A Kúria úgy döntött, szinte sose évül el a bankhitel-tartozás

Kétfajta követelés van. Az egyik, amikor például valaki kölcsön kér egy másik embertől, amit írásba foglaltak. A másik, amikor a bankoknál nemcsak írásos szerződés születik, hanem a közjegyzőnél is el kell ismerni a kölcsönadást-kapást és a visszafizetési kötelezettséget. A kettő között az a különbség, hogyha az adós nem fizeti vissza, hiába szólt neki sokszor a másik, akkor az utóbbi kénytelen perelni, hogy visszakapja a pénzét. Miután megnyerte a pert, a jogerős ítélet alapján kérhet végrehajtást. A bank azonban a közjegyzői okirattal közvetlenül kéri a végrehajtást, ha az adós nem fizet. Ebben az esetben tehát nincs szükség ítéletre, elég az okirat – mondta dr. Szepesházi Péter. 

Miután így a bankok kivételezett helyzetbe kerültek az adósokkal szemben – hiszen nem kell perelniük –, született több olyan kúriai döntés, amelyek miatt a bankoknak figyelniük kellett az elévülési időre, aminek az idejét csak akkor tudták újraindítani, vagy lenullázni, ha végrehajtást indítottak. Tehát hiába voltak felszólítások, ha közokiratban van a bank követelése, és a felmondást követő öt éven belül per nélkül nem indított a bank vagy a végrehajtó végrehajtást, akkor az a tartozás elévült. De most már leszűkítették a közokiratba foglalt zömmel banki követelések elévülését az alábbi kettő, szinte elő se forduló lehetőségre: a felmondás után végrehajtás alatt, vagy felmondás után a végrehajtás előtt öt évig se a végrehajtó, se a bank egy levelet sem ír, semmit sem tesz – tette hozzá az ügyvéd.

Szepesházi Péter ügyfélköre nagy részét a devizahitellel érintettek teszik ki, őket érinti leginkább rosszul az új döntés. Mert a bank, ha csak négy évente küldene egy felszólítást és ezt tenné akár húsz évig, és csak utána indítana végrehajtást, akkor megtehetné. Közben a tartozás persze kamatozik, és növekszik az összeg a büntetőkamattal is – részletezte a kialakult helyzetet. 

Mindez a Kúria joggyakorlat egységesítő gyakorlatának következménye. A Jogegységi Panasz Tanácsa (JPT) a botrányok sorozatába keveredett Varga Zs. András elnökletével hozott legújabb döntését szerdán tették közzé. Nagyon sok olyan követeléskezelő van - például a NER közeli MKK Zrt., vagy az OTP Faktoring, illetve az Intrum Zrt. -, amely számolatlanul vásárolta fel az adósságokat és nem tudták kezelni a mennyiséget, ezért nem bírták öt éven belül elindítani a végrehajtásokat. Nekik kedvezett a Panasz Tanács.

„Nem számítottam arra, hogy ezt meg merik csinálni, persze arra igen, hogy kisebb részeknél szigoríthatnak, de a pusztán politikai döntéssel már kizárólag a nagytőkét szolgálja a Kúria Panasz Tanácsa a kisemberek helyett. Gyakorlatilag kimondták, hogy a bank azt csinál, amit akar” – fogalmazott Szepesházi Péter, aki szerint ez a döntés legkevesebb tízezer embert érint. 

A korábban bíróként is dolgozó ügyvéd szerint egy rendes demokráciában lehet azt mondani, hogy az emberek egyáltalán ne játsszanak az elévülésre, de ahol ennyi csalárd, igazságtalan adósság van, mint Magyarországon, ott ez nem lehet álláspont. Pláne, ha azt nézzük, hogy a bankok eddig is előnyösebb helyzetben voltak, hiszen perelniük sem kellett a pénzükért. Most pedig jogegységi határozatként kell kezelnie ezt a döntést minden bírónak, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minden egyes bíróra nézve kötelező, senki sem mérlegelhet, akkor sem, ha egy bátor bíró – aki úgy látja, hogy ez így igazságtalan – vállalja, hogy döntésével az állását kockáztatja. „Eddig is életek mentek tönkre, a házasok elváltak, megbetegedtek, nagyon sokan csak az öngyilkosságot látták az adósságuktól való szabadulás megoldásaként, nem tudom, hogy mostantól mi lesz” – mondta Szepesházi Péter.