A Kúria után az alkotmányjog is rehabilitálhatja az SZFE ellenállóit

Harkai Péter 2021. április 27. 19:35 2021. ápr. 27. 19:35

A Vidnyánszky Attila vezette alapítvány, ami átvette a Színház- és Filmművészeti Egyetem irányítását, hatalmas kudarcot szenvedett, miután saját perükben a napokban ellenük ítélt a Kúria is. A meglepetéseknek azonban még nincs vége – hasonló pofont kaphatnak a folyamatban lévő alkotmányjogi pertől is.   

„A Kúria a héten megerősítette, amit az ügyben korábban eljáró Fővárosi Ítélőtábla már kétszer is megállapított: jogszerű volt a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanárai által tavaly szeptemberben kezdeményezett sztrájk. A Kúria elismeri, hogy a dolgozók nem csak az alacsony bér, vagy a rossz munkakörülmények ellen sztrájkolhatnak, hanem akkor is, ha egy felsőoktatási intézmény önállósága kerül veszélybe. Így az SZFE-s tanárok nyolc pontban megfogalmazott követelésének mindegyike megállja a helyét" – közölte vasárnap este oldalán a tanárok jogi képviseletét ellátó Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület. 

Mint ismert, az intézménynél tavaly lezajlott modellváltás az egyetemi autonómia létét szüntette meg. Ez ellen tiltakozva, a tanárok 2020. szeptember 9-én sztrájkbizottságot hoztak létre és egyeztetést kezdeményeztek a fenntartóval. Mivel senki sem ült le velük tárgyalni, a sztrájkbizottság szeptember 24-én néhány órás figyelmeztető, majd október 1-jétől általános sztrájkba kezdett. 

Ezt az új vezetés nem tartotta jogszerűnek és bíróságra ment, a keresetét elvesztette és immár végérvényesen az SZFE volt, jelenleg a FreeSZFE Egyesület keretei közt működő közösségnek adott igazat a bíróság. Csató Katát, a sztrájkbizottság elnökét és az egyetem keretein belül működött pedagógus szakszervezet vezetőjét kérdeztük a döntés jelentőségéről.  

– A kúria szerint jogos volt a sztrájkjuk – mit jelent valójában ez az ítélet, mi a jelentősége az Önök számára a jogi deklaráción túlmutatóan? 

– Amikor elindítottuk a sztrájkot, az új vezetés első lépése volt, hogy a figyelmeztető sztrájk jogosságát megkérdőjelezték. Majd a sztrájkköveteléseinkbe igyekeztek belekötni, végül bírósághoz fordultak, ahol első körben nyertek, aztán nem, végül véglegesen vesztettek. A Kúria döntése azért fontos és jelentős lépés, mert igazolta azt a törekvésünket és álláspontunkat, hogy amennyiben a munkavállalóknak problémájuk van és tárgyalásokat szeretnének kezdeményezni a munkáltatóval, akkor annak kutya kötelessége leülni és tárgyalni, még ha a háta közepébe is kívánja az egészet. S ezt most a Kúria döntése kimondta. Ez többek között azért is meghatározó lépés, mert olyan homályos és visszaélésekre alkalmat adó a sztrájktörvény, hogy az ítélet rávilágít – a jövőben bizony ez is reformra szorul. 

– Meglepte a közösségüket az ítélet? Főként annak ismeretében, hogy Polt Péter helyettese került tíz évre a legfelsőbb törvényhozás élére...? 

– Nem is annyira meglepetést, mint inkább az igazunk megnyugtató visszaigazolását jelentette, amikor értesültünk a Kúria döntéséről. Arra is fel voltunk készülve, ha ellenkező ítélet születik, de egyértelmű öröm a végeredmény. Kétségeink inkább azzal kapcsolatban voltak, hogy még meddig kell elmennünk, hogy elismerjék, jogszerűtlen, ami történt. 

– A döntés mennyiben befolyásolja a FreeSZFE jövőjét?    

– Érdemben már nem, mivel a sztrájkolók nagy része már kilépett az egyetemről, ebből a szempontból kicsit későn érkezett az ítélet. Már önálló pályára álltunk. Azt viszont megerősíti, hogy a kérdéses ügyeket tovább kell vinni és érdemes harcolni – ebben mindenképpen fontos állomás. Vannak még jogi ügyeink a bíróságon, megnyugtató visszaigazolást kaptunk.

