A kultúrharc újabb színtere a Zeneakadémia rektorválasztása

Vigh Andreának, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi rektorának október végén megszűnik a megbízatása, s mivel második ciklusát tölti a poszton, nem választható újra. A minisztérium még februárban elküldte a rektori pályázati kiírás szövegét az intézménynek, amely azt apróbb módosításokkal visszajuttatta a fenntartónak, majd várta a kihirdetését. A pályázatot végül július 3-án írta ki a minisztérium, ám az a korábban egyeztetett szöveghez képest teljesen mást tartalmazott, kizárták a jazz, népzene, zenetudósok, zeneszerzők egész sorát. 

A minisztérium által kiírt pályázat valóságos tiltakozási hullámot gerjesztett. Tiltakozását fejezte ki az egyetem szenátusa és tanszékvezető tanárai, az egyetem hallgatói önkormányzata, valamint zeneszerzők és jazz-zenészek is, „külső” támogatóként pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya lépett fel. A tiltakozó oktatói nyilatkozatot több mint 200 oktató írt alá, és Sebő Ferenc Kossuth díjas népzenekutató is megszólalt. 

Mindennek hatására, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter visszavonta az első pályázati kiírást, amit az ATV Egyenes beszéd című műsorában július 18-án jelentette be. Azt mondta, a pályázatot az egyetem szenátusa és számos oktatója, valamint több szervezet is diszkriminatívnak ítélte és miután visszavonását kérték, új pályázatot ír ki. 

Július 21-én meg is jelent az új pályázat, amibe a miniszter ugyan beengedte az előbb felsorolt kirekesztetteket, viszont beletett zárójelben egy új szempontot, ami tulajdonképpen még nagyobb szűkítést jelentett. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy a rektori posztra a jelentkezőnek „szakmai teljesítményének elismeréseként a 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendeletben szereplő valamely állami kitüntetéssel” kell rendelkeznie. A rendelet hatálya alá a Kossuth- és Széchenyi-díj, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetések tartoznak. Az egyetemi tanári státusz követelménye természetes, de a nemzetközi mezőnyben is példa nélküli, hogy egy rektori pályázatot a legmagasabb állami díjakhoz kössenek. Ez a kitétel pedig kizárta, hogy indulhasson Kutnyánszky Csaba professzor, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője, rektorhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanára – aki korábban már bejelentette ebbéli szándékát, és az egyetem őt tekintette a jelöltjének.

A zenei közvélemény úgy tudja, hogy a pályázati feltételeknek lényegében egyedül Keller András felel meg. Keller András Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, karmester, érdemes művész, a Keller Quartett alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Ő maga már bejelentette, hogy szándékozik elindulni a posztért. Csakhogy korábban a Népszava írta meg, hogy a Keller András által teremtett mérgező légkör és a rendszeresen előforduló verbális bántalmazások miatt májusban felmondta munkaviszonyát a Concerto Budapest zenekar muzsikusa, Molnár Piroska. A témáról a Telex is írt: 

Csák János miniszter az új pályázati kiírással kapcsolatban mégis azt fejtegette – egyértelműen Kellerre utalva –, hogy „egy dologból nem tudunk engedni, abból, hogy ez az intézmény kerüljön fel abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell. Ugyanakkor megjelent egy cikk a Híradó.hu-n, ami szerint az elmúlt időszakban sok kritika érte az egyetem vezetését, amiért a Zeneakadémia – a cikk állítása szerint – folyamatosan elveszítette korábbi előkelő pozícióját a nemzetközi szakegyetemek QS rangsorában. Zuhanásként azonban semmiképpen nem értékelhető, ha a 31. helyről az 50-re kerül egy egyetem a világranglistán. Annyi bizonyos, hogy az Európai Konzervatóriumok Szövetsége (AEC) a 250 tagintézményből a legjobb 30 között tartja számon a Zeneakadémiát. 

Az Európai Konzervatóriumok Szövetsége azt is írta, hogy míg a hasonló lakosságszámú Ausztriának vagy Svédországnak öt-hat egyetemi szinten működő zenei intézménye van, addig Magyarországon csak egy ilyen van, a budapesti Zeneakadémia. Mint írták: már csak ezért is nagy politikai jelentőségű az intézmény. 

Azt csak találgatni lehet, mi, illetve ki állhat a negatív hangulatkeltés mögött.

Mindenesetre az MMA Zeneművészeti Tagozatának huszonnégy tagja levelet írt Vashegyi György MMA-elnöknek a Zeneakadémia rektori pályázata körüli anomáliák miatt. Csalódottságukat fejezték ki, hogy Csák János miniszter nem velük, a tizenkét éve köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiával egyeztet, hanem a csupán néhány hete alakult Magyar Muzsikusok Szövetségével. (A Magyar Muzsikusok Szövetségének elnöke Keller András hegedűvész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója. A szövetséget, mint egyesületet a bíróság 2023. április 18-án jegyezte be, ezt a sajtónak június 7-én jelentették be.)  A válaszon a levelet küldő MMA-tagok lepődtek meg leginkább. Vashegyi György ugyanis arról tájékoztatta a Zeneművészeti Tagozatot, hogy az utóbbi hónapokban személyesen éppen ő – az MMA történetesen zenész elnöke – egyeztetett több alkalommal is Csák János miniszterrel a Zeneakadémia állapotáról és lehetséges jövőképéről. Vashegyi György azt írta: „Miniszter úr elfogadta azt a javaslatomat, hogy az MMA testületként lehetőleg formálisan maradjon távol ettől a konfliktustól. Miniszter úr teljesen egyetértett velem abban, hogy ez a távolságtartás most különösen indokolt, hiszen akadémikusaink között nemcsak zeneakadémiai oktatók, hanem jelenleg aktív tanszékvezetők is vannak.” 

A folyamatban megkerülhetetlen szerepet játszik a Zeneakadémia kancellárja, Kotán Attila Bertalan is, aki a BME-ről ez év január elsejei kinevezése óta már a Zeneakadémián készíti elő a terepet éppen Vashegyi és Keller tervezett területfoglalásának. (Az ő pályaképét ebben a cikkben lehet tanulmányozni.)

Lassan kibontakozik a kép – mint egy puzzle kirakós játékban –, hogy kik azok a szereplők, akik az egyébként ma is világhírű Zeneakadémiánk rossz hírét próbálják kelteni a miniszternél és a kormánynál, saját ambíciójuk és érdekeik érvényesítéséért.