A kormány még közepest sem kapott a pedagógusoktól a béremelésre

A kormány kedden a Köznevelési Stratégiai Kerekasztalon azt közölte a megjelentekkel, hogy a valaha volt legnagyobb béremelés történik most a köznevelés rendszerében. Én ezt erősen megkérdőjeleztem, már csak azért is, mert 2002-ben egy egyszeri 50 százalékos béremelés volt, ahhoz a mostani annak a közelében sincsen. Ezekkel a szavakkal indította Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt a sajtótájékoztatót, amelyen a szakszervezetnek a Forrás Társadalomkutató Intézettel közös felmérését mutatták be arról, mennyire voltak elégedettek a pedagógusok a béremeléssel. Az elnök az ülésről felidézett egy szerinte méltatlan mondatot is. Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy fogalmazott a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak béremelése kapcsán: „amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, addig nem fogunk többet fizetni.” 

Ezzel együtt Totyik egy jó irányba tett lépésnek tartja a béremelést, bár hozzátette, „az ideális helyzettől még mindig nagyon messze vagyunk”.

Galgóczy Eszter, a Forrás Társadalomkutató Intézet kutatója arról beszélt, egy online kérdőíves kutatást végeztek, a kérdőív kitöltése 5-8 percet vett igénybe. A kutatás 2024. február 3. és február 29. között zajlott, és 2096 válasz érkezett, ami szép számnak mondható. Az adatokat – amennyiben eltérések voltak – a KSH alapján intézménytípus és régió szerint súlyozták, így a kutatás reprezentatívnak mondható. 

A kutatásból az derült ki, hogy nem 32,2 százalékos, hanem 30,2 százalékos volt a pedagógusok átlagos bértömeg növekedése. 2023 novemberében egy pedagógus átlagosan bruttó 476.168 forintot kapott (ami nettó értékben nagyjából 333 ezer forintot jelent), míg 2024 februárjában 620.127 forintnyi összeghez jutottak, ami nettó értékben nagyjából 420 ezer forintot jelent. A nettó összegek természetesen az adózási feltételek mellett egyénenként eltérhetnek. A KSH ugyanerre az időszakra, tehát 2023-ra a hivatalos béradatok összesítésekor azt állapította meg, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagkeresete 517 808 forint volt. Totyik Tamás ehhez hozzátette: a diplomások átlagbére 860 ezer forint volt, és itt jelentős különbség mutatkozott a KSH számai, és a pedagógusok saját bevallása között. 

Kiderült az is, hogy az érintettek körében elégedettségről aligha beszélhetünk, hiszen egy 1-5 fokú skálán, ahol az elégedetlen volt az 1-es, az 5-ös pedig a nagyon elégedett, átlagosan 2,5-re értékelték a pedagógusok a béremelést. A kormány tehát kis jóindulattal épphogy közepest kapott a pedagógusoktól.

A pedagógusok ennél is rosszabbra értékelték azt a lépést, hogy a kormány eltörölte a pedagógusok bértábláját és csak a fokozatok alsó és felső határát határozta meg. Az 1,5-ös átlag egy szigorúbb pedagógusnál akár még bukást is jelenthet. Az is kiderült viszont, hogy a szakszervezet által benyújtott 5 elemű bértábla javaslattal egyetértenek, azt 4-re értékelték. Jelen kutatásban ugyan nem kérdeztek rá a javaslat konkrét elemeire, de a 2023. márciusában végzett kutatásukból kiderült, hogy az „intézményvezető által adott, központi szempontsor alapján meghatározott minőségi bérpótlék az, amely kevéssé nyerte el a pedagógusok tetszését. Ugyanebből a kutatás jelezte, hogy a többség vélhetően nem a saját intézménye vezetőjében nem bízik, hanem a központi szempontsort találhatja közel sem megfelelőnek. 

A negatív béreltérítés már 2023-ban felmerült, amit abban a korábbi kutatásban 1.1 pontra értékeltek a pedagógusok. Bár akkor minősítési rendszerbe végül nem, a státusztörvénybe mégis bekerült. Később az Európai Unió nyomására beterjesztettek egy törvénymódosító javaslatot, amelynek kapcsán a negatív béreltérítés lehetősége nem áll fent. A pedagógusok most 1.2 átlag pontot adtak ismételten. A 2025-től bevezetendő intézkedést tehát továbbra is egyértelműen elutasítják.

A fenntartó szerinti bontásban egyértelműen kiderült, hogy a szakképzési centrumok alá tartozó intézményekben dolgozó pedagógusok bére emelkedett a leginkább. A 620.000 forintos átlagjövedelmet sem az önkormányzati, sem a tankerületi fenntartású intézményekben dolgozók átlaga nem éri el. A válaszadók beszámolója szerint ezen intézmények dolgozóinak béremelése jóval elmarad a 32,2 százaléktól. A szakképzési centrumokon kívül, ahol igen magas, 44,2 százalékos emelést hajtottak végre, mindenhol csak megközelíti az ígérteket. 

Pedagógus életpálya szakaszokat tekintve azt látjuk, hogy a gyakornokok bőven (37,7 százalék) megkapták az ígért 32,2 százalékos emelést, de a magasabb fokozatban lévők nem. 

Ebben az esetben már a többi kérdés megítélésének szempontjából is eltérnek a vélemények, minél magasabb fokozatot szerzett meg egy pedagógus, annál kevésbé elégedett a béremeléssel kapcsolatban. Míg a gyakornokok átlagosan 3.2 pontra értékelik azt, addig egy mesterpedagógus vagy egy kutató tanár már csak elégtelennel tudja azt díjazni (1.2, 1.0). A bértábla eltörlése kapcsán is ugyanez a tendencia figyelhető meg. Míg az 5 elemű bérrendszert egységesen elfogadják, a negatív béreltérítést egységesen elutasítják.

Intézménytípus szerinti bontásban is megvizsgálták a bérek alakulását. A gimnáziumban és technikumban dolgozók magasabb, mint 32,2 százalékos bértömegemelésről számoltak be, míg a többi intézménynél inkább csak megközelíti ezt a számot az átlagkeresetek növekedése. Az óvodapedagógusok béremelése jelentősen elmarad az ígértektől, átlagosan 24,6 százalékos emelést kaptak a kérdezettek. Így az óvodákban és a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozók értékelték legalacsonyabban a kormány béremelését (2.2 pont, 2.3 pont), a technikumokban és egyéb helyeken dolgozók pedig a legmagasabbra (2.9 pont, 2.7 pont). A többi intézmény dolgozói, az átlagos, 2.5 ponttal értékelték az intézkedést.

A több telephelyen is oktatói tevékenységet végző pedagógusok átlagosan kevesebb juttatást kapnak (602.269), mint azok, akik csak egy telephelyen végeznek oktatómunkát (622.508). Előbbiek béremelése átlagosan majdnem megközelíti a kormány által ígért 32,2 százalékos béremelést, míg utóbbiak átlagosan 10 ezer forinttal kevesebbet kapnak, mint amennyi eszerint járna nekik. Ugyancsak ennyivel kevesebb átlagos béremelést kaptak azok, akik nem jogosultak esélyteremtési illetménykiegészítésre (tehát nem hátrányos helyzetű településen végzik oktató tevékenységüket). 

Az esélyteremtési illetménykiegészítésre jogosult pedagógusok bére átlagosan 680.968 forint, ez átlagosan 32,5 százalékos emelést jelent. 

A bérek szempontjából fontos az is, hogy egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkezik-e a pedagógus. Azok a pedagógusok, akik egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkeznek, megkapták átlagosan a 32,2 százalékos emelést (32.9), míg azoknak a fizetése elmarad ettől, akik nem rendelkeznek ilyen szakképesítéssel. Ők átlagosan 18.071 forinttal kevesebbet kapnak az ígért emelésnél. A matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia és földrajz szakos tanárok bére 34.673 forinttal magasabb, mint azoké, akik nem tanítják ezeket a tárgyakat. A hiánytantárgyakat tanítók béremelése megközelíti a 32,2 százalékos növekedést (31,4 százalék), utóbbi csoportnál elmarad ettől (29,8 százalék).

Összefoglalóan azt mondhatnánk, hogy a kormány által ígért 32,2 százalékos bértömeg emelése majdnem teljesült. Bár ez a rövid kutatás sem ad teljes körképet a béremelés mögött meghúzódó elemekről, néhányra azonban rávilágít, például arra, hogy az óvodapedagógusok béremelése jelentősen elmarad az ígértektől, átlagosan 24,6 százalékos emelést kaptak a kérdezettek. Ahogy az is kiderült, összesen 345-en mertek válaszolni arra a kérdésre, hogy mennyire értenek egyet a béralkuval.