A magyar kormány számára is van tétje az immár nyílt szlovák elnökválasztásnak

Meglepetést hozott a szlovákiai államfőválasztás első fordulója. Mint az Új Szó a nem hivatalos végeredmények alapján – 100 százalékos feldolgozottság mellett – az eredményt tudatta: Ivan Korcok 42,51 százalékkal végzett az élen, Pellegrini pedig 37,02 százalékot kapott. A harmadik helyen Stefan Harabin zárt, aki 11,73 százalékos támogatottságot szerzett. Őt Forró Krisztián követi 2,90 százalékkal, majd Igor Matovič (2,18 százalék) százalékkal. A további indulók 2 százalékos és az alatti eredményt értek el. Így az április 6.-i második fordulóban Korcok-Pellegrini párharc lesz.

A Euronews emlékeztet arra, hogy az EU- és nyugatbarát politikusnak számító Korcoktól sokan azt várják, hogy az elnöki székbe kerülése esetén Zuzana Caputová jelenlegi – június 15.-én távozó – államfő politikáját vinné tovább. Korcok egyébként – 2020 és 2022 között – Szlovákia külügyminiszter volt, s ez idő alatt számos összetűzése volt a magyar kormánnyal, elsősorban Budapest Ukrajnával kapcsolatos politikáját bírálta. 

Pellegriniről elég annyit mondani, hogy – miként a VSquare nemzetközi oknyomozó portál alapján a Hírklikk is beszámolt róla – az orosz és a magyar kormány magas szintű megbeszélést folytatott az akkor regnáló szlovák kormányfő, Pellegrini hatalomban tartása érdekében 2020-ban. Konkrétan, Pellegrini személyesen kérte Orbántól: érje el Moszkvában, hogy még a szlovákiai választások előtt fogadják őt a Kremlben. Orbán utasítására, Szijjártó Péter kijárta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternél, hogy a hivatalba éppen csak hogy beiktatott Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök első külföldiként – végül pár nappal a szlovákiai választások előtt – fogadja felmérésekben rosszul álló Peter Pellegrinit.

Milyen esélyei vannak Korcoknak az első forduló után? Ha végül sikerül nyernie, az azt jelenti-e, hogy Ficonak lesz ellensúlya? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

Egyelőre az első fordulót – örvendetes módon – megnyerte, ami némi meglepetés, ezt ugyanis senki nem tudta megjósolni. A közvélemény-kutatások ellentmondóak voltak, de inkább fej-fej melletti küzdelmet vetítettek előre, illetve Pellegrini egyértelmű fölényét mutatták – emlékeztetett a külpolitikai szakértő. Ám az probléma, hogy nem tudni, hova fognak állni a második fordulóban a 3., a 4. és az 5. helyen végzett indulók szavazóik. Maguk a jelöltek Pellegrinit fogják favorizálni, de kérdés, mit lépnek a szavazóik. Mindenesetre a szakértők általános véleménye, hogy Korcoknak kevesebb a tartaléka, mint Pellegrininek – mondta, megjegyezve: az biztos, hogy a küzdelem nyílt. 

Ha sikerül végül Korcoknak nyernie, annak milyen hatása lesz, lehet a szlovák politikára? – kérdeztük. Nem először fordulna elő ilyen felállás – jegyezte meg Szent-Iványi. Mint rámutatott: sokszor volt más színezete az elnöknek, mint a kormánynak, és ki is alakult egyfajta elvárás, hogy az elnök jelentsen ellensúlyt. Konkrét példát is említett: Caputova elődje, Andrej Kiska kemény fellépése nyomán volt kénytelen – 2018-ban – lemondani Robert Fico. (A Fico-féle Smer párttal szoros kapcsolatokat ápoló alvilág ügyeinek a felderítésén dolgozó Ján Kuciák oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolása vezetett végül a lemondatásához – a szerk.). Mindenesetre Szlovákiában sokkal nagyobb súlya van az államelnöknek, mint Magyarországon, nem véletlen, hogy Pellegrini miniszterelnöksége idején Caputova jelezte elsőként a küszöbönálló változást, s ez is segítette az egy évvel később bekövetkezett fordulatot. 

Ugyan alkotmányjogi szempontból nem sok a különbség a magyar és a szlovák államfői poszt között, de már a hosszú ideje folytatott gyakorlat alapján annál inkább: Szlovákiában ugyanis közvetlenül választják az elnököt, s így szélesebb a legitimációja, mint a parlament által megválasztott kormányfőnek, megvan a joga az Alkotmánybírósághoz fordulni, s kezdeményezhet törvényt, általában aktivista módon is tudja használna a pozícióját, a szerepe nem csak egy díszlet, mint nálunk – sorolta a különbözőségre a példákat. Nagy tehát a tét – szögezte le.

Azzal pedig Korcok ellensúlyt képez, hogy Európa- és Nyugatpárti, s – Fico bizonytalankodó álláspontjával szemben – támogatja Ukrajnát. Mindenesetre, ha végül ő nyer, akkor nem a pozsonyi kormány szimpatikusabb arca lesz, hanem egész Szlovákiáé – szögezte le, megjegyezve: nem úgy, mint nálunk, ahol például a leköszönt Novák Katalin az Orbán-kormányt képviselte, csak egy szimpatikusabbnak szánt formában.

S hogy milyen hatása lehet mindennek a magyar kormányra?  A külpolitikai szakértő szerint Orbánék számára nem lenne jó hír, ha a második fordulóban Korcok nyerne, hiszen ő igen kritikus a magyar kormánnyal és személyesen Orbánnal kapcsolatban. Mindenképpen ellensúlyt képezne a Fico-Pellegrini párossal szemben a szlovák politikában. S jelentene valamit a visegrádi együttműködés szempontjából is, hiszen tartanak köztársasági elnöki találkozókat is (igaz, régen volt utoljára), s Korcok a lengyel-cseh vonalat erősítené.