„Ez nem mérlegelési kérdés” – Súlyos vád az ügyészség passzivitásáról
Nem az a kérdés, mi látható a felvételen, hanem hogy jogszerű volt-e annak elkészítése. Ihász Sándor korábbi fellebviteli főügyész szerint a hatóságoknak feljelentés nélkül is el kellett volna indítaniuk az eljárást.
A Klikk TV Mélyvíz című műsorának apropója egy budapesti apartmanhotelben állítólag készült titkos felvétel, amelyről egyelőre csak sejtetések keringenek: egy ágy, egy dátum – 2024. augusztus 3. – és néhány névtelen e-mail. A tartalom ismeretlen, a kérdés azonban nagyon is konkrét: történt-e bűncselekmény, és kellett volna-e hivatalból nyomozni?
Nem a szex a lényeg
Ihász Sándor egyértelműen fogalmazott: a jogi megítélés szempontjából „tök mindegy, hogy ott milyen jogellenes vagy nem jogellenes cselekmény történik”. Vagyis az, hogy történt-e intim aktus, irreleváns. A kulcskérdés az, hogy egy nem közterületen – például egy bérelhető hotelszobában – történt-e engedély nélküli adat- vagy képrögzítés.
Ha igen, az önmagában megalapozhatja a bűncselekmény gyanúját. „Ha és amennyiben nem közterületen van ilyen személyes adatoknak a rögzítése, akkor ott nem kell, hogy az bármilyen módon dehonesztáló legyen” – mondta. Már az is jogsértő lehet, ha valakit tudta és beleegyezése nélkül rögzítenek, majd az adatot kezelik vagy nyilvánosságra hozzák.
Hivatalból kellene eljárni
A volt főügyész szerint a büntetőeljárási törvény alapelve egyértelmű: ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a hatóságoknak hivatalból kell intézkedniük. Nem szükséges feljelentés.
„Ez nem mérlegelési kérdés” – hangsúlyozta. Szerinte az ügyészségnek és a rendőrségnek saját hatáskörben kellett volna elrendelnie a nyomozást, különösen, ha a sajtóban megjelent információk alapján tudomást szereztek a felvétel létezéséről.
Állítása szerint azonban az a gyakorlat alakult ki, hogy a médiában megjelent közlésekre nem indítanak eljárást, mert azt nem tekintik hivatalos észlelésnek.
Felderíthető lenne?
Felmerült a kérdés: egy szakmailag működő nyomozóhatóság ki tudná-e deríteni, ki helyezte el a kamerát? Ihász szerint igen. Az eljárás megindítása adná meg azt a jogi keretet, amely lehetővé teszi az információk beszerzését – például a helyiséghez hozzáférők, alkalmazottak, technikai eszközök vizsgálatát.
A bizonyítás azonban hosszadalmas lehet, különösen, ha az adatokat külföldi szervereken tárolják vagy anonimizált e-mail-címeken keresztül terjesztik. „Ez nem két nap” – fogalmazott.
Felelős a tulajdonos?
A beszélgetésben szóba került az apartman tulajdonosának felelőssége is. Ihász szerint ez kizárólag bizonyítás kérdése. Elképzelhető, hogy egy alkalmazott – például egy takarító – tudta nélkül helyezett el eszközt. A jogállami logika szerint „az felel a cselekményéért, aki felel”.
Találgatás helyett – mondta – felderítésre lenne szükség.
Titkosszolgálati szál?
Felmerült az is, hogy az eset mögött állhat-e titkosszolgálati tevékenység. Ihász szerint ha ilyen adatgyűjtés bírói vagy ügyészi engedély nélkül történt, az önmagában is bűncselekmény lenne. Ha pedig hivatalos eljárás részeként történt volna, azt nem ilyen „amatőr módon” kiviteleznék.
Szerinte, ha a felvétel politikai céllal, választásokhoz közeledve kerülne nyilvánosságra, az már a közélet befolyásolásának eszköze lehetne.
Az ügyészség szerepe
A beszélgetés legélesebb kritikája az ügyészség működését érintette. Ihász szerint rendszerszintű problémát jelez, ha a hatóság nem él hivatalból a törvény adta kötelezettségével. Úgy fogalmazott: az ügyészség „akkor lép, amikor muszáj”, vagy amikor az időzítés politikailag releváns.
A volt főügyész szerint ez aláássa a jogállamiságba vetett bizalmat, különösen akkor, ha a közvélemény azt érzékeli, hogy bizonyos ügyekben a hatóságok passzívak.
