A más nézeteket valló ellenfél nem ellenség
Kukorelly Endre nem mondott le arról, hogy a nyilvánosság előtt képviselje véleményét. Hasznosnak tartja, hogy találkozik és vitázik a „másik féllel”. Szerinte a magyar közéletben is ide kellene eljutni. A más nézeteket képviselőkben nem ellenséget, hanem ellenfelet kellene látni és a minimális egyetértést keresve, előremozdítani az ország ügyét. Erről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában az ismert író, az LMP korábbi parlamenti képviselője.
Kukorelly elmondta: azért mondott le megbízatásáról az LMP frakció képviselőjeként, mert nem tudta összeegyeztetni írói munkásságát politikusi tevékenységével. Nem mondott le azonban arról, hogy a nyilvánosság előtt képviselje véleményét, igyekezzék egymás megértésére indítani a televíziós viták több százezerre becsülhető nézőközönségét. Nem azért vesz részt ezekben a vitákban a másik politikai tábor képviselőivel, hogy meggyőzze azokat a maga igazáról – ez aligha lenne lehetséges. A találkozások azonban segítenek abban, hogy megismerje, megértse a másik felet – és ezt kellene elérni a magyar közéletben. T.S. Eliot, a jeles angol költő gondolatát idézte: „Ha a parlamenti demokráciát fenn akarod tartani, együtt kell ebédelned az ellenzékkel ...”
Az író a társadalmi megértés teljes hiányáról szólva úgy vélte, a más nézeteket képviselőkben nem ellenséget, hanem ellenfelet kellene látni és a minimális egyetértést keresve előre mozdítani az ország ügyét. Az író hibáztatta a jelenlegi helyzetért az értelmiség vezető rétegét is, amelyből minden, egymás iránti szolidaritás is hiányzik és nem tesz semmit azért, hogy a társadalom megismerje korunk irodalmát, művészetét.
Kukorelly 100-120 ezer emberre becsüli a társadalomnak azt a magasan képzett, alkotó értelmiségi rétegét, amely nézete szerint felelős napjaink helyzetéért. Korábbi időszakokban művészek, írók, más alkotók közel álltak egymáshoz, állandó kapcsolatokat ápoltak. Napjainkban ezek hiányoznak, így semmi szolidaritás nem tapasztalható ebben a társadalmi közegben. Nem tesznek semmit azért, hogy a társadalom megismerje korunk irodalmát, művészetét. Felrótta az értelmiségnek, hogy nem segít felébreszteni, fenntartani a társadalom érdeklődését a kortárs művészetek, a kortárs irodalom ránt. A kulturális műveltségre alapvetően szüksége van a társadalomnak, a kor emberének meg kell ismernie kora alkotóit, műveiket, és még akkor is támogatni, ismerni szükséges azokat, ha az ízlések különbözők és nem minden tetszik mindenkinek.
Holott erre annál is nagyobb szükség lenne, mert egy kis országban, ahol a piac nem tudja eltartani az alkotókat, ahhoz is összetartásra lenne szükség, hogy a nélkülözhetetlen állami támogatások úgy és oda kerüljenek, ahogyan ez méltányos. A gazdaságban ma nem találjuk korábbi idők mecénásait. A jelen főszereplőit csak az érdekli, ami hasznot hoz. Márpedig nem lehet mindent az államtól várni, mint a szocializmusban.
A KlikkTV Tíz című műsorát itt nézhetik meg.
