A Magyar Orvosi Kamara átfogó reformokat sürget
Az orvosi kamara kampányt indított a hazai egészségügy hiányosságainak feltárásáért, s átfogó reformjáért. A kampánynak hangzatos címet adtak: „A magyarok egészsége többet érdemel”, s mindezt számtalan adattal szeretnék bemutatni mind a nagyközönségnek, mind a szakma kormányzati irányítóinak. Többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar állam 2500 milliárddal költ kevesebbet az egészségügyre, mint amennyi az uniós átlag eléréséhez kellene. Ez az állapot tarthatatlan, hogy ez ne így legyen, március 8-ra tüntetést is szerveznek, jelentette be Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Mint mondta, azért demonstrálnak, mert 30 éve nincs érdemi reform a hazai egészségügyben és az állam nem megfelelően biztosítja a forrásokat.
Egy héttel azután, hogy a koronavírus-járvány 5. évfordulóján megjelent a kormány járványkezelést fényező videója, szakmai válasznak beillő kampány indult. A Magyar Orvosi Kamara a kormány optimizmust sugárzó propagandafilmjére a hazai egészségügy hiányosságainak feltárásával válaszolt. Egyben felszólította a kormányt, hogy végre szánja el magát az egészségügy átfogó reformjára. A kampány beharangozójában sorra is vették a legsürgetőbb problémákat: az uniós átlaghoz képest a magyar állam kevesebb mint a felét költi lakosai egészségügyi ellátására, mint a többi állam. Vagyis egy év alatt Magyarországon fejenként 1352 euró áll szemben az EU-s átlag 3319 eurójával. Krónikus az alulfinanszírozottság, a kamara szerint reálértéken a magyar egészségügyi ráfordítás a pandémia alatti rövid megugrástól eltekintve, egyenletesen csökkent az utóbbi években. Súlyos problémákkal küzd az ellátórendszer, évente 60 ezer beteg életét lehetne megmenteni, ha jobban szervezettek lennének a betegutak. Átlagosan 482 napos várólista van a kórházakban, ahol elavultak a felszerelések, rosszak a munkakörülmények és a kilátások.
„Véleményünk szerint Magyarország nagyságrendileg 2500 milliárd forinttal költ kevesebbet az egészségügyre, mit amennyi az EU-átlag eléréséhez kellene” – fogalmazta meg Álmos Péter a legfontosabb problémát. Hozzátette: akik belépnek a kórházakba, ezt látják a falak állapotán, a rendelkezésre álló eszközökön és – a humán erőforrás hiányában – a dolgozók fásultságán is. Az utóbbi évtizedekben az egészségügyi dolgozók vitték a hátukon az egészségügyi rendszert, de több tízmilliárd forint elmulasztott beruházást, finanszírozást nem lehet pusztán hivatástudattal kompenzálni. A koronavírus járvánnyal az egészségügyi dolgozók energiái végleg elfogytak, és napjainkban már folyamatosak a frusztrációk, a konfliktusok, és ezek nagyon gyakran az orvosok és a betegek közé állnak. „Úgy gondoltuk, hogy ez ellen mindenképpen tenni kell. Változásokra van szükség, mert az elmúlt években ez a feszültség szakmai kétségeket keltett az orvosokban, nagyon sokan úgy érzik, hogy ők maguk sem tudják nyugodt lelkiismerettel jónak mondani az általuk nyújtott ellátást” – jelentette ki a MOK elnöke.
Példákat is említett. Magyarországon tizenötször gyakoribb, mint a szomszédos Ausztriában, hogy a gyermekek nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, vagy a 65 éven felüli lakosság 20 százalékának egyáltalán nincs foga. Az öngyilkosság 1985 óta tartó folyamatos csökkenése leállt, 2019 óta gyakorlatilag stagnált, de a délalföldi régióban európai szinten holtversenyben első helyen vagyunk abban a kimutatásban, hogy mennyien vetnek véget önkezűleg saját életüknek. A napokban volt a rák világnapja, ezzel kapcsolatban elmondta, rákos halálozásban stabilan Magyarország hozza a legrosszabb mutatókat az Európai Unióban, és közben egyre kevesebben jelennek meg szűrővizsgálatokon.
