Stefano Bottoni szerint Orbán Viktor mindenkit az út szélén hagy, ha a saját bőréről van szó
A magyarországi elszámoltatás akkor lehet teljes, ha Orbán Viktort is felelősségre vonják – erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Stefano Bottoni történész. Szerinte a korábbi rendszer személyi és családi kapcsolatokra épült, ezért a felelősség nem állhat meg az egykori minisztereknél és a rendszer gazdasági szereplőinél. Úgy látja, a magyar társadalom április 12-én egyértelműen lezárta Orbán Viktor politikai történetét, az új demokratikus berendezkedés felépítésére pedig most valódi esély nyílt.
Orbán Viktor nélkül nem működött volna a rendszer
A Hankó Balázs, Seszták Miklós és Matolcsy György nevével fémjelzett ügyek kapcsán Stefano Bottoni arról beszélt, hogy a szeptember óta erősödő és felgyorsuló elszámoltatási folyamatot várhatónak tartotta. Szerinte azonban csak akkor lehet teljes a történet, ha Orbán Viktor is a hatóságok elé kerül. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi rendszerben elfoglalt pozíciójuk alapján ezek az emberek különböző szinteket képviseltek, de a hálózat működésének középpontjában a volt miniszterelnök állt.
A történész szerint a rendszer rendkívül személyfüggő volt, és Orbán Viktor, valamint családjának irányítása nélkül elképzelhetetlen lett volna a működése. Éppen ezért úgy véli, a felelősség legnagyobb részét is neki kell viselnie. Bottoni szerint a korábbi hatalmi struktúrában nemcsak pénzügyi, hanem személyes és kapcsolati hálózatok is kialakultak, amelyek feltárása nélkülözhetetlen a teljes kép megértéséhez.
A történész a maffiaszerű működésről szólva arra is kitért, hogy egyes, Orbán Viktorhoz közel álló személyeket korábbi rendvédelmi dolgozók védenek. Ezek az emberek olyan információkkal és kapcsolatokkal rendelkezhetnek, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a volt miniszterelnökre, ha a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátják őket. Bottoni ugyanakkor nem tart attól, hogy a számonkérés erőszakos összecsapásokba torkollna: szerinte Magyarországon az érintetteknek tudomásul kell venniük, hogy megváltozott a politikai helyzet.
Jogilag megalapozott eljárásokra van szükség
Stefano Bottoni különösen fontosnak nevezte, hogy az Orbán Viktorral szembeni esetleges eljárások jogilag kifogástalanul legyenek előkészítve. Szerinte a korábbi rendszer működésével kapcsolatban számos olyan ügy merülhet fel, amelyben a volt miniszterelnök érintettsége vizsgálható, de a hatóságoknak a legegyértelműbben bizonyítható eseteket kell kiválasztaniuk.
Arra figyelmeztetett, hogy egy gyenge lábakon álló eljárás könnyen visszaüthet, mert lehetőséget adhat arra, hogy Orbán Viktor politikai üldöztetésként állítsa be a felelősségre vonását. „Nagyon óvatosnak és nagyon körültekintőnek kell lenni” – hangsúlyozta a történész, aki szerint nem szabad olyan ügyet választani, amelynek jogi megalapozottsága támadható.
Bottoni úgy látja, Orbán Viktor politikai értelemben már megbukott, és a magyar társadalom többsége április 12-én világos üzenetet küldött neki. Szerinte a választási eredmény azt jelentette, hogy az emberek nem akarnak többé az ő politikai vezetése alatt élni. A történész a volt miniszterelnök személyes viselkedését és politikai mozgásait sem tartja már különösebben fontosnak. Inkább azt szeretné, ha a közélet végre túllépne rajta. Mint fogalmazott, Orbán Viktor mindig elsősorban saját magát fogja megvédeni, és azokat is magukra hagyja, akik korábban feltétel nélkül bíztak benne.
1956 és 1989 után új esély nyílt a demokráciára
A beszélgetésben szóba került az október 23-i megemlékezések politikai jelentősége is. Bottoni szerint az elmúlt 10-15 évben méltatlanul használták fel 1956 emlékét a napi politikai küzdelmekben. A korábbi kormányoldal saját aktuális üzeneteihez igazította a forradalom értelmezését, miközben olyan állítások is elhangzottak, amelyek megkérdőjelezték a forradalom politikai jellegét vagy értelmét.
A történész szerint 1956 valódi nemzeti és demokratikus forradalom volt, amelynek véres eseményei a forradalmak tragikus természetét mutatják. Ezzel szemben 2026-ban vérontás nélküli, választási forradalom zajlott le. Bottoni úgy látja, a két történelmi esemény között van folytonosság, ahogyan az 1989-es rendszerváltás is fontos előzménye volt a mostani változásnak. Az akkori átmenet békés volt, de a demokrácia nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy kiállja a későbbi próbákat.
A történész mérsékelten optimista az új politikai korszakot illetően. Elismerte, hogy komoly problémák vannak, kevés a rendelkezésre álló szakember és a pénz, ráadásul a tudásátadásban is jelentős törés keletkezett az elmúlt másfél évtizedben. Ugyanakkor szerinte az új kormányzás első hónapjai biztató jeleket mutatnak: megkezdődött az elszámoltatás, új törvények születnek, és elindult az alkotmányozás folyamata is. Különösen fontos változásnak tartja Magyarország nemzetközi megítélésének javulását és az Európai Unióval folytatott tárgyalások hangnemének megváltozását. Bottoni szerint a hitelesség újjáépítése hosszú munka lesz, de a magyar társadalom most esélyt kapott arra, hogy az 1956-os és az 1989-es tapasztalatokból tanulva valóban működőképes, öntudatos demokráciát építsen.
