A Matolcsy-ügy megmutatta, hogyan működött a rendszer
A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügye nem csupán a Matolcsy család története, hanem annak a rendszernek a működését is megmutatja, amely lehetővé tette a közpénzek útjának ellenőrizhetetlenné válását. A KlikkTV Gentlemen című műsorában Pálinkás József, Kerékgyártó István és Zdeborsky György arról beszélgetett, kik viselhetnek felelősséget a jegybanki vagyon elvesztéséért, miért módosították a jegybanktörvényt, és milyen további korrupciós ügyek kerülhetnek még felszínre.
Nem csak Matolcsy György felelősségét kell vizsgálni
A beszélgetésben Zdeborsky György arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB ügyében külön kell választani Matolcsy György jegybankelnöki tevékenységét és fia, Matolcsy Ádám szerepét. Utóbbi a műsorban elhangzottak szerint az elnöki megbízatás utolsó napján 200 millió forintot próbált elvinni. A bankár szerint azonban az igazi kérdés az, hogyan jöhetett létre az a konstrukció, amelyben a jegybanki vagyon alapítványokba kerülhetett.
Zdeborsky felidézte, hogy a jegybanktörvény eredeti rendelkezése szerint a Magyar Nemzeti Bank nyeresége a költségvetést illette, a szabályozás módosítása után azonban az alapítványok létrehozásáról és az azoknak juttatott vagyonról már a jegybank igazgatósága dönthetett. Szerinte a törvénymódosítások tették lehetővé azt a működést, amelynek következményei ma is láthatók. Azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a jegybank vezetésének, hanem az ellenőrzésben részt vevő szereplőknek a felelősségét is vizsgálni kell.
Külön kitért Windisch László szerepére, aki korábban a jegybank alelnöke volt, jelenleg pedig az Állami Számvevőszék elnöke. Zdeborsky szerint azoknak is számot kell adniuk a történtekről, akik a felügyelőbizottságokban vagy az alapítványok kuratóriumaiban dolgoztak, és ezért jelentős juttatásokat kaptak. Kerékgyártó István ehhez hozzátette: önmagában az, hogy valaki pénzért elvállal egy ilyen tisztséget, nem tekinthető egyszerű parancsteljesítésnek, a közreműködés felelőssége ettől még nem kerülhető meg.
Dubajban is megtalálhatják Matolcsy Ádámot
Matolcsy Ádám hollétével kapcsolatban Pálinkás József úgy vélte, hogy az Interpol előbb-utóbb megtalálhatja, a kiadatás azonban már külön kérdés. A beszélgetésben felmerült, hogy Dubajban az arcfelismerő rendszerek is megnehezíthetik a bujkálást, hiszen az útlevél-ellenőrzés során rögzített adatok alapján azonosíthatják a körözött személyt.
A résztvevők ugyanakkor arra is kitértek, hogy a kiadatás nem automatikus: az adott ország jogrendje és a bűncselekmény megítélése is befolyásolhatja, hazaszállítható-e a keresett személy. A beszélgetésben szóba került az a lehetőség is, hogy Matolcsy Ádám külföldön olyan környezetbe kerülhet, ahol a jogi védelem és a biztonság sem magától értetődő.
A jegybanki ügy kapcsán a műsor vendégei a készpénzben tartott milliárdok kérdését is érintették. A 9 milliárd forintos, egy üres páncélszekrényhez kapcsolódó összeggel kapcsolatban azonban óvatosságra intettek: Zdeborsky szerint egyelőre nem világos, milyen bizonyíték alapján állítják, hogy valóban ennyi pénz volt a széfben. A készpénz eredetének és kezelésének kérdése mellett a pénzmosás lehetséges módszereiről is beszéltek, például olyan vállalkozásokról, amelyek látszólagos forgalommal legalizálhatják az illegális bevételeket.
A lélegeztetőgépek ügye is a felelősség kérdését veti fel
A résztvevők szerint a jegybanki botrány mellett a lélegeztetőgépek beszerzése is olyan ügy, amely jelentősen hozzájárult a korábbi rendszer megítéléséhez. A járvány idején Magyarország 17 ezer készüléket vásárolt, miközben a beszélgetésben elhangzott adatok szerint ezek közül mindössze mintegy háromezret használtak, a többi raktárba került. A vendégek arra is felhívták a figyelmet, hogy a gépek működtetéséhez szükséges szakszemélyzet korlátozott számban állt rendelkezésre.
Pálinkás József és Zdeborsky György szerint különösen súlyos kérdés, hogy a beszerzések során miért nem jelezték időben az illetékesek a nyilvánvaló aránytalanságokat. Felidézték azt is, hogy Orbán Viktor és több kormányzati szereplő személyesen fogadta a gépszállítmányokat a repülőtéren, miközben a beszerzések indokoltságáról és a tényleges szükségletekről is lehettek volna kérdések.
A beszélgetés végén a vendégek a korábbi gazdaságpolitika hosszabb távú következményeiről is vitatkoztak. Zdeborsky György bírálta az állami központosításra épülő szemléletet, és különösen károsnak nevezte a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolását. Szerinte az államra való túlzott ráhagyatkozás gyengítette az emberek önálló gondolkodását és öngondoskodását. Kerékgyártó István pedig arra figyelmeztetett, hogy a korábbi évek osztogatásai után a választók elvárásait nehéz lesz összeegyeztetni a gazdaság tényleges teljesítményével, mert a béremelések tartós alapját végső soron a termelékenység növekedése adhatja.
