A magyar rekord halálozási arányokról ír a The New York Times
A közép-kelet-európai járványhelyzetről közölt hosszabb cikket az amerikai The New York Times, annak kapcsán, hogy egy középkori prágai tér kockaköveire több mint húszezer fehér keresztet festettek fel a koronavírus áldozatainak emlékére. A régió sok országa könnyebben élte át az első hullámot, mint számos nyugat-európai ország, azóta azonban a világ legmagasabb halálozási arányai körül jár a koronavírus-járvány mostani hullámában, köztük van Magyarország is.
„Magyarország, amelynek szélsőjobboldali, populista miniszterelnöke, Orbán Viktor rekord halálozási adatokkal néz szembe, csak az elmúlt hónapban négyezer emberéletet követelt a járvány” – mutat rá a The New York Times, emlékeztetve arra, hogy tavaly nyáron a térség számos országa, köztük Magyarország is feloldotta a korlátozásokat, miután kezdetben sikeresnek mutatkoztak a járvány feltartóztatására irányuló intézkedések. Most azonban azzal küzdenek, hogy az így okozott problémákat megoldják.
Magyarország és Szlovákia uniós tagállamok az európai hatóságok által még nem engedélyezett orosz vakcinával keresnek megoldást, és Magyarország alkalmaz az EU-ban szintén nem engedélyezett kínai oltóanyagot is. Szerbia, amely nem tagja az uniónak szintén ezeket az oltóanyagokat használja a nyugatiak mellett.
A fertőzöttek számának meredek emelkedését főként a decemberben azonosított, úgynevezett brit mutáció okozza.
A térségben a mélyen megosztott politika is akadályozza az egyes országokban hozott intézkedéseket: a hatalmon kívül lévő pártok – legyenek nyugatbarát liberálisok, vagy jobboldali populisták –, valamint az ingatag koalíciók kisebb tagjai mindent támadnak, amit a kormányon lévő riválisaik tesznek. Erre a megállapításra a cikk példaként egyebek mellett felhozta azt is, hogy Orbán Viktort közegészségügyi szakértők bírálják a kormány járványra adott inkonzisztens válasza miatt. A prágai kereszteket az Egymillió Pillanat a Demokráciáért elnevezésű, Andrej Babis kormányfővel szembenálló, ellene nagy tüntetéseket is szervező szervezet festette fel. A cikk ismertette a országban az orosz vakcina körüli vita miatti politikai fejleményeket, valamint azt, hogy három heti szigorú korlátozások, a boltok és az iskolák bezárása, valamint a cégek számára a munkatársak kötelező tesztelésének bevezetése nyomán jelentősen csökkent a kórházak megterhelése, és jelenleg már az intenzív kezelésre alkalmas Covid-ágyak 12 százaléka üres.
A Politico egy márciusi beszámolója szerint az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb a vakcinák loltási aránya, az orosz és a kínai vakcina felhasználása ellenére is. Néhány önkormányzat sürgette, hogy a kormány engedélyezze számukra oltópontok felállítását a folyamat gyorsítása érdekében, de elutasításba ütköztek. Orbán Viktor kormánya a bírálók szerint magának akarja a dicsőséget azért, hogy eljuttatja a vakcinákat az emberekhez, még akkor is, ha ez lassítja az oltást a kis- és nagyvárosokban, amelyek közül több, így Budapest is, az ellenzék irányítása alatt áll.
A The New York Times idézi Karácsony Gergely főpolgármestert, „akiben sokan az ellenzék potenciális miniszterelnök-jelöltjét látják a jövő évi választásokra”, aki azt mondta: „Hatalmas káosz van az oltások beadása terén”. Orbán ellenfelei, akik sokáig nem voltak képesek közös frontot alakítani ellene, most megállapodtak a közös fellépésben. „A bírálók felhívták a figyelmet a kormány védőfelszerelés- és vakcina-beszerzéseinek gyanús vonásaira is” – írta a lap, és végül újra Karácsony Gergelyt idézte, aki leszögezte: „Nyilvánvalóan hatékonyabb lenne a kampány, ha bevonnák az önkormányzatokat, de a kormány ezt nem akarja, mert el akarja kerülni, hogy az ellenzék ebből tőkét kovácsolhasson”.
