A magyar oktatás tragikomédiája kormányzati segédlettel zavartanul tart
Rétvári Bence szerint a béremelés hatására sok pedagógus visszatérne a pályára, a PSZ és a PDSZ szerint azonban ez egyáltalán nem így van. Sőt, azok, akik a státusztörvény miatt hagyták el a pályát, még csak vissza sem térhetnek, mert a tankerületek megtiltják ezt. Az oktatás tragikomédiája tehát a szaktanárok hiányától kezdve, a Rétvári Bencével egyeztető, Novák Katalint mentegető szülői szervezet vezetőjéig tovább folyik. A vesztesek pedig a gyerekek.
Rétvári Bence szerint sok pedagógus visszatérne a pályára a béremelés hatására. A Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára ezt azután közölte, hogy szerdán a szülői szervezetek vezetőivel egyeztett a minisztériumban. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az intézményvezetőknél egyre több olyan tanár érdeklődik a visszatérés lehetőségéről, aki korábban elhagyta a pályát, és ezt örömteli hírnek nevezte.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője azonban cáfolja ezt. Szerinte a pályaelhagyó pedagógusok körében egyáltalán nem nagy az érdeklődés, csak elvétve próbálkozik valaki. Aki mégis megpróbálja, nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tud visszatérni a pályára. Úgy fogalmazott, az egész egy tragikomédia, hiszen a tankerületek megtiltják azoknak a visszatérését, akik elmentek a pályáról, mert nem akartak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. Bár ezt nem verték nagydobra, már van olyan, akit erről írásban értesített az igazgatója. Ami pedig az egészben még szomorúbb, amikor a PDSZ ezzel a problémával megkereste Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ elnökét, ő ezt teljesen rendben levőnek találta így, és azt kérdezte, „hát miért ment el?” Ez Nagy Erzsébet szerint egyrészt teljesen diszkriminatív, másrészt értelmetlen is, hiszen a kormány olyan jogszabályt akart alkotni, amivel a pályaelhagyókat vissza lehet csábítani a pályára. Bosszúból nem kéne őket elküldeni, sőt, akár reklámként is használhatná visszatérésüket a kormány.
Hogy akkor mégis miért mondja azt Rétvári, hogy sok pályaelhagyó pedagógus akar visszatérni, azt Nagy Erzsébet nem tudja, de megjegyezte, valószínűleg azért, amiért azt mondja, hogy a PDSZ-nek négyszáz tagja van. Körülbelül ennyire tükrözi a valóságot. Az igazság az, hogy a PDSZ-nek mintegy négyezer tagja van, és még mindig keresnek vagy ötszáz tagot, aki még nem állt át az új tagdíjfizetési módszerre, és már a januári tagdíjak sem jöttek be tőlük. Őket azért nehéz elérni, mert nagyon régen léptek be, az adataikat pedig azóta nem frissítették. Egyébként a PDSZ a munkahelyükön nem is nagyon szokta keresni a tagjait, mert a szakszervezeti tagság bizalmas adat. Ez azonban a szakszervezet számára mintegy egymillió forintos kiesést jelent.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta: pontos információik arról nincsenek, hogy hányan mondtak fel a státusztörvény miatt, de arról van, hogy akik emiatt elmentek a pályáról, azokat nem engedik vissza. Hivatalos indoklás nincs, feltehetően ez csak szóbeli utasítás. A PSZ elnöke szerint ettől elsősorban a gyerekek érdekei sérülnek, hiszen egyes tárgyakat olyanok oktatnak, akiknek nem az a szakjuk. Azt egyébként a minisztériumban és tankerületi központoknál is tudják, hogy törvénysértő lenne, ha írásban utasítanának, hogy nem vehető vissza, aki a státusztörvény miatt elhagyta a pályát.
A státusztörvény miatt egyébként a minisztérium adatait összesítve, 2023 szeptemberétől novemberéig mintegy ötezer, nem nyugdíjba távozó pedagógus hagyta el az általános iskolákat és a gimnáziumokat. A 2023-as kompetenciavizsgálat, meg a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma alapján azt is tudjuk, hogy minimum 16-17 ezer pedagógus hiányzik a pályáról. Persze, azt kell eldönteni, hogy a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását pedagógushiánynak tekintjük-e, vagy sem. A kormány nem tekinti annak, a szakszervezetek viszont igen. A nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma egyébként a közoktatásban és a szakképzésben együtt kilencezer fő. Totyik Tamás feltette a kérdést, egyébként, ha olyan nagyon vonzó a pálya, akkor szeptemberben miért nem ugrott meg a pályakezdők száma. Hiszen a Népszava információi szerint tavaly szeptemberben 2231 friss diplomás tanár állt munkába, negyedannyian sem, mint ahányan 2018-ban elkezdték a képzést.
Totyik Tamás azt is elmondta, szerdán volt az EB partnerségi megállapodás monitoring bizottsága oktatási albizottságának ülése. Ezen a szakszervezetek azt kérték, mivel a kormány a pedagógusok bértömeg-emelését a tervezettnél egy évvel később kezdte meg, a 2023-ban a pedagógusoknak ki nem fizetett EU-s forrásból a nevelést-oktatást segítő munkakörben foglalkoztatottaknak (NOKS) 20 százalékos béremelést adjanak. Ez 41 ezer NOKS-os embert jelent, és mintegy 37 milliárd forintba kerülne a 2024-es évre vonatkozóan.
Ma, vagyis pénteken lesz egyébként az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plus (EFOP Plusz) uniós támogatási program feltételelit ellenőrző monitoring bizottság ülése. Nagy Erzsébet, arra készül, hogy felvesse, a kormány mennyire, illetve mennyire nem teljesítette a pedagógus-béremelésnél azt, amit az unióval kötött szerződésben vállalt. Az ügyvivő már a választ is borítékolni tudja: ez csak az első lépés volt, lesz még az idén további bérkorrekció. Merthogy elsőre csak ennyire futotta. Az igazság az, hogy még annyira sem futotta, amennyire kellett volna, hiszen nagyon sokan, például az óvónők csak a bérminimumot kapták meg.
|
Skrabski Fruzsina hozzászólásai Rétvári Bence és a szülői szervezetek tárgyalásán az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány az idén 32,2 százalékkal emelte a tanárok és óvónők bérét, jövőre pedig további 21 százalékos emelést tervez. Megjegyezte, hogy korábban már 10-10 százalékos béremelés volt, így négy év alatt 93,5 százalékkal nőnek a pedagógusbérek. Az egyeztetésen az évközi iskolai szünetek átalakításáról is tárgyaltak. Sok szülő támogatja azt a megoldást, hogy hosszabbak legyenek az évközi iskolai szünetek, a nyári vakáció pedig rövidebb – mondta az államtitkár. A tárgyaláson részt vevő szülői szervezetek közül Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke úgy fogalmazott, üdvözlik a pedagógus-béremelést, különösen azt, hogy ezt az óvónők is megkapják. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet vezetője közölte, hogy fontosnak tartanak olyan pilot-programokat indítani, amelyek az iskolai mobiltelefon-használatra segítenek kidolgozni megoldásokat. Hozzátette: örömmel veszik, hogy erre van fogadókészség a kormány részéről is. Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője arról beszélt, örömmel fogadták, hogy a Nemzeti alaptantervbe bekerül a párkapcsolati készségek, a családi életre hangolódás oktatása az osztályfőnöki órák keretében. Skrabski Fruzsina egyébként a köztársasági elnök 16 tagú tanácsadó testületének tagja először mentegette, és töretlen bizalmáról biztosította Novák Katalint, később arról elmélkedett a Facebookon, el tudja képzelni: titkosszolgálati akció volt, hogy egy nem kellőképpen informatív anyag kerüljön az elnök elé döntésre. Hozzátette, az is lehet, hogy megint egy koncepciós perről van szó, „sajnos sok ilyen van büntetőügyekben és erről is lehet tudomása az elnöknek. Harmadrészt láttunk mi már hasonló ügyet, egy szentéletű szerzetessel szembeni »liberális« lejárató akciót, amikor kiderült, hogy minden hazugság volt.” Később arról írt, hogy szerinte olyan helyzetet kell teremteni, hogy a gyerekek el tudják mondani, jelezhetik, ha bármi bajuk van. „Azért lettem újságíró, mert egy állami gondozott barátom elmesélte az általa átélt borzalmakat. Kamasz voltam és tenni akartam, hogy soha többet ne történhessen meg! Egyik első cikkem róla szólt” – idézte fel, majd hozzátette, hogy a megírás nem elég, hanem fejleszteni kell a gyermekvédelmi rendszert. „Legyen ez a fájdalmas ügy egy hatalmas kiáltás, ami végre tényleg felrázza a rendszert és megvédjük a jövő áldozatait!” – írja bejegyzése végén. Később mozgalmat indított a lemondott államfő megmentésére: „Mindenki írjon a parlamenti képviselőjének, hogy ne fogadja el Novák Katalin lemondását! Akkor a gesztus megvolt, de mi visszakértük.” Később pedig azt írta a Facebookon, „Szerintem akkor kell egy politikusnak egyértelműen lemondania, ha tudatosan és akarva ártott az országnak. Amikor a saját személyes érdekeit, vagy valami nemzetközi érdeket a hazája fölé helyez. Ez bűn, és ha ez kiderül, akkor le kell mondania. Vannak azonban hibák. Novák Katalin kegyelmi ügyének nem ismerjük minden részletét, annyit tudunk, amit a lemondásakor mondott, hogy azért adott kegyelmet, mert a vádlott nem bántott gyerekeket. Tehát az elnök nem tudatosan ártott, hogy személyes vagy valami gazdasági érdeknek kedvezzen, hanem jóhiszeműen elkövetett egy hibát. Értem a lemondás indokait, de továbbra is azt gondolom, hogy sokkal többet veszít az ország, mint nyert a lemondással. (…) Ezek után egy új köztársasági elnök nem mer majd hibázni. Inkább nem csinál semmit, abból nem lehet baj. Ez kell nekünk?” Orbán Viktor évértékelőjében egyértelművé tette, hogy a nyilvánosság előtt számára Novák az ügy fő felelőse. „A lényeg, hogy a modern politika vastörvénye az alázat. A nemzetszolgálat személyes alázatot is követel. Tudnod kell, akármilyen magasan is vagy. Egyedül sohasem lehetsz elég okos. Nincs védett hely, még a legmagasabb hivatalban is lehet hibázni. A politikai hiba persze akkor is bosszantó, ha van rá magyarázat. Hát még, ha nincs.” |
