A miniszterek luxusban éltek, miközben az ország fizette a számlát
Közel 800 millió forintot költött honvédségi repülőgépek igénybevételére Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi honvédelmi miniszter külföldi útjai során, miközben Nagy Márton utazásai kapcsán is súlyos összegek kerültek napvilágra. A KlikkTV Vanília Puccs című műsorában Lampé Ágnes Kukorelly Endre íróval, Szakonyi Péter újságíróval és Pék Szabolcs politikai elemzővel arról beszélgetett, hol húzódik a határ a hivatalos kötelezettségek és a közpénzből finanszírozott luxus között, és lehet-e valódi következménye a feltárt ügyeknek.
Egyetlen éjszaka egy átlagdolgozó éves fizetésébe kerülhetett
Szakonyi Péter szerint a nyilvánosságra került összegek azért is különösen felháborítóak, mert könnyen összehasonlíthatók az átlagemberek jövedelmével. Szalay-Bobrovniczky Kristóf külföldi útjai során például Párizsban és Madridban is rendkívül drága szállásokat vettek igénybe, miközben egy-egy éjszaka ára elérhette az egymillió forintot. Mint rámutatott, egy ilyen szállodai tartózkodás költsége akár egy átlagos magyar dolgozó éves keresetével is összemérhető.
Kukorelly Endre számára különösen nehezen elfogadható ez a luxus, amikor közben sokan már néhány ezer forintos adományokból próbálnak segítséget nyújtani a lakhatási problémákkal küzdőknek. A saját, hajléktalan embereket segítő alapítványának tapasztalataiból kiindulva úgy látja, egészen más jelentése van ötezer forintnak egy rászoruló ember életében, mint azoknak, akik közpénzből finanszírozzák a fényűző utazásaikat. Szerinte különösen visszás, hogy a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti olló egyre szélesebbre nyílik, miközben a közpénzekkel gazdálkodók nem mutatnak kellő érzékenységet a társadalmi különbségek iránt.
Magángépek, luxusszállodák és a hűtlen kezelés gyanúja
Pék Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy nem önmagában a hivatalos utak szükségessége a kérdés, hanem az, hogy azok során mi indokolta a rendkívüli kiadásokat. Felmerül például, miért kellett egy kétnapos NATO-értekezlet miatt öt napot külföldön tölteni, illetve miért a legdrágább szállodákban szálltak meg a delegációk tagjai. Szakonyi Péter hozzátette: Nagy Márton esetében olyan is előfordult, hogy egy mindössze 88 kilométeres Brüsszel környéki utat bérelt repülőgéppel tettek meg.
A korábbi honvédelmi miniszter utazásaira fordított közel 800 millió forint több mint felét ráadásul földi kiszolgálásra költötték. Pék Szabolcs szerint különösen fontos körülmény, hogy az ezzel megbízott cég a miniszter egyik ismerősének, üzleti környezetéhez tartozó személynek az érdekeltségébe tartozhatott. Úgy vélte, ez már felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, hiszen nem egyszerűen indokolatlanul hosszúra nyújtott utakról, hanem akár előre megtervezett pénzkicsatornázásról is szó lehet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen ügyek büntetőjogi bizonyítása nem egyszerű: utólag kell megállapítani, mi szolgálta valóban a hivatalos feladatellátást, és mi volt indokolatlan kiadás.
A vendégek szerint a kormányzati utazások szabályozásával is problémák voltak. Szakonyi Péter úgy vélte, tisztább helyzetet teremtene egy dedikált kormányzati repülőgép használata, amelyet valóban indokolt esetekben vennének igénybe. A katonai gépek és a magánrepülők vegyes használata, valamint a hivatalos és magánjellegű utak összemosása azonban elfogadhatatlan gyakorlat.
Szégyenfal vagy büntetőjogi felelősségre vonás?
A beszélgetésben többször előkerült, hogy a feltárt ügyeknek lesz-e tényleges következményük. Kukorelly Endre szerint az erkölcsi megítélés legalább olyan fontos, mint a büntetőjogi felelősségre vonás. Úgy fogalmazott, ha valakit nem is lehet bíróság elé állítani, legalább szégyellnie kellene magát. A vendégek felvetették egyfajta nyilvános szégyenfal létrehozásának gondolatát is, amelyen azok szerepelnének, akik visszaéltek a közpénzekkel.
Szakonyi Péter szerint a korábbi időszakban a döntéshozók magasról tettek arra, mit gondolnak róluk az emberek. Az oknyomozó újságírók munkájának és a közérdekű adatigényléseknek köszönhetően azonban egyre több részlet vált ismertté. Úgy látja, az április 12-i választáson a választók egyértelműen jelezték, hogy elegük van ebből a működésből. Pék Szabolcs ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nyilvánosságra kerülő újabb és újabb ügyek könnyen elfedhetik egymást, ezért a legfontosabb kérdés az, hogy lesznek-e konkrét intézkedések és szankciók.
A műsorban a Szerencsejáték Zrt. támogatási politikája is szóba került. A társaság közleményben utasította vissza azt az állítást, hogy az elmúlt években a NER kifizetőhelyeként működött volna. A vendégek szerint ugyanakkor a közpénzekből finanszírozott kulturális támogatásoknál is felmerül az elosztás igazságosságának kérdése. Kukorelly Endre és Szakonyi Péter a támogatások egy részét kifejezetten vitathatónak tartotta, és azt is felvetették, hogy bizonyos produkciók inkább a közpénzből kapott támogatás helyett adóterhet érdemelnének. Abban egyetértettek, hogy a jogilag nehezen megfogható döntéseknek is lehet súlyos erkölcsi következményük.
