalmazása jogszerűtlen vagy aránytalan.
„A jogállam pontosan arról szól, hogy a különböző személyi szabadságot, ha úgy tetszik, emberi jogokat korlátozó intézkedéseket az állam nem a közvélemény megrendelésére, hanem jogszabályok alapján alkalmazza” – fogalmazott.
A politikusok elleni eljárások különösen érzékenyek
Schiffer szerint a mostani helyzetet három körülmény különbözteti meg a rendszerváltás óta eltelt időszak korábbi tapasztalataitól. Egyrészt az elmúlt fél évben jelentősen megszaporodtak az ilyen ügyek, másrészt a korábbi tizenhat év után érthető módon nagyobb számban indulnak büntetőeljárások olyan politikusok és közhivatalt viselő személyek ellen, akik korábban választói bizalmat élveztek.
Éppen ezért szerinte a hatóságoknak fokozott figyelemmel kellene betartaniuk a jogszabályokat. Nem azért, mert a politikusok különleges elbánást érdemelnek, hanem azért, mert az ellenük folytatott büntetőeljárások a társadalom közbizalmát is próbára teszik. Ha egy politikussal szemben látványos, aránytalan vagy jogszerűtlen eljárást lehet lefolytatni, az egyszerű állampolgárok számára is azt az üzenetet közvetítheti, hogy velük még könnyebben megtörténhet ugyanez.
Németh Péter konkrétan Hankó Balázs, Seszták Miklós és a jegybank korábbi elnökének ügyéről is kérdezte. Schiffer azonban tudatosan nem nevezett meg személyeket vagy ügyeket a petícióban. Hankó Balázs esetében ugyanakkor felvetette, hogy a szökés és elrejtőzés, illetve a bűnismétlés veszélye nehezen értelmezhető, hiszen az érintett maga jelent meg a nyomozóhatóságnál, és már nem miniszter. A bizonyítékok megsemmisítésének veszélyét illetően is kérdéseket látott, hiszen az ügyben már hónapok óta folyt a nyomozás a gyanúsítás előtt.
Az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy a büntetőeljárások aránytalanságát nem most kezdte kifogásolni. Felidézte a 2006-os események utáni előzetes letartóztatásokat, valamint korábbi politikai és civil fellépéseket, amelyek során többen is bírálták a rendőrállami gyakorlat továbbélését. Szerinte a petíció ezért nem egyetlen kormány vagy politikai oldal ellen szól, hanem egy harminchat éve visszatérő problémára figyelmeztet: a jogállami garanciáknak akkor is működniük kell, amikor a közvélemény büntetést követel.
