A kormány szembeállította a tanuláshoz való jogot az egészséghez való joggal

Amikor a kormány dönt

A kormány április 14-i ülése után Orbán Viktor a Facebook oldalán jelentette be, hogy fokozatosan nyitják az iskolákat, április 19-én csak az óvodákba és az általános iskolák alsó tagozatába térnek vissza a gyerekek, a többiek számára május 10-én nyitnak az iskolák, addig marad a digitális oktatás. A kormányfő egyben türelmet, megértést kért a szülőktől.

Április 16-án szokásos, pénteki interjújában a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az iskolák újra nyitása kapcsán azt mondta, az „ember legjobban mégiscsak a gyerekeit félti”, ezért nagyon nehéz újraindítani az iskolákat, mert a közvélemény mindig megosztott. A döntésnél fontos szerepet játszott, hogy az utolsó tíz napban nagyon megnőtt a gyermekeiket bölcsődébe vivő szülők aránya. Kitért rá, hogy megnézték a kórházi statisztikákat is, és mintegy 10 ezer kórházban lévőből huszonhét 14 év alatti gyermek van, ketten vannak lélegeztetőgépen. „Ez is kettővel több, mint kellene”.

Arra is a felhívta a figyelmet: a szülőknek megvan az a lehetőségük, hogy az igazgatóhoz forduljanak, ha a gyereket mégsem akarják engedni iskolába. Ebben az esetben az igazgató dönt arról, hogy a hiányzást igazoltnak vagy igazolatlannak tekinti. Úgy vélte, biztos, hogy az újraindítás a pedagógusoknak sem könnyű, de nagy szükség van a munkájukra, ezért arra kérte őket, hogy segítsenek az országnak, hogy újra tudják indítani az életet. 

Amikor a kormányalkalmazottak a kormányra figyelnek

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Maruzsa Zoltán az operatív törzs április 15-i tájékoztatóján arról beszélt, hogy a köznevelés fokozatos nyitásának érvei közé tartozik az is, hogy a március 8-tól nyitva lévő bölcsődék esetében jók a tapasztalatok, járványgócok nem alakultak ki. A jelenléti oktatás azért az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán kezdődik, mert a nyitási folyamattal egyre több szülő tér vissza a munkahelyre, amellyel a jelenleg gyermekfelügyeletet ellátó intézményekben is nő a gyermekek száma. Szerdán a gyermekek 11 százaléka volt jelen az óvodákban. A visszaállástól azt várják, hogy minden óvodás a saját csoportjába kerül, saját óvodapedagógusa mellé, amely növeli a biztonságot. A korábbi tapasztalatok szerint, a gyermekek fele, kétharmada tér vissza első körben az intézményekbe. 

Az általános iskolák alsó tagozatán elinduló jelenléti oktatásról azt mondta: amellett, hogy a szaktanári rendszer hiánya miatt a tanulók egy osztályban vannak, jelentős érv az is, hogy a digitális oktatás ebben a korosztályban hatékony a legkevésbé. Emellett a gyermekek továbbra is kevésbé fogékonyak a vírusra. Az adatok alapján, az óvodás és alsó tagozatos gyermekeknél még alacsonyabb a fertőzés aránya: alsó tagozaton fele, harmada volt, mint a felső tagozaton. Az oktatás-szervezés terén minden racionális, helyben megvalósítható megoldást, amely még biztonságosabbá teszi a jelenléti oktatást, meg lehet próbálni, de azt nem lehet megvalósítani, hogy mindenhol megfelezzék az osztályokat, mert ahhoz kétszer annyi pedagógusra lenne szükség. Az nem várható el a pedagógusoktól, hogy a jelenléti oktatás mellett digitális oktatást is tartsanak, mert technikailag nem kivitelezhető. Aki viszont a tanév során 250 óránál többet hiányzik, a tantestület döntése alapján, az év végén osztályozó vizsgát tehet.

Tiltások és fenyegetőzések – fű alatt

Igencsak felzaklatott szülők és nagyszülők, nem kevésbé tanácstalan pedagógusok próbáltak április 17-én választ keresni kérdéseikre, miután elterjedt, hogy az iskolaigazgatók központi utasításba kapták, az iskoláknak tilos digitális és hibrid oktatásra áttérniük, a szülőknek kell gondoskodniuk a tananyag elsajátításáról, ha nem viszik iskolába a gyereket. Szél Bernadett országgyűlési képviselő a Facebook oldalán megerősítette, hogy valóban mennek „fentről” a tiltások és a fenyegetőzések. Az általa  nyilvánosságra hozott példákból idézünk: 

„A tankerület határozott állásfoglalása a jelenléti oktatással kapcsolatban, hogy ez idő alatt semmilyen formában nem lehet digitális, online oktatás az otthon maradt gyermekek részére! A délelőtti tanórákra sem jelentkezhet be az otthon maradt tanuló! Számukra feladatot, órai munkát, tananyagot, házi feladatot lehet küldeni! Minden tankerületi iskolában egységesen így kell eljárni, kérlek Benneteket, hogy ezt mindenki így kezelje, és járjon el, fontos, hogy ebben mi egységesek legyünk!” (...)  „Én nem értem, hogy miért vannak központi utasítások, amikor visszahajtanak minket az iskolába, akkor miért nem szakmai alapon dönthetünk arról, hogy mi legyen.

Kérdem én: Ellenőrizni fogják? Mert bejönni úgysem mernek…

Én meg úgy érzem, hogy ezzel a lehetőséggel elismerik hogy rohadt veszélyes a jelenléti oktatás. Ezzel a szülőre hárítva a felelősséget úgy, hogy a harag ne feléjük irányuljon. Mindeközben súlyosan rombolják a pedagógus presztízsét.” 

„...azt a tájékoztatást kaptuk, hogy semmiféle online támogatást nem adhatunk az otthonmaradóknak. Még a korrepetálások alkalmával sem. Az igazgatókat megfenyegették, megüthetik a bokájukat, ha kiderül, hogy mégis tartunk. Tehát a két óra online sem mehet.” Azután késő délutánra újabb csavar jött: mégis bekapcsolódhatnak a tanítási órába online a hiányzók. „Csak kapkodjuk a fejünket. Teljes a káosz, de reméljük ez az engedmény marad és tudunk segíteni a tanítványainknak.”

Egy budapesti tanitó néni a Hírklikknek elmondta, azt nem tudja, hogy központi utasítás volt-e, de az igazgatónő azt írta a tantestületnek, nem lesz hibrid oktatás, azoknak a szülőknek, akik otthon tartják a gyerekeiket, maguknak kell megoldaniuk a feladatot. A pedagógusnak a Krétába föl kell tenni az órai anyagot, a házi feladatot, és a szülő onnan letöltheti, de az iskolában nem tartanak kétfelé órát. Azt mondja, nyilván azért van így kitalálva, hogy a szülő inkább küldje be a gyereket az iskolába. Arra nagyon kíváncsi lesz, hogy mi lesz hétfőn, hány gyerek megy be. Eddig úgy tudja, 21-ből kilenc marad otthon, míg egy másik kolléganője 29 fős osztályából kilenc megy be a jövő héten. Azt, hogy az a kilenc, vagy a többi hogy tanulja meg azt, amit kell, azt a pedagógusok hogyan fogják majd számon kérni, még nem tudja. 

Szerinte az is igaz, hogy azt nem lehet megcsinálni a pedagógusokkal, hogy kétszer tartsanak meg egy órát, először az iskolában a tantermit, majd otthonról online. Ahhoz viszont nincs meg a technikai feltétel, hogy online tudjon az iskolában úgy órát tartani, hogy azt a jelenlévő diákok is hallják. Azt mondja, lehet, hogy jobb napokat látott országok iskoláiban van olyan felszerelés, amin „közvetíteni” lehet az órát, de itt ehhez nincsenek meg a feltételek. Például, ha nem működik a vonal, az kész tragédia, mert senki nem hall semmit. Akkor jön a „lépjünk ki”, „lépjünk vissza”, „mindenki lépjen ki”, „mindenki lépjen vissza” idő. Ilyenkor az online oktatás tényleg olyan, mint egy spiritiszta szeánsz. 

Azt mondja, ez az intézkedés, nyitás, tiltás egy „akkora baromság, amekkorát még a Föld nem hordott a hátán”. Inkább mondták volna azt, hogy kötelező bemenni az iskolába, de azt nem merik fölvállalni. Akkor viszont miért nem lehetett azt mondani, hogy legalább május 10-éig mindenki maradjon otthon. Nem a pedagógusok miatt kellene így maradnia, mert aki akarta, már be lett oltva. De a gyerekekkel mi lesz? Hiszen már gyerekek vannak lélegeztetőgépen! Az iskolanyitást hogy merik így mégis vállani?! Ez a nyitás a gyerekekkel szemben borzasztó! Ugyanakkor azt is meg lehet érteni, hogy van olyan szülő, aki nem tudja tovább megtenni, hogy otthon legyen. Viszont félosztályoknak meg harmadosztályoknak tanítani, miközben a másik fele, kétharmada kimarad, és lemarad, ez se nem oktatás, se nem iskola.

Ám az eddigieknél még súlyosabb fenyegetés is van. Azt már máshonnan hallottuk, hogy az intézményvezetőktől a szülők olyan levelet is kaptak amelyben közölték velük, amennyiben egy teljes osztály, vagy az osztály jelentős része nem megy be az iskolába, akkor felfüggesztik a tanítást, és június 15. után az osztálynak és a pedagógusnak is be kell járni. Az intézményvezetők az ukázt feltehetőleg a tankerületi vezetőktől kapták szóbeli utasításként.

Szakszervezetek az irreális döntések ellen 

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondja, a kormány nagyon rossz döntést hozott, hibázott, amikor ilyen járványügyi mutatók mellett, kinyitotta az óvodákat és az iskolákat. A döntés miatt a szülők a „lábukkal szavaznak”. Azok, akik meg tudják tenni, inkább otthon tartják a gyerekeiket, mert jobban féltik az életüket és az egészségüket, minthogy beküldjék őket tanításra. A PSZ alelnöke szerint ezért fenyegetéssel próbálják arra kényszeríteni a szülőket, hogy vigyék be a gyerekeket az iskolába, a tiltásokkal pedig nagyon tudatosan szembe akarják állítani a szülőket és a pedagógusokat.

Teljesen irreális döntés például, hogy megtiltják az online órák megtartását, hiszen a pedagógusnak nem kellene mást csinálnia, minthogy a laptopját a tábla felé fordítja, és felveszi az órát, amit az otthon maradt gyerekek megnézhetnek. Persze, ezt csak ott lehet megcsinálni, ahol megvan hozzá a felszereltség. A kormány korábban azt hangsúlyozta, hogy több tízezer laptopot szétosztott a pedagógusok között. Ezeknek a laptopoknak mind alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a kamerájukkal fel tudják venni a tanárok az órát. Pontosan azért hozták létre a Digitális Kollaborációs Teret (DKT), hogy ha kell, tudják az online kapcsolatot alkalmazni és használni a gyerekekkel való kapcsolattartásra is. Ha létrehozták, akkor miért akarják akadályozni, hogy most használják is? A kormány azért is verte a mellét, hogy a szélessávú internettel minden oktatási intézményt ellátott. Akkor milyen szélessávú internettel látta el, ha az nem bírja a megterhelést? Ha pedig nem bírja a megterhelést, akkor csak fölöslegesen kidobott pénz volt a létrehozása. 

Annak a húsz-huszonöt százaléknyi gyereknek, akiknek semmiféle hozzáférése nincs a digitális oktatáshoz, papír alapon kiviszik a feladatokat, ha azokat megoldották, az önkormányzat szociális munkása összeszedi, beviszi az iskolába, és a pedagógus ott javítja. Azoknak a gyerekeknek egy része, akiknek nincs internet elérése, egyébként a tanodákba járnak be tanulni, ahol van internet, segítenek nekik. Totyik Tamás szerint egyébként az ingyenes internetelérést – úgy, ahogy az Észtországban történt – a kormánynak mindenhol biztosítania kellene. 

***
A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) nyílt levélben üzent a miniszterelnöknek, halasszák el a hétfői nyitást, mert  noha igaz, hogy a gyerekek között egyelőre ritka a súlyosan zajló megbetegedés, de a betegség utáni a poszt-Covid szindróma náluk is fennáll. „Hosszú hónapokra, vagy akár évekre is meghatározhatja az  egészségüket, ráadásul a gyerekek a szüleiknek is hazavihetik a fertőzést. És a kisgyermekek szüleinek korosztályában még nagyon alacsony az átoltottság” – magyarázta a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke, Tóth Judit. Erről a Blikk írt.

Az ellenzék szerint nem politikai alapon kellene dönteni 

A hat ellenzéki párt, a  DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös közleményben szólította fel a kormányt pénteken, hogy vonja vissza az óvodák és iskolák hétfői kinyitásáról szóló döntést. Többek közt azt írták: a fertőzöttek és a halottak magas száma miatt a kormánynak kellene döntenie az online oktatás teljes körű fenntartásáról. A kormányfő nem nyújt segítséget, csak a „magának megrendelt” közvélemény-kutatások alapján hozza meg járványügyi intézkedéseit. A kormány az iskolák és óvodák megnyitásáról ne politikai alapon, vagy „teltházas focimeccseket kergető álmok miatt”, hanem az aktuális járványadatok alapján döntsön, azután, hogy minden azt kérő pedagógus megkapta a második oltást, és eltelt a védettség kialakulásához szükséges idő.

Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségügyi szakértője azt mondja, akkor lesz biztonságos az iskolákat kinyitni, ha 1400 alá esik naponta az új fertőzöttek, és 600 alá a lélegeztetettek száma, és a halottak száma nem emelkedik 100 fölé. Ezt a mágikus határt nem szabad átlépni.

A gyermekek iskolanyitás előtti tesztelésének fontosságára hívta fel a figyelmet 
Kunhalmi Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő szombaton, a XVIII. kerületből közvetített online sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus üdvözölte, hogy a kerületi önkormányzat a hétvégén koronavírustesztet végeztet az óvodába és iskolába menő gyermekeknél, valamint a pedagógusoknál. Megjegyezte: a tesztelés alapvetően a kormány feladata lenne. A gyermekek tesztelését preventív intézkedésnek nevezve kiemelte: a magyar társadalomban az átoltottság még nem tart ott, hogy kockázatmentes legyen az iskolák nyitása. Javasolta, hogy külföldi példára, a kormány az iskolákban is nyisson tesztelőpontokat szakképzett személyzettel. Emellett kérte: a tanórákat online is közvetítsék, hogy ne maradjanak le azok a gyermekek, akik otthon lesznek azért, mert a családjuk túl kockázatosnak érzi, hogy iskolába menjenek.