A lakosság győzte le a kórt, a járványnak azonban messze nincs még vége
A koronavírus-járvány minden bizonnyal hosszan elhúzódik majd – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A hírek amúgy sem jók: Ausztráliában Victoria tartományt katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították, Európában a többi között Francia- és Lengyelországban ismét a fertőzöttek számának megugrását rögzítették. Mexikóban is dúl a járvány. Nemzetközi összehasonlításban, nálunk sikerült eddig nagyon kevés áldozattal átvészelni a járványt, de – Duda Ernő szegedi virológus professzor szerint – a lakosság győzte le a kórt azzal, hogy fegyelmezetten betartott minden óvintézkedést.
„Egészen addig úgy kell viselkednünk, mintha fertőzőek lennénk, amíg teljesen el nem múlik a járvány” – hangoztatta a szeged.hu portálnak adott terjedelmes interjújában a neves virológus professzor. A beszélgetés során, kitért a nyájimmunitás kérdésére („Annak még a közelében sem jártunk, szerencsére”); arra, hogy miért érinti az egyik embert a vírus tragikusan, a másikat meg nem („Nem vagyunk egyformák, genetikailag sem és főleg az egészségi állapotunk nem az.”); s részletesen beszélt arról, hogy a vírusnak a halálozási statisztikák alapján, nem kellene feltűnnie („a dohányzás és az alkohol naponta öl meg annyi magyart, mint amennyit a vírus három hónap alatt”).
Felrótta a kormánynak, hogy nem tesztel(t) eleget („Ez volt az egyik legnagyobb hiba...)
Volt olyan szomszédos ország, ahol naponta csináltak annyit”, amennyit nálunk összesen); azt, hogy nem állt ki a maszkviselés mellett („ha rajtam múlt volna, biztosan nem folytatok kampányt a maszk viselése ellen. Nem tettem volna olyan áltudományos kijelentést sem, hogy a vírus ugyanúgy terjed, ha tesztelnek”; valamint azt, ahogy a tájékoztatás folyt („Nekünk egy operatív törzs jutott, egyenruha, semmitmondó hivatalos bikkfanyelv, meg Müller Cecília. Számomra igazi felüdülés volt, amikor néha megszólalt Szlávik János, vagy Falus Ferenc”). Még azt is hozzáfűzte ez utóbbihoz: „Biztos vagyok benne, hogy a kormány egy csomó olyan adat birtokába volt, amiről minket nem tájékoztattak. Végig ment a titkolózás, ez a gyermeteg katonai mentalitás. Halkan mondjuk, nehogy a vírus megtudja! Nem tudom felfogni, ennek mi értelme volt”.
A felvetésre, hogy Magyarország gyorsan reagált a járványra, Duda professzor visszakérdezett: „Mihez képest?”. Kérdésre elmondta a véleményét a kórházi ágyak kiürítéséről „félmillió fertőzött esetén” lehetett volna szükség 36 ezer kórházi ágyra”, megjegyezve: „Meglehetősen bizarr, hogy ma ugyanannyi aktív fertőzött van, mint húsvétkor, amikor tömegessé váló járványról, ágyak és lélegeztetőgépek ezreiről beszéltek, most meg megnyitják a stadionokat és az éttermeket”.
Szerinte az, hogy mi ilyen jól megúsztuk, részben a lakosság fegyelmezettségének köszönhető, de annak is, hogy „mi ennyire kevéssé vagyunk része a globalizált világnak. Az olaszok, a spanyolok, a britek viszont ennyivel globalizáltabbak, mint mi”. A járvány esetleges visszatérése kapcsán úgy vélekedett, hogy ha vissza is jön, ennél nem lesz rosszabb, az emberek ugyanis megtanulták, hogyan lehet együtt élni vele. A vakcinára vonatkozó kérdésre pedig azt fejtegette, hogy sokféle kell, amelyek a különféle igényeknek megfelelnek („mert másféle oltás kell a fiataloknak, mint az időseknek, hiszen az ő immunrendszerük másként működik. Gondoljunk bele abba is, hogy egy modern, civilizált országban rengeteg immunmodulált ember él: transzplantáltak, kemoterápián lévők, Down-kórosok, immunhiányosok. Ezeknek mind másféle vakcina kell, mint az egészséges populációnak”.
Végül határozottan leszögezte: „mindenkinek azt javaslom, a legfontosabb, hogy viselje a maszkot, tartsa meg a távolságot és sűrűn mossa a kezeit. Egészen addig úgy kell viselkednünk, mintha fertőzőek lennénk, amíg el nem múlik a járvány, akár magától, akár a védőoltás segítségével.