A legszegényebb magyar településen fejenként évi 250 ezer forintból kell megélni
Igencsak szétszabdalt a magyar társadalom: az ország legszegényebb településein tized annyiból kell kijönnie a családoknak, mint a jómódúbb településeken élőknek.
A legrosszabb a helyzet Csenyétén, ahol évente (!) alig több mint 250 ezer forintnyi jövedelem jut egy lakosra – írja a Pénzcentrum. Arra is kitérnek, hogy persze az szja-köteles jövedelem nem fed le minden lehetséges jövedelmet (nincs benne például a vállalkozói jövedelem, de a nyugdíj sem.)
A statisztika szerint az alábbi településeken a legkevesebb az szja-köteles jövedelem (a NAV adatai alapján) egy főre vetítve évente átlagban:
- Csenyéte, 253,3 ezer forint/lakos/év,
- Tornanádaska, 278,6 ezer forint/lakos/év,
- Gadna, 321,4 ezer forint/lakos/év,
- Szentkatalin, 338,3 ezer forint/lakos/év,
- Bodvalenke, 367,3 ezer forint/lakos/év,
- Rinyaújnép, 383,7 ezer forint/lakos/év,
- Szakácsi, 446,2 ezer forint/lakos/év,
- Istvándi, 448,3 ezer forint/lakos/év,
- Rajka, 478,3 ezer forint/lakos/év,
- Börzönce, 486,8 ezer forint/lakos/év.
A felsorolt települések fele Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található.
Csenyéte, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban található község népessége 448 fő a 2022-es népszámlálás eredményei szerint. 2011 óta pedig 14.9 százalékkal nőtt az ott lakó népesség. Csenyéte lakosságának 2,23 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 18,55 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78 százalék).
Ezzel szemben a leginkább jómódban élő hazai településeken bőven 3 millió forint felett vannak az egy főre jutó éves jövedelmek.
