A magyar kormány Trump mellé áll akkor is, ha az árt a magyaroknak

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Donald Trump csütörtökön megfenyegette két szabadkereskedelmi partnerét, a vele gazdasági szövetségben álló két észak-amerikai országot, hogy szombattól 25 százalékos büntetővámokat vet ki az onnan érkező importra, ha addig nem kap az USA-nak kedvező ellenajánlatot. A bejelentést nem előzte meg egyeztetés vagy előtárgyalás a kanadai és mexikói kormánnyal. Közben – miként például a 24.hu megírta –, Trump szerdán azzal fenyegetőzött, hogy 25 százalékos vámot vet ki az Európai Unióra is. Azt állította, a 27 országból álló uniót azért hozták létre, hogy „kicsesszenek az Egyesült Államokkal” („was formed to screw the United States”). Nem árult el további részleteket, de megemlítette az autógyártókat, és azt mondta, hogy az illetékeket „általában” fogják alkalmazni, „és ez az autókra és minden másra vonatkozik”. Trump amúgy téves adatokkal dobálózott, azt állította, hogy az USA-nak az EU-val szemben 300 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje van, miközben – írja a Politico – ez az Európai Bizottság szerint csak 48 milliárd euró, és a szolgáltatások terén az Egyesült Államoknak van többlete az EU-val szemben.

Az EU – olvasható a Portfolión – ezt nem hagyja válasz nélkül. Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője azt tudatta, hogy „készek vagyunk a partnerségre, ha a szabályok szerint játszanak. De a fogyasztókat és a vállalkozásokat minden lépésben meg fogjuk védeni". S habár Trump szerint Európa nem tudja megtorolni a vámlépést, Ursula von der Leyen bizottsági elnök máris jelezte, hogy ezt fogják tenni. 

A magyar kormány reakcióján már meg sem lehet lepődni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookra feltett posztjában Trump mellé állt, az amerikai elnök szerinte csak patrióta politikát folytat. Egyben éles szavakkal ismét nekiment Brüsszelnek, mondván: tudták, ha nem lépnek, vámokat vet ki Trump, mégsem tettek semmit, „a von der Leyen-féle brüsszeli vezetés ezzel elszigetelte az európai gazdaságot a kínai után az amerikai gazdaságtól is. Pedig milyen egyszerű lett volna: csak pár intézkedésre, csak pár gesztusra lett volna szükség. Mi tettünk is javaslatot: az Európai Uniónak le kellett volna csökkentenie az amerikai autók Európába irányuló eladásának vámját 10 százalékról 2,5-re, mert pont ekkora vám terheli az európai autók Amerikába történő eladását”. Majd arról írt, hogy „amit Brüsszel elrontott, azt nekünk itt, Budapesten kell kijavítani: folytatjuk a kétoldalú tárgyalásokat az amerikai adminisztrációval annak érdekében, hogy a következő hónapokban minden idők legjobb, legeredményesebb magyar-amerikai gazdasági együttműködését építsük fel”.

Az amerikai vámemelések hatásaival Szijjártó nem foglalkozott, holott az – minden szakértő szerint – kereskedelmi háborút robbant ki, s annak mindenki vesztese lesz. Valójában mi következik akkor, ha Trump beváltja a fenyegetését és 25 százalékos vámot vet ki az európai importra, és persze mi lesz a hatása Európában és nálunk? Inotai Andrást kérdeztük.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy ezeknek a vámemeléseknek – már ha bevezetik – azonnali sokszorosan negatív lenne hatása lenne, de nem csak világkereskedelemre, hanem az Egyesült Államok gazdaságára is” – mutatott rá a közgazdászprofesszor. Amerikai részről nem gondolták rendesen végig, hogy azok a termelők, akiknek el kellene viselni a vámot, jelentős részben amerikai cégek. Más szóval: amerikai termelőket, Amerikát sújtaná a vámemeléssel Trump. Ez a lépés egyebek között növelné az inflációt, a túlságosan megdrágult termékek eladhatatlanná válnak, a megfizethetőkből áruhiány keletkezne (hiszen ráadásul hirtelen nem lehet belső termelésből mindent helyettesíteni megfelelő minőségben és árakon) – fejtegette Inotai a kanadai-amerikai autóipari együttműködéssel példálózva.

Egy szó, mint száz, a vámemelés nyomán vagy megszakadnak az ellátási láncok, ami tovagyűrűző hatásként lecsap az árakra, a termelésre, a munkahelyekre, de még az adott ország biztonságára is. „Ez nincs végiggondolva, vagy ha mégis, akkor azt nem lehet másként jellemezni, mint hogy katasztrófa” – állapította meg. Mint hozzátette: ugyanez vonatkozik az EU-ra is, bár annyival kisebb mértékben, hogy az Európából származó amerikai import súlya kisebb, mint a Kanadából és Mexikóból érkezőé – ez utóbbi együttesen 40 százalék. Ismert persze, hogy az amerikai kereskedelem óriási deficitet termel Kínával, Európával, Kanadával s Mexikóval szemben, s Trump ezt próbálja helyrehozni, ám az nem járható út, amit szlogenként hajtogat, hogy fizessenek a külföldiek, illetve, hogy jöjjenek, termeljenek Amerikában és akkor nem lesz vám.  

