A kormány propagandája ellenére sem sikeres az ukrán menekültek oktatása

A gyerekek mosolyognak. A gyerekek mindig kedvesen mosolyognak, mert tudják, ez az egyetlen fegyverük van a világgal szemben. Az ukrán gyerekek is kedvesen mosolyognak azon a videón, amelyet Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő osztott meg szeptember 27-én, amikor az ukrán menekültekkel foglalkozó Pál Norbert kormánybiztossal együtt meglátogattak egy olyan iskolát, ahol ukrán gyerekek is tanulnak. 

A videó elején két kislány árulja el a keresztnevét magyarul, és elmondják, hogy 7, illetve 8 évesek, és a „2.B”-be járnak. Ennyi elég is, hogy a kormányszóvivő dicshimnuszba kezdjen arról, hogy a háború sújtotta Ukrajnából menekült családok otthonra leltek Magyarországon. Az „oktatásban, nevelésben” jelenleg 5200 gyermek tanul magyar iskolákban, óvodákban, és számukra biztosítjuk az anyanyelv használatát, és segítjük a beilleszkedésüket az iskolai közösségekbe – mondja. Hozzáteszi, a magyar állam biztosítja számukra az oktatást, az ingyenes könyvellátást és külön támogatásként heti öt óra egyéni nyelvi felkészítést. „A gyerekek az iskolákban hasonló életkorú társaikkal szocializálódhatnak, játszhatnak, biztonságban érezhetik magukat, amely segíti a bennük felhalmozódott háború okozta feszültség oldódását.” Pál Norbert ezután még elmondja, „történelmünk legnagyobb humanitárius segítségnyújtását hajtjuk végre. A háború kezdete óta több mint 1 millió 200 ezer ember menekült Magyarországra. Ezekből 600 ezer fő igényelt valamilyen módon segítséget a pályaudvarokon, a segítségpontokon vagy a karitatív szervezeteknél. Magyarország minden hazánkba menekülő személyt ellát és elszállásol.” A kormányszóvívő még rákérdez a pedagógusoknál, hogy nehéz volt-e a munka, ők mosolyogva megerősítik, hogy igen, majd Szentkirályi Alexandra ismét a gyerekekhez fordul: „köszönjük, hogy jöhettünk hozzátok. A tanárnőiteknek, oktatóitoknak meg nagyon szépen köszönjük, hogy ilyen elképesztő jól foglalkoztak veletek az elmúlt hetekben, meg most már több, mint egy évben. Nagyon ügyesek vagytok, úgyhogy sok jó jegyet kívánunk nektek az évre, meg azt, hogy ilyen szépen haladjatok, tanuljatok és nagyon jó barátságokat kössetek itt a suliban, meg a sulin kívül is.” Majd következik egy kis politika már az ukrán gyerekek nélkül: „szomszédok vagyunk, és segítünk a bajban. A magyar gyerekek jogai ugyanakkor Ukrajnában ugyanolyan fontosak, mint az ukrán gyerekek jogai hazánkban.” 

Hát, akkor jó. Mindenki megkönnyebbülten letörölheti a könnyeit, minden rendben van. Vagy mégsem? 

Ha összevetjük a kormányzati kommunikációt és a valóságot arról, hogyan is gondoskodik a magyar állam az ukrán menekült gyerekekről, van „némi” disszonancia. Ennek bemutatására nyújt lehetőséget, hogy a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) által, a United Way Magyarország támogatásával, EDUA - uainfo.hu néven futó projektnek az egyik vállalása. Az ugyanis nem volt más, mint az ukrán menekült gyermekek magyarországi oktatási ellátására vonatkozó szakpolitikai javaslatcsomag összeállítása a 2022/23. évben. Az anyag két részből áll. Az első egy helyzetkép, a második egy szakpolitikai javaslatcsomag. 

A helyzetkép elemzési keretét egy 2022-es európai uniós, kifejezetten az ukrán krízisre adaptált oktatáspolitikai keretrendszer-ajánlás adta. Ennek alapján lehangoló képet kapunk a magyar oktatási rendszer sokféle képességéről – pontosabban képtelenségéről.

Ebből kiderült, ahogyan a magyar kormány nem tud korszerű, minőségi oktatást biztosítani a többségi magyar gyermekeknek, úgy még inkább nem tud a külföldi, menekült gyermekek oktatásáról szükségleteiknek megfelelően gondoskodni. Nem csak az eltérő iskolarendszerek különbségeivel, a nyelvi problémákkal nem tud mit kezdeni, de ami ebben a helyzetben sokkal súlyosabb, a traumatudatos ellátásról nem is hallottak a magyar iskolák. Ez azon megdöbbentő helyzet fényében érthető csupán, hogy az oktatásirányítás semmiféle szükséges szakmai támogatást nem biztosított és nem biztosít. Összességében elmondható, hogy a magyar kormány az ukrán krízist kezelő stratégiáját a központi koordináció teljes hiánya, és totális információs deficit jellemzi. Azaz nemcsak az érintett szolgáltatórendszerek (oktatás, egészségügy, szociális ellátások stb.), azok dolgozói, hanem maguk az érintettek is folyamatos információs ínségben szenvednek. Senki nem kap, és nem ad a szükségleteknek megfelelő tájékoztatást.

Csak egy példa: az uainfo.hu-ra több helyről is az az információ érkezett, hogy az iskolák, óvodák nem tudnak az ukrán gyermekek ingyenes étkezésére vonatkozó speciális lehetőségről. A törvény szerint a bölcsődébe, óvodába vagy iskolába járó menekült gyermekeknek hat hónapig az intézményben és a szünetekben is jár az ingyenes étkezés. Ezt kérvényezni kell. Az első hat hónap lejárta után is igényelheti ezt, akinél a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem lépi túl a 200 551 forintot. Ehhez új kérelmet kell kitölteni. (106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 1. melléklet). Ennek elbírálására a lakóhely/tartózkodási hely szerinti, vagy menekültügyi hatóság által nyilvántartott szálláshely szerinti települési önkormányzat jegyzője illetékes; ha nyilvántartott szálláshely sincs, akkor az a jegyző, akinek a településén a gyermek utoljára igénybe vette az ingyenes étkeztetést. (106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 3A §; módosítva 2022.XII.9, illetve Gyermekvédelmi törvény) Az igényléshez azonban speciális űrlapot kell használni, ami sajnálatos módon, a fogalommagyarázattal együtt csak magyarul áll rendelkezésre.

Még egy adalék: az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete több országra kiterjedő kutatást végez az Ukrajnából menekültekre vonatkozóan. Ez kiterjed a demográfiai adatokra, a kiemelt szükségletekre, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. 682 családdal készítettek interjút, egyharmaduk közösségi szálláson él. 27 százalékuk gyermek, 5 százalék vallja magát romának. 60 százalék menedékes, 21 százalék kettős állampolgár. 20 százalék nem dolgozik, nem tanul, a munkába állás legfőbb akadálya a nyelvtudás hiánya, de jelentős problémát jelent a dokumentumok hiánya is. Felüknek problémát jelent a szállás, 40 százalékuknak az élelem is, és egyharmaduknak a nyelvtanulási lehetőség hiánya.

A gyerekek 21 százaléka a (a menedékesek 30 százaléka) a tavalyi tanévben nem járt iskolába – elsősorban azért, mert az ukrán oktatásban vett részt. Az ezt igénylők 12 százaléka nem tudott hozzáférni egészségügyi ellátáshoz, a mentális ellátásra szorulók 40 százaléka nem jutott ellátáshoz. Az ok az ellátók hozzáférhetetlensége, illetve a nyelvi problémák.

A CKP anyagának második része az elvégzett kutatások tükrében megfogalmazott szakpolitikai javaslatcsomag A szakpolitikai anyag itt olvasható. 

Korábban ezt a javaslatcsomagot eljuttatták minden potenciális és illetékes döntéshozóhoz, felajánlva szakértői segítségüket a leírtak továbbgondolásához, de legtöbb esetben semminemű reakció nem érkezett. Az új tanév kezdete után az a sajnálatos kép rajzolódik ki, hogy a javaslatcsomag által felvetett területeken semmilyen érdemi változás nem történt, így azok továbbra is aktuálisak.

A kormány mindennek ellenére, a szokásos sikerkommunikációs stratégiáját folytatja az ukrán gyermekek oktatása ügyében, tökéletesen figyelmen kívül hagyva az érdemi, komplex, személyre, szükségletre és helyzetre szabott ellátáshiány súlyos következményeit – és ennek felelősségét.

Érdemes meghallgatni az érintetteket – a menekülteket és az ellátórendszerek tagjait is. A CKP említett anyagának áttekintése erre is lehetőséget nyújt. Talán részben azt a jogos kérdést is megválaszolja, hogy a nagyszerű ellátás ellenére, vajon miért van az, hogy míg például Németországban, Lengyelországban milliós nagyságrendben, a körülöttünk lévő országokban százezres nagyságrendben kerültek ukrán menekültek átmeneti védelembe, addig Magyarországon 34 ezer főnél többen nem kívánnak itt maradni, és alapvetően tranzitországként működünk.

Persze, mondhatják, hogy a magyar gyerekek közül is sokan bajban vannak az összeomló magyar közoktatás miatt. Ez ellen kötelesség küzdeni, de ugyanígy kötelesség az idemenekült ukrán gyerekek érdekében is. S bár mindössze 5200 ukrán gyerekről van szó, de ez mind emberi sors, külön kis világ. Róluk sem lehet lemondani, ez emberi kötelesség.