Aki Trumpnak gazsulál, az Putyinnak is a kedvébe jár

Miközben Magyar Péter a múlt héten részt vett a nagy tekintélyű Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, s az alig több, mint 24 órás villámlátogatása alatt számtalan kétoldalú találkozót is lebonyolított európai vezetőkkel, a tanácskozáson a Trump-adminisztrációt képviselő Marco Rubio külügyminiszter hanyagolta az európaiakat, ám a bajor városból a szlovák fővárosba utazott, onnan pedig Budapestre vette az irányt. Három nap múlva pedig Orbán Viktor megy Washingtonba, hogy részt vegyen az amerikai elnök által alapított Béketanács ülésén, Diplomáciai nagyüzem zajlik tehát a magyarországi választások előtt ezekben a napokban mind kormányzati, mind pedig ellenzéki oldalon. 

Magyar Péter Münchenben sok találkozót bonyolított, elsőként Donald Tusk lengyel kormányfővel tárgyalt, majd Andrej Plenković horvát kormányfővel, Christian Stocker osztrák kancellárral, továbbá Alexander Stubb finn elnökkel, aztán négyszemközt beszélt Friedrich Merz német kancellárral. S ahogy a vele tartó Orbán Anita potenciális külügyminiszter fogalmazott: külügyminiszterekkel és meghatározó döntéshozókkal is találkoztak, miközben számos fontos eszmecserét hallgattak meg Európa és a világ biztonságáról, valamint a következő évek kihívásairól. 

Vajon mit árul el, mit üzen az, hogy Magyar Pétert meghívták Münchenbe, s hogy ott több európai „nagyvaddal” is tárgyalt, mégpedig szemmel láthatóan barátságos, majdhogynem baráti hangulatban? Illetve a másik oldalon: mit üzen, mit árul el az, hogy Marco Rubio eljött Budapestre (előtte Pozsonyba, azaz a két renitens tagországba), miközben például a bajor fővárosban arra nem volt képes, hogy az EU első számú külpolitikai vezetőjével találkozzon? Az áprilisi magyarországi választások előtt minden ilyen találkozónak, eseménynek jelentősége lehet – jogosan merülhet fel tehát a kérdés, tudja-e ellensúlyozni Marco Rubio látogatása, hogy Magyar Péter a legmagasabb szinten is bemutatkozott a nemzetközi diplomáciában? Balázs Péterrel beszélgettünk.

A korábbi külügyminiszter fontosnak tartotta némi keretet adni a müncheni konferenciához. Mint magyarázta: oda az megy, akiket az igazgató, vagyis most Wolfgang Ischinger meghív. Akinek a hozzáállását mutatja, hogy amikor megkérdezték, miért kapott meghívást az AfD, ő azt válaszolta, hogy mindenféle csodabogarat meghív szerte a világból. A lényeg az, hogy ez hagyományosan egy meghívásos rendezvény, amit jelenleg egy nagyon tapasztalt német nyugalmazott diplomata irányít, aki nyilván konzultál a listáról, elsősorban a német kormánnyal, de számos irányadó személlyel is. A meghívást ki is lehet eszközölni – tette hozzá.

Balázs Péter szerint Magyar Péter meghívása azt jelzi, a Tisza elnökét esélyes politikusnak tekintik, a programja pedig azt mutatja meg, ki mindenki érdeklődik iránta. Ilyenek iránt szoktak érdeklődni – mondta, felidézve, hogy 1989-ben Antal Józsefet kezdték el hívogatni szerte a világban, miután esélyesnek látszott a választási győzelemre. Magyar számára rendkívül eredményes volt a látogatás, ami alkalmat adott a bemutatkozására. Ez a müncheni is, mint általában az ilyen események, rendkívül jó lehetőséget teremtenek a kötetlen találkozásokra is, csak le kell ülni a sarokban egy kávéra – magyarázta, megjegyezve, azt se felejtsük el, hogy a vizit nem csak Magyar Péter számára biztosított bemutatkozási lehetőséget, hanem Orbán Anita számára is. 

Vajon Orbán Viktort meghívták-e? – kérdeztük. Erről nem lehet tudni, kérdés, hogy a miniszterelnök és a diplomáciája egyáltalán tett-e bármilyen lépést a meghívás érdekben – mondta. Azt azonban tudjuk, hogy Orbán nem szereti az olyan eseményeket, ahol ő nem főszereplő, vagy nem pozitív színben tűnhet fel. Annyit tudni, hogy jelen volt Biró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó (egyébként nyelvileg és szakmailag felkészült, ám rossz ügyet képviselő „nagyágyú”), aki részt vett egy olyan panelbeszélgetésen, ahol Hillary Clinton és Igor Sikorsky alaposan helyretette, s kicsit meg is szégyenítette őt, miután igyekezett védeni a trumpizmust és az orbanizmust, s megpróbált Trump és Rubio nevében szónokolni. Balázs Péter szerint akkor sem valószínű, hogy Orbánt végül meghívták volna, még ha lobbiztak is volna ezért – már csak azért sem jártak volna sikerrel, mert tarthattak attól, hogy elviszi a showt, nem szólva arról, hogy két hónappal a választás előtt kapott volna egy óriási propagandalehetőséget. 

S mi a helyzet Rubio budapesti látogatásával? Annak mi az üzenete és a jelentősége? – kérdeztük Balázs Pétert, akivel a tárgyalások és az Orbánnal tervezett közös sajtótájékoztató előtt beszéltünk, azaz ezúttal még nem a tárgyalások tartalmát érintettük. A volt külügyminiszter elsőként egy éles, sokatmondó kontrasztra hívta fel a figyelmet: az amerikai külügyminiszter, aki ugyan Münchenben nem ült le Volodimir Zelenszkijjel, csak úgy átugrik a szomszédba, Pozsonyba és Budapestre. Ez mutatja, hogy azt a két vezetőt tünteti ki a figyelmével és a jelenlétével, akik egyrészt Trumpnak hízelegnek, másrészt nyíltan képviselik az orosz érdekeket az EU összes többi tagjával szemben. „Az igencsak sajnálatos, hogy ez a kettő ma összekapcsolódik: aki Trumpnak gazsulál, az Putyinnak is a kedvébe jár” – mutatott rá. Rubio ezzel a pozsonyi és budapesti kiruccanásával élesebben mutatta ki Trump hozzáállását, mint a nagyon jól felépített müncheni beszédében, amelyben a báránybőrbe bújt farkas szerepét játszotta el, s aki J. D. Vance alelnök tavaly bombaként robbant beszéde után átvállalta a jó rendőr szerepét. Rubio sem mondott most mást, de tette azt szépen becsomagolva, ám az üzenet lényege mégiscsak az, hogy az a jó, amit Trump csinál, a MAGA (Make America Great Again) az iránymutató, ahhoz kellene Európának igazodnia. 

A pozsonyi és a budapesti helyszín kiválasztása pedig egyben demonstrálja a Trump-adminisztráció beállítását. Münchenbe ment, nem máshova, s ha már ott volt, akkor pont a két renitens uniós tagállamot tünteti ki a figyelmével, inkább velük beszél – mutatott rá az elemző, hozzátéve: miközben mehetett volna máshova is, akár Kijevbe...

S hogy mi a látogatás fő üzenete? Mit jelez, kiváltképpen annak a fényében, hogy szépen felépített ív rajzolódik ki az áprilisi választások előtti időben a trumpi hozzáállásról: most eljött ide a külügyminiszter, majd a héten Orbán maga utazik ki Trump meghívására az amerikai elnök által (nem túlságosan sikeresen) létrehozott Béketanács ülésére, aztán jön a budapesti CPAC, amire – a hírek szerint – esélyes, hogy eljön az amerikai alelnök, nem szólva arról, hogy az alaphangot maga Trump adta meg, amikor nyíltan letette a voksát Orbán mellett – vetettük fel. A korábbi külügyminiszter ezt a támogatást ízléstelennek és aránytalannak tartja, azt mármint, hogy rövid idővel a választások előtt ilyen demonstratívan kiállnak Orbán mellett. Ezzel az Egyesült Államok durván és közvetlenül beavatkozik a magyar választási kampányba. A kérdés persze az, hogy ez mit ér, hiszen tudjuk, a külpolitikának általában csekély hatása van a választásokra, kivéve, ha „nagy bombákat” dobnak be, mint például a háború és béke kérdését, vagy hogy mi nem megyünk háborúba. 

„Az Orbán melletti amerikai kiállással az áll szemben, hogy Magyar Péter Európába vezeti vissza az országot, az európai vezetők fogadták őt, ez pedig ellensúlyozza az amerikai kiállást, s tenné azt még akkor is, ha Trump jönne ide a maga megosztó, botrányos személyiségével” – vélekedett Balázs Péter, aki szerint erről persze inkább a magyar választókat, az utca emberét kellene megkérdezni. Már csak azért sem várható túlságosan nagy hatás a választásokra ettől az amerikai támogatástól, mert a külpolitika nem szokott választásokat befolyásoló tényező lenni – tette hozzá.

Interjú Balázs Péterrel a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2026. január 3-i adásában: