A kormány megmakacsolta magát, nem zárja be az iskolákat
Miközben – szembe menve a legtöbb, koronavírussal fenyegetett ország gyakorlatával – a magyar a kormány makacsul kitart a bölcsődék, óvodák, általános- és középiskolák nyitva tartása mellett, az oktatók-nevelők érdekeit képviselő szakszervezet követeli a nevelési-oktatási intézmények bezárását. Habár a közleményük az Operatív Törzs mai ülése előtt már megjelent, a testület – amelynek mint tudjuk, Orbán Viktor a vezetője – nem reagált erre. A közösségi felületeken rengetegen érvelnek a bezárás mellett, mondván, az embereket, nem pedig a gazdaság érdekeit kellene szem előtt tartani. Még úgy is ezt mondják a legtöbben, akiknek a családját nehéz helyzetbe hozná az iskolabezárás. Petíció is indult a bezárásokért.
„Rendkívüli szünetet a köznevelési intézményekben (iskolákban, óvodákban) az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el saját hatáskörében” – zárja be a kormány 41/2020. (III. 11.) rendeletének 12 intézkedési pontjának egyike még a lehetséges kiskaput is, s teszi kikerülhetetlenné a nevelési-oktatási intézmények bezárását. Amit egyébként a szakma is követel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleménye rámutat: a nyilvánosságra hozott adatok szerint igaz, hogy az átlagos kontaktok alapján, a fertőzés valószínűsége nyolc százalékos, de a családon belül és zárt csoportokon belül ennek akár hatszorosa lehet a fertőzés veszélye. Bár a fiatal korosztály megbetegedési rátája szerencsére alacsony, észrevétlen vírushordozóként azonban nagy veszélyt jelenthetnek a vírus terjedése szempontjából. Éppen ezért be kell zárni ezeket az intézményeket!
Még szappan sincs
Sok helyen még mindig nincs kézfertőtlenítő, de van, ahol a szappan és a kéztörlő is hiányzik. Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pedagógusok átlagéletkora már igen magas, és sok intézményben a nyugdíjas kollégák alkalmazásával tudják csak enyhíteni a tanárhiányt – érvel a szakszervezet, amely határozottan cáfolja a „közvéleményt megtévesztő, fölösleges és pánikkeltő állítást”, miszerint a kéthetes bezárás miatt meg kellene ismételni a tanévet.
Mikor kell pótolni az iskolabezárás miatt kieső napokat?
A közlemény a vonatkozó jogszabályokból citálva megállapítja: „csak akkor kell elrendelni a tanítási napok pótlását, ha a szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. Amennyiben az iskola távoktatást szervez, a tantervi követelmények elsajátítása megoldható”.
Arról nem is szólva, hogy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet nyugodtan lehet módosítani, és szükség esetén, a tanítási év rövidíthető.
A PDSZ kéri, hogy a kormány mielőbb rendeljen el rendkívüli szünetet, s arra biztat valamennyi intézményvezetőt és fenntartót, hogy ők is forduljanak hasonló kéréssel a kormány illetékeseihez. Azokhoz fordul tehát, akiktől a 41/2020. (III.11.) számú kormányrendelet átmenetileg elvonta annak a jogát, hogy helyben hozzák meg ezt a döntést.
Petíció a bezárásokért
Már közel tízezren írták alá azt a petíciót, amelynek megszövegezői arra kérik a kormányt, hogy sürgősen függesszék fel az bölcsődék, óvodák működését, az általános iskolákban, középiskolákban és egyetemeken az oktatást. Az intézmények szükség szerint azoknak az óvodásoknak, kisiskolásoknak, akiknek a felügyeletét otthon semmiképpen sem tudják megoldani a szülők, biztosítson ügyeletet, de az intézmények látogatása ne legyen kötelező és az oktatás egy időre SOS álljon le, nagyobb tanulók esetében történjék online – kérik az aláírók.
Iskolabezárások a térségben
A Qubit tudományos, technikai portál összesítése szerint, Magyarországon kívül már csak Szerbia és Montenegró áll ellen a hullámnak, több állam országos szintű iskolabezárásokat vezetett be, míg néhány országban helyi szinten, vagy életkorhoz kötötten zártak be oktatási intézményeket. Közép-Kelet-Európában így fest a helyzet:
Kéthetes szünetet rendeltek el: Albániában, Bulgáriában (a fertőzöttek lakóhelyén), Észak-Macedóniában, Moldovában, Szlovéniában, Ukrajnában.
Határozott időre: a boszniai Szerb Köztársaságban március 30-ig;
Határozatlan időre: Csehországban , Horvátországban (az Isztrián), Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában.
Távoktatás és igazolatlan hiányzás: Ausztriában (a középiskolákban húsvétig távoktatás van) az általános iskolákból a diákok távol maradhatnak.