„Ez így, ahogy van több, mint populizmus, ez már az őrület határa, ami borzalmas káoszt, felfordulást és veszteséget tud előidézni mindenkinek” – vázolt egy meglehetősen veszélyes jövőt. Majd hozzátette: „ennél nagyobb ütőkártyát nem lehet Putyin kezébe adni, még a legjobban finanszírozott és legkiválóbb orosz titkosszolgálat sem tudna annál nagyobb ajándékot adni, mint amit Trump már eddig is adott ezzel a vámemeléssel”.

S hogy mi következhet mindebből a magyar iparra nézve? A magyar ipar köztudottan ezer szállal kötődik a nemzetközi szállítási láncokhoz, a nagyobb országoknál sokkal jobban függ az EU-tól és általában is a külkereskedelemtől – magyarázta Inotai, emlékeztetve arra, hogy az export adja a magyar GDP 80 százalékát, s ennek a háromnegyede talál piacra az EU-ban. „Ha ezek a láncok megszakadnának, akkor annak beláthatatlan következményei lennének az árakra, a termelésre, a munkaerőpiacra, a vállalatok versenyképességére és egyáltalán a fennmaradására, nem szólva a gazdasági, társadalmi, biztonsági, pszichológiai következményekről – s ez sokkal gyorsabban következne be, mint gondolnánk.”

S hogy mivel kell számolni? Ha az amerikaiak bevezetik a 25 százalékos vámot az európai importra, akkor – s ez az egyik lehetőség – a magyar bedolgozóipar, s az itt termelt német autók jelentős része Európán kívül másutt is találna piacot, s a vállalatok megpróbálják átirányítani exportjukat az USA-ból más piacokra. Ám az is reális, hogy az USA-ba irányuló exportnak csak egy részét képes az európai ipar átirányítani más felvevőpiacokra, ezért valamelyest vissza kell fogni az európai termelést. Ebben az esetben jön a dilemma: a vállalatok mely gyáraikban csökkentsék a termelést, melyeket zárjanak be. A Magyarországon is termelő német autóipari cégek esetében például a kérdés az lesz: a németországiakat vagy magyarországiakat. Persze ha a magyar versenyképesebben, olcsóbban termel, akkor a vállalat számára logikus lenne a németek bezárása, de az olyan társadalmi és belgazdasági következménnyel járna, hogy a vállalat kétszer is meggondolná ezt a lépést, illetve a kormányzat ebben az esetben a bajba jutott német vállalatokat hozná helyzetbe. 

„Bármi történik, mi szívunk” – vonta le a következtetést Inotai. Már csak azért is, mert a magyar gazdaság jóval nagyobb mértékben függ az exporttól, sokkal egyoldalúbb az exportstruktúránk, ezért jobban hatnak a korlátozások. Ettől a béklyótól amúgy sem tudunk szabadulni, 14 éve olyan egyoldalú függőségek jöttek létre földrajzilag és szerkezetileg is, amelyek még vihartól mentes nemzetközi környezetben is leértékelik a magyar gazdaságot és nemzetbiztonságot – mutatott rá Inotai, emlékeztetve az akkumulátorgyárakra, az orosz energiától való függésre, a német autóipar domináns szerepére, a kis- és középvállalati szektor exportképességének a lenullázására. „Persze, ha a kkv-k helyett nem a koreai és a kínai gyárak kaptak volna-kapnának sok százmilliárd forintos támogatást, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozások, akkor a magyar ipar, a gazdaság nem ott tartana, ahol ma tart” – mutatott rá.

Ha a nálunk megtelepedő amerikai cégek innen exportálnak az USA-ba, akkor az is vámköteles lesz, éppen ezért nem eredményezheti-e ez a vámháború a cégek kivonulását, de leginkább az esetleg eltervezett befektetések elhalasztását/elvetését? – vetettük fel. Milyen termelő vállalatok jönnének? – tette fel a kérdést a szakember. Aki szerint, ha az amerikaiak különféle, Magyarországon kínált belső szolgáltatások területére mennének be – aminek jóval kisebb az esélye –, akkor az már a nemzetrombolás újabb foka.

S hogy mit szól Szijjártó EU-t illető bírálatához és ahhoz, hogy majd külön tárgyalunk az USA-val? Egyáltalán, létezhet-e ilyen külön vámmegállapodás uniós tagként harmadik országgal? – kérdeztük. Inotai cáfolta a külgazdasági és külügyminiszter által mondottakat, mondván: az EU meglehetősen jól felkészült a várható változásokra, ezért is bírja még azt is ki, hogy Orbán és Szijjártó sorozatosan aláássa az unió pozícióját. Ami a magyar külön-megállapodási vágyakat illeti, a közgazdászprofesszor szerint a magyar-amerikai speciális kapcsolat csak akkor létezhet, ha Magyarország kilép az Európai Unióból. „Sajnos vannak arra utaló jelek, hogy a kormány nagyon lényeges lépéseket tett ebbe az irányba, s a magam részéről én nagyon nagyra tartom az EU tűrőképességét, azt, hogy eddig elviselte, de szerintem a jövőben már nem fogja elviselni ezt.” Amúgy nem árt emlékezni arra, hogy a magyar export 75 százaléka megy az EU-ba, s csak 10 százaléka az Egyesült Államokba. 

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. február 25.-i adása itt nézhető meg: