Trump csak szórakozik Orbánnal, esélye sincs az ENSZ élére kerülni
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint nagyon kevés esélye van annak, hogy Orbán Viktor az ENSZ következő főtitkára legyen. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy Donald Trump felvetése inkább politikai trollkodás lehet, mint valódi jelölési szándék. A szakértő a szerbiai választás eredményét is értékelte: szerinte a Vucsics-rendszer bukása számos tanulsággal szolgálhat Magyarország számára, hiszen a két politikai berendezkedés között feltűnő párhuzamok vannak.
Több akadály is áll Orbán ENSZ-főtitkársága előtt
Szent-Iványi István nem tartja reálisnak, hogy Orbán Viktor valódi esélyt kapjon az ENSZ-főtitkári posztra. Emlékeztetett arra, hogy már hét hivatalos jelöltet neveztek meg, és bár november 25-ig újabb neveket is be lehet jelenteni, a volt magyar miniszterelnök esélyeit több körülmény is jelentősen csökkenti. Az elmúlt tíz évben António Guterres portugál politikus töltötte be a tisztséget, ezért a kialakult földrajzi rotáció alapján most inkább afrikai vagy dél-amerikai jelölt következhetne. Emellett egyre erősebb az az elvárás is, hogy az ENSZ történetében először női főtitkárt válasszanak. A jelenlegi hét jelölt között öt nő szerepel.
A főtitkár személyéről az ENSZ Biztonsági Tanácsa tesz javaslatot, amelyhez legalább kilenc támogató szavazat szükséges, és egyik állandó tag sem élhet vétójogával. Szent-Iványi szerint különösen kérdéses, hogy Franciaország és Nagy-Britannia támogatná-e Orbán jelölését. A szakértő úgy látja, Trump bejelentése inkább az ENSZ körüli politikai feszültséget növelő húzás lehet. Az amerikai elnök korábban is bírálta a szervezetet, amelynek költségvetési támogatását jelentősen csökkentette. A jelölésről szóló értesülést egyelőre az amerikai külügyminisztérium sem erősítette meg.
A büntetőügyek is kínossá tehetnék a jelölést
A beszélgetésben felmerült az is, milyen következményekkel járna, ha Orbán Viktor ENSZ-főtitkárként diplomáciai mentességet élvezne. Szent-Iványi István rámutatott: a mentesség nem jelent feltétlen és korlátlan védelmet, annak felfüggesztését az ENSZ közgyűlésén is lehet kezdeményezni. Egy ilyen döntés azonban rendkívül kényes helyzetbe hozná a szervezetet, különösen akkor, ha a magyar hatóságok büntetőeljárást kezdeményeznének.
A szakértő több olyan ügyet is említett, amelyek kapcsán szerinte felmerülhet Orbán Viktor felelősségének vizsgálata. Szóba hozta az aranykonvoj ügyét, a kulturális tárcához kapcsolódó ügyeket, valamint a korrupciógyanús gazdagodásokat. Külön kitért Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter korábbi kijelentésére is, amely konkrét pénzátutalásokkal hozta összefüggésbe az orosz kapcsolatokat. Szent-Iványi reményét fejezte ki, hogy a november elején Budapestre látogató lengyel külügyminiszter nyilvánosságra hozza az állításait alátámasztó bizonyítékokat. Szerinte egy esetleges magyarországi büntetőeljárás már önmagában is komolyan megkérdőjelezné Orbán alkalmasságát a nemzetközi tisztségre.
A szerbiai fordulat fontos tanulság lehet Magyarországnak
A szerbiai választási eredmény kapcsán Szent-Iványi István egyértelmű párhuzamot vont az Orbán- és a Vucsics-rendszer között. Mindkettőt a korrupció, az oligarchák befolyása, valamint az orosz és kínai kapcsolatok erőssége jellemezte. Hozzátette ugyanakkor, hogy Aleksandar Vucsics rendszere a rendőri erőszak és a tüntetőkkel szembeni fellépés tekintetében brutálisabb volt.
A szakértő szerint a két ország politikai fordulatában az is közös, hogy egy váratlan esemény robbantotta ki a korábban felhalmozódott társadalmi elégedetlenséget. Magyarországon a kegyelmi ügy, Szerbiában a vasútállomás leomlása és a halálos áldozatokkal járó tragédia váltotta ki a tiltakozásokat. A változáshoz azonban mindkét esetben kellett egy hiteles, az embereket közvetlenül megszólító politikai erő is.
Szerbiában az egyetemisták mozgalma az országot járva, személyes találkozásokkal és folyamatos demonstrációkkal építette fel a támogatottságát. Szent-Iványi szerint ez a stratégia döntőnek bizonyult: nem a hagyományos ellenzéki pártokra, hanem egy új politikai szereplőre szavaztak azok, akik változást akartak. A Vajdasági Magyar Szövetség támogatottsága is jelentősen visszaesett: korábbi hat mandátuma helyett három képviselői helyet szerzett. A szakértő ezt részben azzal magyarázta, hogy a párt szoros szövetségben állt Vucsics politikai táborával.
A választási győzelem után azonban Szerbiában is komoly akadályok várnak az új politikai erőre. Vucsics ugyanis a rendőrségben, a hadseregben, a titkosszolgálatokban, az ügyészségeken és a bíróságokon is kiépítette saját hatalmi hálózatát. Szent-Iványi szerint ezeknek az intézményeknek az átalakítása nem lesz könnyű, különösen azért, mert az egyetemisták mozgalma nem rendelkezik kétharmados többséggel. Ezzel szemben a magyarországi Tisza-kormánynak a parlamenti szupertöbbség jóval nagyobb mozgásteret biztosít az állami intézményrendszer átalakításához.