Magyarországon 2022-ben jóval alacsonyabb volt az egészségügyi közkiadás GDP-arányos részesedése, mint az 1990-es évek elején, ami teljesen egyedülálló trend a környező országokhoz képest. Az ezredfordulótól az uniós országok többségében egyre inkább kormányzati prioritássá vált az egészségügy fejlesztése, ami a gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából is fontos, nálunk viszont ez a szemléletváltás a mai napig nem következett be. A mindenkori magyar kormány befektetés helyett költségvetési teherként tekint az egészségügyre fordítandó összegekre.
„Az idei kampánnyal az a célunk, hogy már ebben az évben biztosítson plusz forrást a kormányzat a legkritikusabb területeknek, de önmagában egy-egy kisegítő csomag nem elég. Szükség van arra, hogy egy hosszútávú program szülessen, amely garantálja az egészségügy finanszírozási keretszámainak növelését minden esztendőben legalább a GDP fél százalékával. A pénz azonban önmagában nem elég, valóban széles, átfogó reformra van szükség, amelynek a megvalósításába be kell vonni a szakmai szervezeteket és a betegszervezeteket is” – jelentette ki Álmos Péter, egyben megragadta az alkalmat, hogy bejelentse, a MOK március 8-án a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen nyilvános demonstrációt szervez Budapesten, amellyel szeretnénk az egészségügy fontosságára felhívni a figyelmet. Közölte, aki ezzel a törekvéssel egyetért, jelezze a MOK honlapján a tobbeterdemel.hu címen a támogatását. A tüntetés szervezése megindult, a kamara örömmel venné, ha azok, akik úgy gondolják, hogy a magyarok egészsége többet érdemel, csatlakoznának. Kikötötték, hogy a pártpolitikusok és a pártok maradjanak távol, nem szeretnék, ha a rendezvényt a különböző pártpolitikai megközelítések uralnák.
„Széles társadalmi összefogást igénylő eseményre készülnek”, hangzott el a sajtótájékoztatón, amely után a Hírklikk Svéd Tamástól, a MOK főtitkárától megkérdezte: mennyire lehet eredményes egy olyan demonstráció, amelyen lehetőséget sem adnak a szervezők valamiféle össztársadalmi részvételre? Mennyire kényszeríthetik az egészségügyi kormányzat – nem túl együttműködésre kész irányítóit – arra, hogy meghallgassák néhány ezer orvos követelését? Emlékeztettük a belgrádi példára, ahol a diákok mozgalma attól lett sikeres, hogy szakmától függetlenül széles tömegek csatlakoztak a megmozduláshoz. „Az, hogy a politikát megpróbáljuk távol tartani a demonstrációtól, nem azonos azzal a szándékkal, hogy mindenkit szívesen látunk a sorainkban. A tüntetéssel, majd az azt követő vonulással kizárólag az egészségügy problémáira szeretnénk felhívni a figyelmet, és bízunk abban, hogy ez van olyan fontos ügy, amit a társadalom minden rétege a magáénak érezhet. Az emberek helyén tudják kezelni a saját és a tágabb közösségük egészségének ügyét és akkor sokan eljönnek majd” – felelte a főtitkár.
A sajtótájékoztatón elhangzottakból az is kiderült, hogy a kamara és az államtitkárság viszonya nem éppen felhőtlen. A MOK által publikált számokat a tárca rendre cáfolja, és azzal igyekszik bizonyítani, hogy az egészségügyre fordított összegek évről-évre növekszenek, hogy a 12 évvel korábbi számokra mutogat, ahhoz méri a jelenlegi büdzsét. Ebben a helyzetben mennyi esélyt lát a kamara vezetése arra, hogy a követeléseik meghallgatásra találnak? „Mi a mindenkori kormánnyal együttműködve, vagy – ha időnként szükséges – szembemenve képviseljük azokat az elveket és szakmai nívót, amit tőlünk elvár a szakma és a betegtársadalom” – fejtette ki lapunknak a főtitkár. „Nekünk képviselnünk kell ezeket az elveket akkor is, ha ezzel komoly ellenszélbe ütközünk. Abban bízunk, ha a társadalom figyelmét sikerül kellőképpen ráirányítani az általunk felvetett gondokra, akkor előbb-utóbb a minisztériumban is kénytelenek lesznek megfontolni azokat és levonni a szükséges konzekvenciákat. Az államtitkárság gyakran azzal vádol minket, hogy nem vagyunk tárgyalókész partnereik, de ez nem igaz. Akár még azt is mondhatom, hogy konstruktív hangulatú megbeszéléseket folytatunk egymással, csak éppen a tárgyalások eredményeivel vagyunk elégedetlenek” – mondta Svéd Tamás.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. május 6.-i adása itt nézhető meg:
