A kulturális miniszter úgy tudja, Brüsszelben családüldözés zajlik

Hankó Balázs az interjúban hangsúlyozta: a családpolitika nem demográfia. A demográfia nemzetpolitikai kérdés, a családpolitika pedig a családi életformát választók támogatását jelenti.

„Minden élethelyzetben a családok mellett kell lennünk. És a magyar családtámogatási rendszer a maga 30 intézkedésével minden esetben a magyar családok mellett van. Ennek köszönhetően azt látjuk, hogy a családok vagyoni helyzete erősödött az elmúlt években" – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, hogy ma Európában családüldözés zajlik, ezért nekünk a családi értékek mellett kell kiállnunk, ezt is tesszük, rengeteg kritikát kapunk azért, mert kiállunk a hagyományos családmodell mellett.

Kifejtette, hogy kritikák érkeznek Brüsszeltől kezdve számos európai kormányzat vezetőitől, „de meggyőződésem szerint Trump elnök úr hivatalba lépése óriási változást hoz, mert végre a teremtett világ rendje újra dominanciát fog kapni" – mondta.

Kifejtette, hogy az idei évben 3754 milliárd forint a családok támogatására szánt összeg, ami 447 milliárddal több, mint 2024-ben.

Idén 754 milliárd forint marad adókedvezménynek és más támogatási formáknak köszönhetően a családoknál – tette hozzá.

A családi adókedvezmény két lépésben duplájára emelkedik, miközben a lakhatási támogatásokat is erősítik.

Megemlítette az 5 százalékos lakáshitelt, a vidéki otthonfelújítási programot a havi 150 ezer forintos SZÉP-kártyaszerű juttatást, de a kollégiumfejlesztést is ide sorolta.

Hangsúlyozta, hogy minden intézkedés a fiatalok és a családok életkezdését segíti.

A babaváró támogatás, ahol 35 évre emelték a korhatárt, már 11 millió forintra rúg – fűzte hozzá.

A HUN-REN kapcsán a miniszter elmondta, hogy az MTA közgyűlése arról döntött 53,5 százalékos támogatással, hogy elfogadja a magyar kormány vételi ajánlatát, amit az MTA volt kutatási tevékenységére vonatkozó ingatlanokra tett, és amelyeket most a HUN-REN kutatóhálózat használ; 80 milliárdos tételről beszélünk.

Itt is volt egy vita az összegről, de mivel ezek nem szabadon értékesíthető – hanem kutatási célra használható – ingatlanok, többek között ezt is figyelembe kellett venni. A 80 milliárd forint az MTA-hoz kerül. Az ingatlanok a kutatók, tehát a HUN-REN tulajdonába kerülnek, közfeladattal terhelten, vagyis kutatási közfeladatot kell ellátniuk – fejtette ki.

A miniszter szerint a kormány elkötelezett az iránt, hogy idén 20 milliárd forint körüli infrastruktúra-fejlesztési pályázat jusson el a magyar kutatási hálózathoz, ha az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem blokkoltatja az uniós forrásokat.

Kérdésre közölte azt is, hogy az elmúlt 10-11 évben még sosem voltak olyan sokan a magyar felsőoktatásban, mint most, vagyis 328 ezren.

Szerinte ez annak köszönhető, hogy sikeresen megújult és versenyképes a magyar felsőoktatás.

Az elmúlt két évben több mint 100 ezer felvételizőt vettek fel; az elmúlt két évben 44 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai területre felvettek száma, ami nagyon jó hatással van a magyar gazdaságra is.

„Ráadásul már ott tartunk, hogy minden második fiatalt vidéki egyetemre vesznek fel, miközben kimagaslóan nőtt a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma is. De a 30 év feletti, munka mellett a felsőoktatásba jelentkezők száma is emelkedett" – emelte ki.

Szólt arról is, hogy a modellváltásnak az a lényege, hogy a környező társadalmi és gazdasági szereplőkkel egyszövetűvé váljanak az egyetemeink.

Kifejtette, hogy 2023-ban és 2024-ben 75 ezer államilag támogatott férőhelyet biztosítottak, ehhez képest most ott tartanak, hogy 87 ezret, amiben már említett területekről érkező kereslet is megjelenik, de csak a felvételi folyamat végén látják majd, hogy mely területen mekkora kapacitás áll rendelkezésre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársainak bérrendezéséről Hankó Balázs azt közölte, hogy akkor lesz béremelés az egyetemen, ha az ELTE új vezetése megkeresi a tárcát stratégiai terveivel.

„A stratégiai elképzelések mentén leülünk tárgyalni és áttekintjük a helyzetet. Ez esetben látni fogjuk, hogyan tudunk az ELTE esetében is előrelépést biztosítani a hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak. Nyitottak vagyunk az intézmény javaslataira, előrelépést szeretnénk a kérdésben" – fogalmazott.

Hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy az ELTE esetében 15-20 milliárd forintos kutatási és innovációs bevételekről beszélhetünk, amelyek beépülnek az alapbér mellé.

„Mi nyitottak vagyunk, a felsőoktatás további erősödésében vagyunk érdekeltek. A magyar egyetemisták érdekében dolgozunk" – emelte ki.

Kérdésre kitért arra is, ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősödjön, minél több kutató-fejlesztőre van szükség.

„A kedvenc adatsorom a következő: népességben a 96. helyen állunk a világon, a GDP alapján a 49. helyen, az innovációs teljesítmény alapján 33-ak vagyunk, az olimpiai érmek alapján 13-ak, az egymillió lakosra jutó Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyet fogaljuk el" – fogalmazott, hozzátéve, ebből következik, hogy az elmúlt tíz évben megduplázták a kutató-fejlesztők számát, most ott tartunk, hogy egymillió lakosra 6500 jut.

Kiemelte, hogy ezt az arányt 9000-re szeretnék növelni 2030-ra, és nemcsak az egyetemeken kellenek kutató-fejlesztők, hanem a vállalatoknál is, ezért van kooperatív doktori program.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. július 4-i adása itt nézhető meg: