Az nem okos diplomácia, ha olyan konfliktust vállal Orbán, amiből nem tud győztesen kijönni

„Magyarország megkapta a kért garanciákat hazánk energiabiztonsága kapcsán. Az Európai Bizottság elkötelezte magát az Európai Unió tagországaiba vezető földgáz- és kőolajvezetékek védelme mellett. Világossá tették: az uniós tagállamokat ellátó energiainfrastruktúra épsége az egész EU biztonságát illető kérdés. Az Európai Bizottság emellett biztosítékot kér Ukrajnától az EU-ba irányuló kőolajszállítások fenntartása érdekében.” Ezzel a Facebook poszttal tudatta hétfő délben a magyarokkal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt, hogy Magyarország mégiscsak megszavazta az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbítását. A Portfolió által citált Politico hétfői értesülése szerint az EU diplomatái egy látszatmegoldással igyekeztek kezelni a magyar vétófenyegetést: a szankciók szövegébe beemeltek egy már korábban elfogadott nyilatkozatot, amely az energiaellátás biztosításáról szól. A lépés valójában Robert Fico szlovák miniszterelnök korábbi tárgyalásainak eredményeként eldöntött tény volt, vagyis, hogy Brüsszel ígéretet tett egy monitoring testület felállítására és a térség energiabiztonságának garantálására.

Ahogy a Telex emlékeztetett rá, komoly feszültséget keltett Brüsszelben, amikor Orbán pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy behúzta a kéziféket, s egyben kilátásba helyezte, hogy Magyarország megvétózza a szankciók hosszabbítását, hivatkozva az energiaellátás biztonságára és az ukrajnai gáztranzit leállására (miközben amúgy az Európai Bizottság már kész tervvel állt elő, hogy egy látszatintézkedéssel feloldja a budapesti blokkolást). Szijjártó szombaton az energiabiztonságot emlegette, majd hétfőn arról posztolt, hogy „Ma, az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén az dönti el a szavazatunkat, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről.”

Azaz nem történt más, minthogy némi riszálás és zsarolási kísérlet után a magyar kormány beadta a derekát – s megszavazta a szankciók hosszabbítását, ahogy tette ezt eddig minden egyes alkalommal. Ennek így mi értelme van? Hiszen a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nem igazán ért el bármit is? Balázs Pétert kérdeztük.  

„Általában egy konfliktusba úgy érdemes belemenni, ha győztesként tudok kijönni” – kezdte a válaszát a korábbi külügyminiszter, uniós biztos. Majd így folytatta a fejtegetését: akkor kezdem el, ha arra van esélyem, hogy jól jövök ki. Ha azonban nem ez a helyzet, akkor nagyon gyorsan kell kijönni belőle, ahogy mondani szokták, arcmentéssel. 

Ami pedig a konkrét esetet illeti – ezt a helyzetet plusz minősíti, hogy sokszor fordult ilyen elő, rendre ismétlődik ugyanaz a dráma, az, hogy Magyarország Oroszország pártjára áll, amit – jegyezte meg – már többen nyíltan ki is mondanak, legutóbb például Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Tudjuk persze, Orbán egy darabig minidig feszíti a húrt, utána meg enged. „Az én megítélésem szerint azonban a legrosszabb megoldás egy konfliktus kezelésére az, amit csinál: belemegy – élezi – majd kihátrál belőle – ezt ugyanis úgy tekintik, hogy vesztesként hagyja el a ringet” – szögezte le. Majd rámutatott, hogy „ennek így nincs sok hozadéka, legfeljebb azt mutatja Moszkva felé, hogy ő megpróbálta”.

Nem okozhatott zavart a szankcióhosszabbítást ellenző orbáni gépezetben az, hogy Donald Trump Oroszország elleni szankciókkal fenyegette meg Putyint? – kérdeztük. A tapasztalt a diplomata szerint ebben a helyzetben a bölcs megoldás az lenne, hogy egy kicsit kivár, megvárja, hogy Trump végül merre indul, mit lép. Azt ugyanis nem tudjuk, hiszen egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesz. Az okos diplomácia kicsit kivár, hogy lássa, mi is lesz végül a Trump-féle stratégia, utána pedig eldönti, hova álljon.

A jelek szerint azonban Orbán mintha egy spirálba vagy csőbe manőverezte volna magát, amiben nem tud hátrafelé mozogni – vetettük fel, Balázs Péter szerint ez azért nem így van. Mint fejtegette: most különösen adódtak olyan alkalmak, amikre reagálva fordíthatna a vitorlán. Mindenekelőtt ilyen Trump elnöksége, de kicsit ilyen az új NATO-főtitkár, Mark Rutte is. Példaként emlékeztetett arra, hogy Orbán ellenezte a kinevezését, majd végül meglepetésre mégis csak jóváhagyta. Előtte találkozott Jens Stoltenberg leköszönőben lévő NATO-főtitkárral, akivel nem tudjuk, miről tárgyaltak. Orbán most is eljátszhatna egy ilyet, már ha kicsit okosabban manőverezne, akkor leülhetne Ruttével, amit mindenki láthat, amikről mindenki értesülhet, majd utána változtathatna.

S hogy hova vezethet ez a rossz taktika? Balázs Péter szerint Orbán Viktor süllyedő pályán van, látható, hogy egyre rosszabb pozícióba manőverezi magát. Nem tett neki jót a soros uniós elnöksége sem, amiből nagyon rosszul jött ki. Ma már sokkal rosszabb az imázsa, mint előtte volt. Kérdés, segíthet-e neki az imázs visszaszerzésében Trump – vetettük fel. A volt külügyminiszter szerint ezt egyelőre nem lehet tudni. Hiszen nem látjuk, hogy Trump valóban mit tesz, mit lép. A kalapban sok minden benne van, akár az is, hogy Orbán meghívást kap Washingtonba, sőt az is, hogy az elnök látogat egy ponton el Budapestre, „várjuk ki a végét”.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. január 9-i adása itt nézhető meg: