A kormány szerint, igazi sikertörténet a nemzeti konzultáció
Nagyon meg van elégedve a nemzeti konzultáció fogadtatásával Dömötör Csaba, a Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Szerda reggelig 232 ezren küldték vissza a levelet, ennyien válaszoltak a kormány és Orbán Viktor kérdéseire. 8 millióból – hozzávetőlegesen ennyi ember jogosult a válaszadásra – ez látszólag nem nagy szám, de a visszaküldött levelek mennyisége akár már csütörtök reggelre is jelentősen emelkedhet. Ami biztos: Dömötör államtitkár a 232 ezres számot úgy értékelte, hogy nagy az érdeklődés.
Lehetne persze nagyobb is, de ne legyünk ünneprontók, főleg, mert Matolcsy György óta tudjuk, hogy a negatív növekedés is növekedés. És bár a 8 millióhoz képest a 232 ezer elenyészőnek tűnik, lehet, hogy csak mi vagyunk pesszimisták, és a kormány még ennyi visszaküldőre sem számított.
Persze még bármi megtörténhet, ha a kormányzati propaganda ráhajt, megdőlhet az eddigi rekord, és minden korábbinál többen küldik vissza a helyes válaszokat Orbán Viktornak és kormányának. Ehhez azonban újfajta módszerekre volna szükség, mert a hagyományos megoldások, például a hirdetőoszlopokon elhelyezett plakátok, valamint az újsághirdetések, hiába kerültek nagyon sokba, nem hozzák az elvárt eredményt.
Nem szeretnénk beleszólni a munkájukat bizonyára kiválóan végző, kormányhoz közeli marketingesek dolgába, de meggyőződésünk, hogy suttogó propagandára volna szükség. Például el kellene híresztelni, hogy egy dunarettentői családapát, aki visszaküldte a nemzeti konzultációs levelet, és minden kérdésre helyesen válaszolt, másnap délelőtt a főnöke megdicsérte, délután pedig megtudta, hogy ötös találata volt a lottón. Egy békésborzadályi helyi lakos viszont nem küldte vissza a levelet Orbán Viktornak, hanem bedobta a kukába, nos, ő másnap semmit sem nyert a lottón, viszont megbüntette az ellenőr a villamoson, mert jegy és bérlet nélkül utazott.
Lehetne sorolni a tippeket, hogyan lehetne még a mostaninál is vonzóbbá tenni a nemzeti konzultációt. Ami persze így is egy valódi magyar sikertörténet.
Kedves hülyének nézett felnőttek, a mai mesénknek ezzel vége, hadoválhatnék nektek napestig, akkor is annyi volna a tanulság, hogy Orbán Viktor és barátai boldogan élnek, amíg meg nem halunk.
