A magyarok mindössze négy százaléka hiszi, hogy a honvédség a NATO nélkül is meg tudja védeni az országot
Tizenegy százalékkal kevesebben félnek attól, hogy Magyarország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba, mint egy évvel korábban – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített kutatásából.
Kifulladni látszik az Orbán-kormány háborús propagandája, a magyarok csupán négy százaléka hiszi, hogy a honvédség a NATO nélkül is meg tudja védeni az országot. 2023. júliusában még hét százaléknyian voltak a reménykedők. Tavaly 86 százalék ítélte úgy meg, hogy a hadsereg nem lenne képes erre, ez idén 83 százalék, viszont 7-ről 13 százalékra nőtt azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.
2023-ban a Fidesz-KDNP szavazóinak 14 százaléka vélekedett úgy, hogy Magyarország nem szorulna a NATO segítségére, most már körükben is csupán 9 százalék gondolja így.
A haderőben kételkedő kormánypártiak aránya ugyan 71 százalékról 69-re csökkent, de a nem válaszolók aránya ebben a kérésben is 15 százalékról 21-re nőtt.
Valamelyest nőtt azok aránya, akik szerint a Magyar Honvédség harci, védelmi képessége erősebb lett a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest – míg tavaly 27 százalék gondolta így, idén már 33, emellett 24-24 százalék gondolja most, hogy ugyanolyan maradt vagy gyengébb lett (19 százalék nem tudott erre a kérdésre mit felelni). Ebben a kérdésben is a kormánypárti szavazók a leginkább optimisták: 57 százalékuk szerint erősödött a hadsereg, míg az ellenzéki szavazók 19, a Tisza párt híveinek 18 százaléka gondolja így, a párt nélküliek körében 27 százalék ez az arány.
Arra, hogy vajon szükség lenne-e rá, hogy nagyobb legyen a jelenleginél a magyar honvédség létszáma – 43 százalék válaszolt igennel, 42 százalék nemmel erre a kérdésre (16 százalék nem felelt). Más megvilágításba kerül viszont ez az adat a tavalyiakkal összevetésben, mivel akkor még 49 százalék gondolta, hogy duzzasztani kellene a haderőt és 37 százalék volt a nemmel felelők aránya. Vagyis a kormányzati üzenetek és óriásplakátok ellenére, csökkent azok száma, akik ezt fontosnak tartanák.
A kormánypártiak között 66-ról 57 százalékra csökkent a nagyobb hadsereget kívánók aránya. Azt is kevesebben gondolják egy évvel ezelőtthöz képest, hogy szükséges lenne növelni a honvédség tartalékos állományát.
Arra a kérdésre, hogy „gondolkozott-e már azon, hogy elmegy profi katonának, vagy önkéntes tartalékosnak a magyar hadseregbe”, csupán 1 százalék felelte, hogy érdekli a lehetőség, további 3 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, de komolyan még nem gondolkozott rajta. (1 százalék pedig jelenleg is katona vagy tartalékos.) Az emberek 83 százaléka viszont határozott nemmel válaszolt erre a kérdésre.
A magyarok 63 százalék mondta, hogy nem, vagy inkább nem harcolna, ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett. Ez az arány tavaly összesen 64 százalék volt. Most összesen 26 százalék mondana igent, vagy inkább igent, ha harcba hívnák, egy évvel ezelőtt ez még 33 százalék volt. Még kisebb lenne a lelkesedés, ha Magyarország támadna meg egy országot, ebben az esetben az emberek csupán 8 százaléka csatlakozna a sereghez. Amennyiben hazánkat támadnák meg, ez az arány 26 százalék.
Jóval kevesebben lettek azok is, akik félnek attól, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba.
Most 22 százalék felelt igennel, a tavalyi 33-mal szemben. Ebben a kérdésben egyetértés van, pártszimpátiától függetlenül: a Fidesz szavazók 23, az ellenzékiek 25, a párt nélküliek 22 százaléka tart ettől, míg a Tisza Párt szavazóinak csupán 14 százaléka. A legnagyobb csökkenés ebben a tekintetben a kormánypárti szavazóknál figyelhető meg, tavaly még 36 százalékuk tartott a háborúba való belesodródástól.
A fideszesek kevesebb mint fele lépne be most a NATO-ba
A kutatásban részt vevők 68 százaléka a belépés mellett szavazna, amennyiben most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, és 12 százalék szavazna nemmel, 6 százalék otthon maradó (és 15 százalék nem válaszoló) mellett.
A kormánypártok szavazóinak mindössze 48 százaléka döntene most a belépés mellett, és 19 százalék nemmel szavazna. (Körükben magas, 23 százalék a nem válaszolók, és 10 százalék azok aránya, akik nem mennének el.)
Amennyiben arról kellene szavazni, hogy kilépjen-e a katonai szövetségből, 11 százalék szavazna igennel, és 74 százalék nemmel. Az ellenzékiek illetve a Tisza szavazók körében csupán 1-1 százalék voksolna a kilépésre, a fideszeseknek viszont 17, a bizonytalanoknak 15 százaléka. (Ezekről a kérdésekről nem állnak rendelkezésre tavalyi adatok.)
A kutatásban résztvevők 47 százaléka szerint Magyarországnak saját biztonsága szempontjából nem hasznos, hogy az EU és a NATO pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajna honvédő háborúját. A támogatásokkal az emberek 35 százaléka ért egyet.
