A Velencei Bizottság előtt a magyar alkotmányozás és Sulyok távozása
A magyar alkotmányos helyzetről egyeztetett a Velencei Bizottság rapportőreivel Görög Márta igazságügyi miniszter pénteken Budapesten - közölték a kormány hivatalos honlapján.
A látogatás célja a magyar alkotmányos helyzet, különösen az alaptörvény tizenhetedik módosítása, valamint az ahhoz kapcsolódó, a korábbi köztársasági elnök által benyújtott indítvány tartalmi elemeinek megvitatása volt. Emellett a felek a megbeszélés során a megindítani tervezett alkotmányozási folyamatra is kitértek - olvasható a közleményben.
Azt írták, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács független, alkotmányjogi tanácsadó testülete, amely szakmai ajánlásaival segíti az országokat a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. A bizottság a többi között alkotmányos rendelkezéseket és jogszabályokat vizsgál, illetve ezekkel kapcsolatban javaslatokat fogalmaz meg.
Független jogi szakértők, úgynevezett jelentéstevők (rapportőrök) értékelik az adott ország szabályozását, és előkészítik a bizottság szakmai véleményét. A Velencei Bizottság ajánlásai jogilag nem kötelezőek, de jelentős szakmai súllyal bírnak - ismertették.
Sulyok Tamás akkori köztársasági elnök május 29-én kérte a 46 tagországot összefogó, strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságtól, közismertebb nevén a Velencei Bizottságtól a fennálló alkotmányos kérdések értékelését azt követően, hogy Magyar Péter, a hivatalba lépő Tisza-kormány miniszterelnöke számos alkalommal lemondásra szólította fel.
Az államfő a fennálló alkotmányos kérdések értékelését, szakértői közreműködését kérte a testülettől "az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában".
A Sándor-palota akkori közleményében azt írta, az április 12-i országgyűlési választások nyomán a kormánypárt és a miniszterelnök részéről tett nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére.
"Az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti" - fogalmaztak akkor a köztársasági elnök hivatalának közleményében.
Sulyok Tamás államfői mandátuma 2026. július 19-én szűnt meg, azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását.
