A kormány nem úgy kezeli a válságot, ahogy kellene!

„Egy válságkezelő program akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok és vállalkozók bíznak a kormányban, ha a társadalom jelentős része azonosulni tud a program céljaival és meggyőződik arról, hogy a kért áldozatok valóban szükségesek és a teherviselés méltányos és arányos... Az eddig nyilvánosságra került kormányzati intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak” – állapítja meg  14 magyar közgazdász közös, tömör gyorsvéleménye a kormány által bejelentett akciótervről. Ajánlásokat is megfogalmaztak a négy nappal ezelőtt indított blogon  megjelent írásban. Mint a Hírklikk aznap – elsőként – megírta, a blogot és a közös munkát Mellár Tamás kezdeményezte. 

Ahogy Mellár Tamás portálunknak akkor elmondta: a közös vélemény módszerére azt találták ki, hogy a résztvevők mindegyike röviden – egy-két oldalban – összefoglalja a véleményét, és ezekből állítanak össze egy közös anyagot. 

A közgazdászok – akik között vannak jobb- és baloldali, kormányzati és akadémiai múlttal rendelkezők, fiatalok és idősebbek, nők és férfiak – egyöntetűen úgy látják, hogy Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. „A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik”. Emellett „még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek bevonását a válságkezelésbe” – szögezik le. 

Öt pontba szedett bírálat

 1. A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei. Ez bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat.

2. A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. Ezek nem többletforrások, amelyek érdemben javítanák a gazdaság helyzetét, ráadásul rombolják a társadalmi bizalmat is. Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az  önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában. 

3. A kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, amelyek nyilvánvalóan nem tarthatók, a valóság tagadását mutatják. Ezek nem csak hiteltelenek, de károsak is, mert a költségvetési kiadások növelését is megkívánó érdemi gazdasági élénkítés hiányában lehetetlenné teszik a visszaesés mérséklését. Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező, öt-tíz százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék.

4. A kormány nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira. A „munkaalapú társadalom” félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben. 

Öt javaslat

1. Német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia program a munkahelyek megőrzése érdekében.

2. A bérgarancia programmal nem kezelhető jövedelemkiesések pótlása pénzbeli juttatásokkal.

3. Az álláskeresési járadék meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére.

4. Jelentős mértékű központi támogatás az önkormányzatoknak és a szociális feladatokat ellátó közhasznú civil szervezeteknek, amelyek inkább képesek személyre szabottan segíteni azoknak, akik nehéz helyzetbe kerülnek.

5. A társadalom tehetősebb rétegeinek bevonása a válságkezelésbe, a szolidaritás elvének érvényesítése. A költségvetési kiadások jelentős növelése, a halasztható kiadások érdemleges csökkentése mellett, mert ebben a helyzetben a költségvetési hiány emelkedése nem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati cselekvést.