– A FreeSZFE Egyesület további legitimációjának megerősödését segíti az ítélet?

– Szerencsére nem függünk már olyan kiszolgáltatottan a jogi feltételektől, mint az egyetemi formában kötelező. Az, hogy egyesületi formában képzeljük el a jövőnket, nagyobb rugalmasságot és kevesebb kormánykötelezettséget biztosít, mint történt ezelőtt. A nyár folyamán már megkezdjük azoknak a tárgyalásoknak az előkészítését, amelyek a nemzetközi egyetemekkel tervezett együttműködéshez szükségesek. Ezek jogi környezetét készítjük elő, amihez egyértelmű biztonságot nyújt a Kúria ítélete is, de a terveinket alapjaiban nem befolyásolja. Hiszünk abban, hogy egy civil, egyesületi kereten belül megteremthető az alkotómunka, a művészeti oktatás, a fejlődés alapja egyaránt. Mindezt a saját mércénkhez mérten s a kormánytól függetlenül. 

– Ma megszületett a kormány, illetve az országgyűlés döntése, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, legfeljebb a jelen Orbán-kormány kezdetekor a magánnyugdíj-pénztárak 3000 milliárdos botránya. Mától kiszervezik, magyarán kilopják a köz érdekéből és tulajdonából a felsőoktatás kétharmadát, az ehhez tartozó vagyont s jövőbeni uniós támogatásokat. Az Önök példáján felbuzdulva, immár sikerrel sztrájkolhatnának az érintett egyetemek is az alapítványi átalakítási dömping ellen? 

– Sztrájkolhatnának, de a mostani átszervezéseknél már sokkal ügyesebbek voltak a kormány részéről, mint a mi esetünkben, mert az alapítványi formára váltást előbb megszavaztatták az egyetemek szenátusaival. Ami nagyon komoly üzenet és az elfogadott törvénytervezetnek igen veszélyes eleme. Ha még velünk egy időben léptek volna sztrájkba, talán az egész történet más fordulatot vesz, akkor még lett volna lehetőség a szenátus részéről a kényszerűen egyetértő szavazás megtagadására. A párhuzamot inkább abban látom, hogy a mi példánkon keresztül, talán erősebb hangsúlyt kap az az esély, hogy van lehetőség másként gondolkozni, autonómnak lenni a hatalom elvárásaival szemben. Ennek hiányában ugyanis nem egyetem az egyetem. Arról pedig szó sem esik, hogy az akkreditációk elismerése súlyosan sérülhet az alapítványi magánosítás következtében.

– Miként látják, a ma elindult magánosítási cunami visszafordítására lesz-e bármilyen jogi lehetőség egy szerencsésebb jövő megteremtésekor? Sőt – akár maga az SZFE is rehabilitálódhat-e?

– Ez egy érdekes kérdés, a közösségen belül is felvetődik, hogy volna-e értelme egy ilyen „újrateremtődésnek...”? Az mindenesetre biztos, hogy nagyon várjuk annak az alkotmányjogi pernek a végkimenetelét, aminek május közepén kell lezárulnia.  

– Ennek mi a tárgya?

– Az SZFE modellváltásának törvénytelen megvalósítása, ami álláspontunk szerint alapvető állampolgári jogokat sértett. Ez jelenleg alkotmányjogász előtt vár döntésre május 19-ei határidővel. 

– Mit tesznek, ha itt is sikerrel járnak?

– Ez bizony nagy dilemma, mert ha vissza kell állnunk mondjuk tavaly nyárra s onnan folytatni, akkor egy sor kérdést kell újrafogalmazni és -gondolni, ami nem kisebb munka, mint amit eddig megtettünk. 

– A Kúria ítéletének ismeretében várnak-e bármilyen gesztust az SZFE jelenlegi vezetésétől, már csak a becsület és egyéb nagy, magasztos eszmék okán, amiket oly erőteljesen hangoztatnak Vidnyánszkyék? 

– Biztosan jól esne, de még azt sem sikerült megtenniük, hogy a pervesztésükről szóló hír kikerüljön az egyetem honlapjára. A jelek szerint a lovagiasság nem konzervatív érték.