A koronavírus-áldozatok alapbetegségeiből kiderül: rossz a magyarok általános egészségi állapota
Magyarországon már több mint 25 ezren váltak a koronavírus-járvány áldozatává, és a legtöbbjüknél az orvosok meglévő betegséget vagy betegségeket is azonosítottak. Az alapbetegségek sok esetben súlyosbítják a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de ez nem a Covid természetéből adódik, más akut betegség megjelenésekor is rosszabb a krónikus betegek esélye.
A koronavírus napi statisztikáinak ismertetésénél rendszeresen elhangzik, hogy többségében idős, krónikus betegek az áldozatok. Ez jó részben igaz, de a harmadik hullámban egyre több fiatal is kerül súlyos állapotba vagy hal meg, és olyanok is, akiknek nincs ismert alapbetegségük. A több mint 25 ezer magyarországi koronavírusos áldozat nagy többségénél azonban jeleznek valamilyen társbetegséget.
Már az sem teljesen tisztázott, hogy kit nevezhetünk krónikus betegnek. A tankönyvi definíció szerint az a krónikus beteg, akinél hat hónapnál régebb óta fennáll egy betegség.
Vasárnapig összesen 25 184 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, a Telex egy táblázatba gyűjtötte össze a leggyakrabban említett alapbetegségeiket, vagy a leginkább érintett szerveket. Mivel több alapbetegség is szerepelhet egy-egy áldozatnál, ezért van összesítve 25 ezernél jóval több a táblázatban.
Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke azt mondta a portálnak, hogy a koronavírus-járvány előtt még sosem volt olyan betegség, amelynél részletesen le kellett volna jelenteni az alapbetegségeket, és mivel nem tudják még, hogy mely társbetegségek relevánsak, minden olyan betegségtípust lejelentenek, ami a betegfelvételnél kiderül, vagy kiolvasható egy páciens dokumentációjából.
Úgy látja, hogy a koronavírusos áldozatok alapbetegségei összefüggést mutatnak azzal, ami az egész populációra jellemző. „A halottak nagy része az idős, és a leggyakoribb betegségtípusok, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és szív-érrendszeri panaszok is a 40 pluszos korosztálynál jellemzők, ezért nem véletlen, hogy ugyanazt a statisztikát kapjuk. Ez a betegség persze nem válogat, ha egészségesek is vagyunk, nem jelenti azt, hogy nulla az esélyünk arra, hogy belehaljunk.”
Egy amerikai tanulmány szerint a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívelégtelenséggel, krónikus vesebetegséggel vagy rákkal diagnosztizált krónikus betegeknél a legnagyobb a halálozási kockázat, ha megfertőződnek koronavírussal. A krónikus vesebetegnél több mint háromszoros a kockázat, ami elsősorban immunológiai problémákkal magyarázható. A szívelégtelenségnél kétszeres, a daganatos megbetegedéseknél, cukorbetegségnél, magas vérnyomásnál körülbelül másfélszeres a halálozás valószínűsége.
Magyarország pedig az egészségügyi mutatók alapján elég rosszul áll, a 37 OECD-országot vizsgáló kutatásokban rendre az élmezőnyben szerepel. A 2017-as adatsorokat összehasonlítva, százezer főre vetítve, Litvánia után nálunk hal meg a második legtöbb ember (575 fő) a keringési rendszer betegségei miatt. Az OECD listáján a cukorbetegséggel is befértünk a top 10-be, ahogy az anyagcserét érintő betegségekkel is. Mexikó után nálunk volt a második legtöbb májbetegségben elhunyt. A légzőszervi megbetegedések száma is viszonylag magas, a 12. helyen állt Magyarország négy évvel ezelőtt.
