Kiss Róbert Richard az idegenforgalomról: Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa

A minőség javulása az idegenfogalomban nem elsősorban a szálláshelyekre vonatkozik, inkább a szolgáltatások minőségére és változatosságára – véli Kiss Róbert Richard. A turisztikai szakújságíró az InfoRádióban emlékeztetett: korábban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ra érjék el a 20 milliós vendégszámot a hazai szálláshelyek, de ezt az elvárást már 2025-re teljesítették. Ezt a magyar idegenforgalom óriási sikerének nevezte. Mint fogalmazott, a vendégéjszakák számát és a bevételek növekedését megnézve, nem véletlenül vált a magyar nemzetgazdaság húzóágazatává az idegenforgalom.

Kiss Róbert Richard szerint a hazai szálláshelyek szolgáltatásainak minősége most sem rossz, mivel nagyon szegmentált a kínálata a magyar idegenforgalomnak. A nyaralók sok-sok helyen kempingezhetnek a Balaton partján, míg azok, akiknek magasabb igényei vannak, választhatnak az ötcsillagos superior minősítésű szállodák közül. Egy ilyen besorolású szállodát adtak át tavaly májusban Hévízen, továbbá Balatonfüreden, a fővárosban és az ország más pontjain is vannak ilyen hotelek. Az InfoRádió Világszám című műsorának szerkesztő-műsorvezetője szerint „az épített örökség és a luxus kínálata Budapesten nagyon jól párosult a szállodákban”, így azt nem lehet mondani, hogy bármi probléma lenne a minőséggel.

Kiss Róbert Richard Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökét idézte, aki kiemelte, hogy Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a turisták, akik „bőven tudnak költeni”, mert nagyon sok pénzük van arra, hogy amikor pihennek, nyaralnak vagy telelnek, akkor megvásároljanak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni. A turisztikai szakújságíró úgy véli, ha Budapest is nagyobb számban részesülne ebből a vendégkörből, akkor még több bevétele lenne a magyar turizmusnak, illetve az áfabevételeken és az egyéb adóbevételeken keresztül a nemzetgazdaságnak is.

Azt gondolja, a turistáknak ezen körét kellene még inkább megcélozni, mert nem a minőséggel van probléma, hanem inkább a kínálatot kellene bővíteni. Példaként megemlítette a bécsi Kärntner Strassét és a Graben körút környékét, ahol minőségi, nagyon látogatott üzletek vannak, amelyek jelentős bevételre tesznek szert, főleg a kiemelt időszakokban. Kiss Róbert Richard szerint ez lehet a következő szint, ahová akár Budapest is eljuthatna, mert így a turisták által elköltött pénz még több lenne a magyar fővárosban, mint jelenleg.

A szakújságíró a 3 és 4 csillagos hazai szállodákra áttérve, azt mondta, ezek azok a szálláshelyek, amelyekkel „nem tudunk hibázni”, ha szállást keresünk nyaralásra. Ugyanez igaz az üzemeltetőkre és a tulajdonosokra is, akiknek nagyon megéri 3 vagy 4 csillagos szállodát nyitni Budapesten, a Balatonnál vagy az ország más frekventált helyein.

Nagyon fontos és ösztönző kezdeményezésnek tartja a Kisfaludy Programot, amely révén a Balaton környékén számos szálloda megújult, a szolgáltatások sokat javultak. Korábban egyáltalán nem volt általánosnak mondható, hogy 3-4 csillagos, légkondicionált hotelek „hemzsegnek” a Balaton partján. Kiss Róbert Richard elmondta: nagyon sokat javult a balatoni kínálat, de rendkívül népszerűek a nyaralók és a turisták körében más fürdőhelyek is, így például Sárvár, Hajdúszoboszló, Hévíz, Eger vagy Debrecen környéke is. A 3-4 csillagos szállodák „felfelé húzzák” az egész szektort, de mellettük az apartmanok és a panziók szerepe is fontos, mert „idegenforgalmi lendületet tudnak adni olyan helyeknek is, ahol nincs 3 vagy 4 csillagos szálloda”.