A magyarok június 9-én Orbán gengszterokráciája és a nyugati típusú demokrácia között választanak

Radványi Miklós legfrissebb írásában felvázolja, hogyan alakult ki Magyarországon az általa kriptokommunistának nevezett jelenség: a külföldön a Szabad Világ iránti elkötelezettségét valló, belföldön azonban továbbra is az egzisztenciális túlélés egoizmusában vergődő nézet, amelyet a felelősség fojtogató hiánya, a „szabadság” és a „demokrácia” szavakkal való visszaélés jellemez. Mindez pedig visszahozta az elnyomást, a zsarnokságot, ahogy azt a korábbi kommunista „élcsapat” is gyakorolta.

Szerinte ma ezeknek a „kettős életeknek” és a kriptokommunista jelenségeknek a tipikus esete Magyarország a maga egypárti gengszterokráciájával. „A ma már nevetségesnek hangzó Fiatal Demokraták Szövetségének alapítója a brutálisan megalomán helyi kommunista párttitkár apa és szintén öntörvényű anya fia, Orbán Viktor, aki már fiatalon is kiegyensúlyozatlan, a skizofréniával határos személyiséggel rendelkezett” – állítja. Orbán neveltetéséből fakadóan állandó lázadásban volt mindenki és minden ellen, ő volt az alkalmazkodni képtelen, született lázadó, ami konfliktusba sodorta mindenkivel – a szüleivel, a tanáraival, a barátaival, a támogatóival, a jótevőivel, a gyalázóival –, de mindenekelőtt önmagával. Orbán a valódi gyökerek és meggyőződések nélküli egyén szimbólumává, a Repülő Hollandi magyar változatává vált saját identitásának véget nem érő keresésében. Mivel nem tudott azonosulni sem a szabadság nyugati ethoszával, sem a zsarnoki fegyelem kommunista hitvallásával, egyetlen menedéke a hazai és külföldi környezet totális ellenőrzésére irányuló kényszeres törekvése lett. Ezt csak megerősítette az, hogy meghatározó kulturális háttér híján, elkápráztatta őt a gazdagok és híresek életmódja. A személyes gazdagodás érdekében pedig a korrupcióban látta a megoldást. Tágabb értelemben: mások megtévesztésében és azok utánzásában, akiket valójában gyűlöl. „Végül pedig mindenkit félrevezetni és manipulálni képes pszichopata képességével valójában egy csalóvá vált.”

Mindez nyilvánvaló lett 2010-re, amikor az őt teljhatalommal felvértező abszolút többséggel kormányra került. A nyilvánosság előtt a személyes és szakmai hazugságokon és torzulásokon alapuló kép alakult ki róla, s ez – párosulva a bel- és külpolitikájával – gyorsan lerombolta a szovjetellenes, demokráciapárti és hithű magyar/keresztény politikus, az eredendő jóság és felsőbbrendű intelligencia gondosan kidolgozott legendáját. Belföldön visszaállította a sztálini dogmát: „aki nincs velünk, az ellenünk van”, s ez a gyűlölködő és zsarnoki felfogás alantas gyűlöletet szült szavazóiban minden, másként gondolkodó magyar iránt.

A gyűlölet legitimálásával, s ezzel a magyar társadalom osztályalapú megosztottságának az újbóli megalapozásával, Orbán nekifogott az alkotmányos rend összes pillérének a lerombolásához. Nemzetközi viszonylatban megveti a szövetségeseit és azokat az értékeket, amelyek fenntartására és védelmére Magyarország a NATO és az Európai Unió tagállamaként felesküdött. Ebben a szellemben kinevezte magát a Kelet és Nyugat közötti hídnak, miközben Magyarországot Oroszország és Kína szervilis és alárendelt partnerévé tette. Ahogy a közelmúltban az amerikai kongresszus kisebbségi (republikánus) vezetője, Mitch McConnell szenátor fogalmazott: Orbán Hszi Csin-ping elnök lábtörlője lett – idézi fel Radványi, aki azt már maga teszi hozzá, hogy egyben Vlagyimir Putyin trójai falova is. 

„Alig egy hónappal az önkormányzati választások és a 21 magyar európai parlamenti képviselő egyidejű megválasztása előtt a magyar választók Orbán Viktor gengszterokráciája és a nyugati típusú demokrácia között választhatnak” – hívja fel a figyelmet a konzervatív közíró. Emlékeztet arra, hogy a történelem mindig a szabadság oldalán állt, azok a nemzetek pedig rendszerint stagnálásnak, sőt, akár hanyatlásnak is indultak, amelyek politikusai abban a tévhitben ringatták magukat, hogy mindig az övék a helyes megoldás, s azt vallották, hogy aki nem ért egyet velük, az gonosz. „Meg kell állítani Orbán Viktort, akit elvakított az abszolút hatalma és az esztelen pusztítás iránti szenvedélye, nem tolerálható ugyanis az, amit Magyarország jövője ellen tesz, ami egyben egzisztenciális veszélyt jelent a világ jólétére is” – szögezi le Radványi Miklós. Majd hozzáteszi:  „A Szabad Világnak és a magyar ellenzéknek egyesülnie kell abban az elhatározásában, hogy Orbán Viktort és gengszterokráciáját a történelem szemétdombjára veti, oda, ahol megfelelő társaságra lel majd az orosz és a kínai marxista-leninista-sztálinista példáival”.