A Magyar Hang újságíróinak a beleegyezése is kellett volna a hazugságvizsgálatukhoz

A Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztját az egyik még megmaradt független újság kálváriájának szenteli. Ami ott kezdődött, hogy a Magyar Hang azt írta: december 7-én a Syrian Airlines repülőgépe különleges biztonsági intézkedések mellett leszállt Ferihegyen, miután Bassár el-Aszad elnököt elűzték Szíriából, s az iszlamista felkelők elfoglalták Damaszkuszt.

Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a több évtizede regnáló diktátor meneküléséhez Magyarország segítséget nyújtott – mutat rá az ügyvéd. Ám a portál kellő óvatossággal járt el, mert a szír gép landolásáról ismeretlen forrásból kapták a tájékoztatást, amit a külügyminiszternek küldött sms-sel, valamint az ORFK-nak és a TEK-nek feltett kérdésekkel próbáltak megerősíteni. Miután sehonnan nem kaptak választ, úgy döntöttek, közlik a – később cáfolt – információt. György Zsombor főszerkesztő ezt röviddel ezután súlyos szakmai hibának minősítette, és mindenkitől elnézést kért. 

Itt akár vége is lehetne a történetnek, de abba sikerült még Magyar Pétert is belekeverni, aki a saját Facebook-oldalán megosztotta a hírt. „Ez még rosszabb, mint Magyar Péter eddigi számtalan hazugsága, ugyanis ha egy őrült dzsihadista meghallja, hogy itt azt beszélik, hogy Magyarországon bújtatják a szír elnököt, és itt meggyilkol vagy felrobbant néhány magyart, akkor azért ki fogja vállalni a felelősséget?” – reagált a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás, akinek nem kedvence a Tisza Párt elnöke. Szerinte ez egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatot jelentett. Miközben a BBC az orosz állami média jelentéseire hivatkozva közölte, hogy el-Aszad Moszkvába menekült. A BBC pedig mégiscsak tekintélyesebb nemzetközi hírforrás, mint a Magyar Hang...

Az Alkotmányvédelmi Hivatal azonnali hatállyal nemzetbiztonsági vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, ki és miért terjesztette azt az álhírt, hogy a bukott szíriai diktátor, Bassár el-Aszad Budapestre érkezhetett. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni fogják az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a Mandiner megkeresésére. „Kár, hogy a törvény a nemzetbiztonsági vizsgálat fogalmát nem tartalmazza” – jegyzi meg a blog szerzője.

Magyar Györgynek a titkosszolgálatok működését ismerő forrásai szerint a hivatalnak számos eszköz áll a rendelkezésére. Megfelelő felhatalmazás, igazságügyi miniszteri engedély birtokában például lehallgathatnak telefonokat, ellenőrizhetik az elektronikus hírközlő hálózatokon folytatott kommunikációt, bekamerázhatnak zárt helyiségeket, autókat. Az ügyvéd szerint ki kellett volna deríteniük, hogy ki áll a hamis e-mail mögött, ám azt szakértők amatőr – és nem túl jogszerű – megoldásnak tartják, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal „beszélgetésre” hívta a Magyar Hang munkatársait.

Érdekes változás történt egyébként 2018-ban: az új Be. szerint a büntetőeljárás megindításának már nem feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég, ha valaki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”. Ilyenkor úgynevezett előkészítő eljárást lehet folytatni, amelynek célja tulajdonképpen nem más, mint a gyanú gyanújának megalapozása. „Ám a büntetőeljárási és a nemzetbiztonsági törvényt nem szabad összekeverni!” – hívja fel a figyelmet az ügyvéd. Már csak azért sem, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal nem folytathat nyomozást és előkészítő eljárást sem. Ha bűncselekmény gyanúját észlelik, azonnal feljelentést kell tenniük az illetékes nyomozóhatóságnál – magyarázza.

Azt természetesen a hatályos rendelkezések nem zárják ki, hogy a titkosszolgálat széles körben tájékozódjék valamilyen nemzetbiztonságot veszélyeztető ügyben. Ezt megtehetik fedett eljárásban, de akár úgy is, hogy a hivatal székházába „beszélgetésre” hívnak meg valakit. Ez utóbbi „eljárási cselekményre” azonban csak önkéntes alapon kerülhet sor! Aki nem akar „beszélgetni” azt erre nem lehet kényszeríteni. További kérdéseket vet fel, hogy a Be. szerint az „ügyészség vagy a nyomozó hatóság a nyomozás során a tanú és a gyanúsított vallomását műszeres vallomás-ellenőrzéssel vizsgálhatja. A vizsgálathoz a tanú, illetve a gyanúsított hozzájárulása szükséges”. A nemzetbiztonsági törvény viszont ilyen lehetőséget egyáltalán nem tartalmaz – mutat rá a blog.

„Jóhiszeműen, de hibáztak az újságírók, amikor a „meghívásnak” eleget tettek, és még a titkosszolgálati törvényben sem szereplő poligráfos vizsgálatnak is alávetették magukat. Ezzel nem kívánatos precedenst teremtettek, ami a legkevésbé sem szolgálja a független sajtó érdekeit. A sajtótörvény szerint ugyanis az újságíró csak bűncselekmény megvalósulása esetén árulhatja el a forrását, egyébként nem...” – összegzi véleményét Magyar György.