A kormánynak meg kell értenie, az unió becsapása nem vezet sehová

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken arról beszélt, hogy Magyarország teljesítette az uniónak tett vállalásait, ezért elhárultak az akadályok a pedagógus-béremelés elől. A PSZ és a PDSZ közös közleményben tiltakozott. Megtévesztőnek nevezték Rétvári állításait, és úgy fogalmaztak: normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap. Amiért az Európai Unió kivételt tett Magyarországgal, az a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete. A magyar kormány a szociális felzárkózás magyarországi támogatását célzó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programon keresztül a legmagasabb összegeket a pedagógus életpálya címsoron hívhatja le. Ennek feltétele, hogy olyan jogszabályt kell alkotni, amely vonzóvá teszi a pedagóguspályát, nem vonhat el szerzett jogokat és nem jár az autonómia csökkentésével. A tervezett új jogállási törvény azonban még az egyeztetéseken szóban előadott változtatásokkal sem felel meg szerintük ennek a hármas feltételnek.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője nagyon reméli, hogy a pedagógus érdekképviseletek és a kormány újabb szócsatája a valóságig vezeti majd a kormányt, és rádöbbenti arra, hogy amennyiben nem teljesíti az EFOP Plusz vállalásait, akkor nem lesz pénz. Ehhez azonban nem olyan törvény kell, mint a státusztörvény, hanem olyan, amely tényleg kedvező a pedagógusok számára, vonzóvá teszi a pedagóguspályát – hisz ez van a kiírásban –, illetve nem vesz el szerzett jogokat. Márpedig a jelen állás szerint ez a törvény még a szóban bejelentett enyhítések ellenére is elvesz ilyeneket. Hiszen még mindig benne van, hogy nincs biztos előmenetel, benne van a jelentős túlmunka elrendelésének lehetősége, a munkaidő beosztásának visszásságai, az áthelyezhetőség, a tanév rendjének meghosszabbítása, az alapvető jogok elvétele a nevelőtestületektől. Az, hogy ezek még mindig benne vannak a törvényben, Nagy Erzsébet szerint meg fogja akadályozni azt, hogy a kormány hozzájusson az EFOP-pluszos pénzekhez. A PDSZ ügyvivője szerint a kormánynak meg kell végre értenie, hogy az unió becsapása, a folyamatos mellébeszélés már nem vezet sehová. 

Május 16-án újabb egyeztetés lesz a PSZ, a PDSZ, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) és a kormány között. Nagy Erzsébet szerint a kormány mindenáron úgy akarja beállítani ezeket az egyeztetéseket, mintha érdemi kérdések megvitatására nyílna lehetőség. Mintha csak néhány kérdésben térnének el az álláspontok egymástól, és a kormány azon van, hogy ezeket az álláspontokat közelítse. A következő ülésen biztos tesznek majd még valamiféle engedményeket, de ha az előbb fölsoroltak közül akár csak egyet nem teljesítenek, az már gond. Merthogy azok egyenként is nagyon súlyos hátrányokat okoznak. 

Ha viszont nincs megállapodás a kormány és a szakszervezetek, valamint az NPK között, akkor nem is érkeznek meg az uniós pénzek. Vagyis megint elmarad a beígért béremelés. S hogy meddig fogják ezt elviselni a pedagógusok? Nagy Erzsébet szerint az a baj, hogy jelentős részük még mindig mindent elvisel. Persze, sokan vannak olyanok is, akik már semmit sem, a PDSZ ügyvédjénél már gyűlnek a rendkívüli lemondásról szóló kezdeményezések, azoké a pedagógusoké, akik a ki nem fizetett túlmunkára hivatkozva rendkívüli lemondással szüntetik meg a jogviszonyukat. Mintegy ötezren pedig aláírták, hogy nem vállalják a státusztörvény alatti foglalkoztatást. Vagyis lesznek, akik ténylegesen el fognak tűnni a pályáról. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy viszont a fiatalok sem jönnek a pályára. Nagy Erzsébet szerint ezzel a ténnyel is számolnia kell a kormánynak, mint ahogy eddig is számolnia kellett volna.  

Ez pedig Nagy Erzsébet szerint oda vezet, hogy a végén talán a „buszmegállóból fognak behívni embereket tanítani”. Most már próbálják folyamatosan enyhíteni a képesítési követelményeket, nem kell nyelvvizsga, most már lehet hallgatókat is foglalkoztatni a jogszabálytervezet szerint. Az első lépések a pedagógiai asszisztensek bevonására is megtörténtek, amit nyilván más engedmény is fog követni.

A PDSZ ügyvivője azt is elmondta, az látszik, hogy a kormány nem foglalkozik az oktatás minőségével. Azt gondolják, a saját gyerekeiknek, meg a kedvezményezetti körük gyerekeinek úgyis megtalálják majd a megfelelő magániskolát, illetve azokat az egyházi iskolákat, amelyeket majd „kitömnek” pénzzel. Azokban majd jól meg is fizetik a pedagógusokat, hogy az a kevés, aki van, ott is maradjon, a többi gyerek oktatása pedig nem érdekes. 

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke úgy reagált Rétvári Bence államtitkár azon szavaira, miszerint Magyarország teljesítette az uniónak tett vállalásait, és ezért elhárultak az akadályai a pedagógus-béremelésnek, hogy már decemberben minden teljesítettek, csak épp a költségvetési törvénybe nem írták be. Az Európai Bizottsággal megkötött megállapodás alapján december óta lehívhatóak lettek volna az oktatással kapcsolatos uniós források, csak a költségvetési törvénybe be kellett volna tenni a megfelelő jogszabályokat. Totyik Tamás úgy gondolja, jogállamisági kérdésekben voltak vitái a kormánynak, csak a parlamenti államtitkár próbálja összemosni a jogállamisági kérdést, meg az oktatásra fordított források felhasználását. 

A május 16-i egyeztetésen további engedményeket várnak a szakszervezetek. A PSZ alelnöke szerint az a kormányzati tárgyalási stratégia része, hogy először nagyon „vad dolgokat” dobnak be, aztán úgy tesznek, mintha engednének. Más ágazatban is már tapasztalni lehetett ezt. A legfontosabb engedmény a szakszervezet számára az, hogy az óraszámokból és az eseti helyettesítések számából engedjenek. Az ingyen túlmunka ugyanis egy „rabszolgatörvényes tétel”. A kormánynak ebben itt biztosan engednie kell, mert ebben a kérdésben a Nemzeti Pedagógus Kar is hajthatatlan. 

Az alelnök szerint a kormánynak muszáj további engedményeket is tennie, ha megállapodásra törekszik. Mindemellett az Európai Bizottság elvárásainak is meg kell felelnie. Hisz' a kormány vállalta, hogy a közoktatásban dolgozók eddigi szerzett jogaiból nem vesz el. Ez az EFOP-os programban is benne van. Az Európai Bizottság tanult az orvosok esetéből, és ezért feltételként szabta ezt.