A magyarok jelentős része nem tudja elolvasni és értelmezni a gyógyszeres dobozra írtakat
A magyar lakosság egészségértése, egészségtudatossága még mindig alacsony szinten van, pedig az egészségműveltség, a kapott vagy szerzett információ helyes értelmezése szoros összefüggésben áll az egyén egészségi állapotával – mondta a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány elnöke szerdán egy budapesti konferencián.
Ficzere Andrea, aki egyben a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának az alapítvánnyal közös rendezvényén előadásában kifejtette: annak, akinek nem jó az egészségértése, sokkal nagyobb az esélye a betegségre és a korai halálra; ez sokkal közvetlenebb kapcsolatban áll a mortalitással, mint az életkor, a jövedelem, a státusz, az iskolázottság vagy a faji, etnikai csoporthoz tartozás.
Azt mondta, az egészségértés fogalma azt takarja, hogyan érjük el és tudjuk-e megfelelő módon értelmezni az információkat, az egészséggel kapcsolatos tényezőket, jelenségeket, szolgáltatásokat. Ennél is fontosabbnak ítélte: jól tudjuk-e felhasználni ezeket, az információk minket szolgálnak vagy tévútra vezetnek?
Ficzere Andrea idézte az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének 2015-ben és 2021-ben végzett felmérését, amelyek szerint a magyar lakosság „nagyon-nagyon rosszul áll" az egészségértés terén. A 2015-ös felmérésben résztvevők több mint felének gondot okozott, hogy elolvassa, ami a gyógyszeres dobozon van, vagy értelmezze azt, ami az ambuláns lapon szerepel, elhiggye vagy megértse a tévében látott egészségügyi információkat.
A Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány elnöke szerint a 2021-es felmérés már mutatott némi javulást egészségértés terén, azonban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban sokan nem tudták eldönteni, kell-e nekik az oltás. Még nagyobb baj volt – tette hozzá –, hogy sokan eldöntötték, hogy nem kell nekik a vakcina.
A szakember kitért arra, hogy nem mindegy, ki, milyen közegben él: mennyire művelt, mennyire egészségtudatos a családja vagy a környezete. Ez a tényező is tud segíteni, de rontani is a helyzeten.
Hangsúlyozta: akik számos dolgot nem értenek a betegségükkel kapcsolatban, azok nehezebben követik az orvosi utasításokat, nehezebben működnek együtt, így lassabban gyógyulnak, tovább maradnak kórházban vagy többször térnek vissza az egészségügyi ellátórendszerbe.
Ficzere Andrea kiemelte az edukáció fontosságát, hiszen az online tér „mindenki zsebében ott van", ahonnan nem biztos, hogy mindig a releváns információ jut el hozzánk. Egy kiszolgáltatott helyzetben lévő ember hajlamos elhinni azt is, amit nem szabadna. Ezekre a legjobb példa, amikor hiteles szakemberek nevével visszaélve, teljesen más témakörben hirdetnek valamilyen készítményt.
A kórházigazgató szerint olyan digitális programokra lenne szükség, amelyek részben az egészségügyi ellátórendszerre, részben az oktatásra támaszkodnak, és amelyek a különböző korosztályokat célozzák meg hiteles információkkal. Különösen fontos lenne ez az idősek, a krónikus betegek esetében, főleg, ha egyedül élnek.
A médiatudatosság erősítésével nagyon sokat tudunk tenni a lakosságért, illetve a betegekért is – emelte ki Ficzere Andrea. Felhívta a figyelmet a mentális egészségre, mert ha az nincs, nem lesz testi egészség sem, nem lesz a társadalmunk egészségesebb.
Az Egészséges médiatudatosság – Ép ésszel az online térben című konferencián Szabó László Zsolt, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának igazgatója azt mondta: nincs különbség az egészséges médiatudatosság és aközött, ha a fogalmat kettébontjuk egészségtudatosságra és médiatudatosságra. E két fogalom összefügg egymással – hangsúlyozta.
Nem lehetünk egészségesek, ha nincs meg a kellő médiatudatosságunk, és nem lehetünk médiatudatosak sem, ha a médiahasználat negatívan hat az egészségünkre – tette hozzá.
