Orbánék PR-filmje akkor is kudarcos lenne, ha jól kezelték volna a koronavírus-járványt

Komoly előzetes beharangozó kampány után, vasárnap este került fel a YouTube-ra a kormány 37 perces (!) filmes beszámolója arról, hogy szerintük hogyan sikerült kiválóan kezelniük a pandémiát. Orbán a főszereplő, de feltűnnek benne miniszterek, s a járvány alatt beszélő emberekként előretolt szereplők is, mint Müller Cecília, Merkely Béla és mások. A profi módon elkészített film kiváló terméke az orbáni propagandának: az eltorzított öndicsérettel teli műben számos, tételesen cáfolható állítás, hátborzongatóan felháborító kijelentés és átlátszó önigazolás is van egy olyan helyzetről, amely minden magyarnak máig friss és fájó emlék. A hab a tortán: Orbán nem átallja nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy 

„Nekünk minden élet számít”, meg, hogy „Ez nem a gyávák klubja, ez a harcosok klubja”. Miután a kormány fényezéséről szól, érthető persze, hogy kimarad belőle a halálos áldozatok száma, a kínai vakcina kérdése, a felesleges beszerzések költsége, a lélegeztetőgépek használhatatlansága, s persze az ehhez szorosan kapcsolódó korrupció, nem szólva arról a segítségről, amit az Európai Unió biztosított az első perctől kezdődően (miközben az orosz és a kínai szépen domborítva van). 

Borítékolható, hogy aki veszi a fáradtságot és megnézi a 37 perc tömény propagandát, az minimum felhúzza a szemöldökét. Felmerül a kérdés: nem öngól-e egy olyan témát elővenni sikerpropaganda tárgyának, ami gyakorlatilag minden magyar családot megtépázott, amivel kapcsolatban szinte mindenkinek van negatív – gyakran halálos – tapasztalata? Nem szólva a járvány kezelésének a halottak számában is megnyilvánuló sikertelenségéről, no meg persze az ezzel szorosan összefüggő, hozzá tapadó korrupciógyanúról? Mi szüksége volt erre Orbánnak? Horn Gábort kérdeztük.

„Nekem is ez a kérdésem, igaz, most nem én kérdezek” – vágta rá a szakember, aki azért igyekezett mégiscsak megválaszolni a felvetést. Mint fejtegette: úgy tűnik, mintha a Rogán-művek felmondta volna a szolgálatot, mintha valami nagyon elromlott volna a 2006 óta egészen durván egy évvel ezelőttig olajozottan működő és mindenen átgázoló gépezetben. Tulajdonképpen Magyar Péter és a Tisza megjelenéséig ők diktálták a közbeszédet, s nagyon ritka volt, hogy az ellenzék, még ha csak néhány pillanatra is, de átvegye a tematizálást, mint ahogy – mondjuk – az előválasztás tájékán tette. Ezzel szemben ma a politikai kommunikáció – a külpolitikán kívül – arról szól, amiről Magyar Péterék akarják. 

Ehhez képest Horn szerint megdöbbentő, hogy a Fidesz belelépett a rendszerbe, mégpedig egy olyan témával, amin csak veszíthet. Akkor is így lenne, ha sikeresen kezelte volna a járványt, ám még végtelenül kudarcosan is tette azt. Ha a kormány jól is tette volna a dolgát, akkor sem lehetne megérteni, miért nyúl egy olyan témához, amely az egész országnak súlyos károkat okozott. Hát még, hogy mindenki tudja, a kormány súlyos hibákat követett el a járvány kezelésével, amire pluszban rávetül – de beteríti – a korrupció árnya. Mint megjegyezte: a szlovén kormány belebukott ennek csak a töredékébe. 

„Egyszóval, ez az egész film olyan, mintha nem itt élnének” – állapította meg Horn. Miért kellett Orbánnak előállni a Covid kitörésének 5. évfordulóján ezzel? Egyáltalán, mitől évforduló az, hogy öt éve valami rémséges történt, amit rosszul kezeltek? – sorolta a kérdéseit. Meg egyáltalán: hogyan lehetséges az, hogy Orbánék megadják a lehetőséget az elképesztő ütemérzékkel működő Magyar Péter-féle gépezetnek arra, hogy reagáljon. Mert mi történik? Az egyik oldalon a fideszes politikusok magyarázzák a megmagyarázhatatlant „a Kádár János-érában szokásos, minden nagyon szép, minden nagyon jó megközelítéssel”, amire a másik oldalon egy hiteles fiatal orvos meséli el a Covid-járvány idejéből személyes, valós történeteit. Horn érdekesnek tartja azt is, hogy Magyar Péter, aki nagyon ritkán engedi át a terepet másnak, most maga mellé ültette Kulja Andrást, akit kvázi riporterként kérdezett.  

Horn Gábor elmondta, mindig megpróbál a másik fejével gondolkodni, de legalábbis megérteni a másik felet, ebben az esetben pedig arra jutott, hogy ez a film elképzelhetően Orbánék saját közönségének, „a politikailag egyébként szűkülő, de még nem összeeső bázis” összetartásának szól. „Ám súlyos politikai kommunikációs hiba volt ez, még ha ez is volt a szándék, hogy a mintegy kétmillió embernek megüzenjék: mi megvédünk titeket!” – szögezte le. Ezt olyan hibának érzi, mint amilyen a 2006-os – szintén Rogán által irányított – „rosszabbul élünk, mint négy éve” kampány volt egy olyan közegben, amelynek a 90 százaléka jobban élt, mint négy évvel korábban.  

Az is alapvetően elhibázott politikai kommunikáció volt, s egészen egy évvel ezelőttig az volt az utolsó nagy hibájuk – mutatott rá. Most viszont sorozatosan követnek el ilyen hibákat. Ilyennek tartja a Republikon Intézet vezetője Sulyok Tamás elnök akcióját, hogy szakítva a hagyományokkal nem újévkor mondott beszédet. „Miként fordulhatott elő, hogy senki nem szólt át a Karmelitából a szomszédos Sándor Palotába, hogy nem teszünk újévi köszöntőt a karácsonyi asztal mellé, amivel átadta Magyar Péternek a lehetőséget az újévi beszédre?” –  tette fel a költői kérdést Horn, aki szerint erre nem lehet az a válasz, hogy Sulyoknak saját kommunikációs rendszere van.

Az említett hibasorozat egy további példájaként a kegyelmi ügy kezelésének egészét említette a szakember. Az, hogy nem mondták el a történetet, s csak felhangosították azzal, hogy haszon nélkül odadobtak két áldozatot, miközben máig nem tudni, ki volt a főszereplő. De egy friss példával is szolgált Horn: Orbánnal az élén, Szijjártót is beleértve, másról nem szólt a fáma a hétvégén, mint hogy Magyarország semmiképpen sem fogja megszavazni az Európai Unióban az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, amiről mindenki tudta, hogy nem így lesz. S mit tesz Isten? Ahogy gondoltuk, hétfőn meg is szavazták, majd értelmezhetetlen magyarázkodásba fogtak. „Ezt egy ereje teljében lévő Fidesztől nem szoktunk meg” – húzta alá Horn, megjegyezve: miként az sem, hogy így elkezeljék Magyar Péter színre lépését. 

Túlságosan régóta csinálják, s van ebben valami törvényszerű; nyolc évnél hosszabb ideig nem szabadna egy politikusnak vezető szerepben maradnia – szögezte le, rámutatva: „a legnagyobb probléma az, hogy az orbáni világban a kifáradt rendszerből eltűnt az önreflexió, hiányzik a készség a változtatásra, s persze nincs, aki meg merné mondani, hogy valami nem jó, hogy a király meztelen, s nincs korrekció sem”. Egy központosított, a fékeket és ellensúlyokat belül is leépítő rendszerben ez szükségszerű – fejtegette, s mint mondta: nem véletlen, hogy elfogytak az ötletek, kifogyott a kreativitás. „Ezzel együtt sem becsülném le azt a félelmetese rendszert, aminek egész Magyarország a foglya, hiszen „fortélyos félelem igazgat”.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 25-i adása itt nézhető meg: