A menekült gyerekek oktatásába be kellene vonni ukrán pedagógusokat is

Az ország első délutáni iskoláját, ahol ukrán menekült gyerekekkel foglalkoznak, az ELTE Bölcsészettudományi Karán szervezték meg. Az önkéntes program, az ELTE Pop-up School kezdeményezője Kristina Kocyba, a Német Kultúra és Irodalom Tanszék lektora volt, ő indította el március közepén.

Kristina Kocyba portálunknak elmondta: „iskolánkban az a különleges, hogy a gyerekeket és az édesanyákat egyidőben tanítjuk. Érzelmi, de logisztikai okokból is fontos ugyanis, hogy ne különítsük el őket. Jelenleg 40 gyermeket és 25 anyát tanítunk. A foglalkozásokat délután tartjuk azért, hogy a gyerekek délelőtt részt tudjanak venni az ukrajnai online oktatásban. A foglalkozásainkon a gyerekek idegen nyelveket (magyar, angol és német), valamint több ukrán tantárgyat (matematika, biológia, történelem, fizika, számítástechnika) tanulnak, hogy minél könnyebben beilleszkedjenek a hazai közoktatási rendszerbe. Az anyák elsősorban magyarul, angolul, de néhányan németül is tanulnak. 

Tanulóink jelenleg – részint a húsvéti ünnepek miatt, részint azért, mert az emberek továbbmennek más országokba, vagy visszatérnek Ukrajnába – kevesebben vannak, de ennek ellenére van várólistánk is. Új gyerekeket és édesanyákat addig nem tudunk fogadni, amíg be nem költözhetünk a Trefort Gimnáziumba. Ott május 2-án kezdődik a tanítás, és a menekült diákok három helyett már öt napot fognak tanulni. A gyerekek – akik a foglalkozásokon nagy fejlődésen mentek keresztül: barátságosak, szívesen tanulnak és új barátokat szereztek – még közelebb kerülhetnek az iskolai valósághoz, azzal a kilátással, hogy hosszabb időre is az iskolában maradhatnak

A költözésnek köszönhetően, egyébként több lesz a tanulási idő és a hely. Fizikát, informatikát és ukrán nyelvet és irodalmat is tanulhatnak a gyerekek. Emellett sportfoglalkozások is lesznek, valamint tervben van egy környezetvédelmi projekt, amin ukrán és magyar diákok közösen dolgoznának.”

Az ELTE német lektora szerint „nagyon fontosak a találkozások az ukrán és a magyar gyerekek között, hogy kikerüljenek a saját buborékukból, és ne csak menekültek között, hanem iskolatársakkal legyenek együtt.”

Kristina Kocyba azt is elmondta, a diákokat két forgatókönyvre szeretnék felkészíteni: vagy a visszatérésre Ukrajnába, vagy a Magyarországon maradásra. Ennek ellenére, az oktatásukba természetesen van értelme bevonni az ukrán tanárokat. Időközben ugyanis ukrán pedagógusok is csatlakoztak a munkához. 

Kristina Kocybától megtudtuk azt is, hogy az államtól egyelőre nem kaptak segítséget. Ő maga fontosnak tartaná, hogy az állami iskolák pénzügyi támogatáshoz jussanak az integrációs programok kidolgozására és megvalósítására, valamint az ukrán tanárok felvételéhez (legalábbis átmenetileg). Hozzátette: „Iskolánkban mindenki önkéntesen dolgozik, de vannak magánemberek és cégek is, akik szívesen adakoznak.”

Az orosz–ukrán háború elől menekülő gyerekek közül 268-an járnak óvodába, 1050-en tanulnak iskolában Magyarországon, ezek a diákok közel 600 intézményben vannak szétszórva – ezt Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára mondta még április 7-én. A legfrissebb, április végi adatok szerint 9000 gyermek kért menekült státuszt Magyarországon.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint az itt tanuló, és óvodába járó ukrán gyerekek száma megközelíti a 2000-et, de azt nem tudjuk, hogy hol vannak, hol tanulnak, erre a szakszervezetnek nincs rálátása. Annyit tudnak, hogy elsősorban a határ menti iskolákba járnak ukrán menekült gyerekek, és Budapesten is sokan vannak.

Ami az ideérkező gyerekek beilleszkedését illeti, két részre kell osztani őket. A magyarul beszélők beilleszkedésével annyi a probléma, hogy más az ukrán és más a magyar iskolarendszer. Azokkal sincs különösebb gond, akik az ukrajnai online oktatásba kapcsolódtak be, ők ehhez kaptak Magyarországon laptopot. Azoknak pedig, akik csak ukránul vagy oroszul beszélnek, a magyart mint idegen nyelvet elkezdték heti öt órában délutánonként oktatni, így egyéni fejlesztésekkel beilleszkedhetnek. Erre az iskolák havonta 130 ezer forintot kapnak.

A PSZ szerint nagy probléma, hogy az Ukrajnából menekült pedagógusokat nem tudják vagy nem akarják bevonni az ukrán gyerekek oktatásába. Az látszik, hogy a kormány integráltan szeretné tanítani a diákokat, elkülönítve csak a délutáni felzárkóztató foglalkozásokat tarthatják. A szakszervezet nem tud arról, hogy a menekültek között lévő pedagógusokat felkérnék arra, hogy tanítsák a menekült gyerekeket. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a határon átlépő ukrán pedagógusokat bevonják az oktatásba, akár még fizetésért is. Ez nagy segítség lenne az ukrán gyerekeket is oktató iskoláknak.

Jelenleg csaknem 600 intézményre vár a feladat, hogy eredményesen, hatékonyan tanítsa, felzárkóztassa az ukrajnai menedékes és külföldi állampolgárságú tanulókat. Lényeges lenne továbbá, hogy sok pszichológust vonjanak be az oktatásba, mert az Ukrajnából érkezett gyerekek – érthető módon – nagyon rossz mentális állapotban vannak, sok lelki segítségre lenne szükségük.

Hiányoznak az ukrán anyanyelvű tankönyvek is, egy-két olyan iskolánk van, ahol a ruszint meg az oroszt, mint anyanyelvet tanítják. A magyarországi tanárok pedig nem jártasak a magyar, mint idegen nyelv oktatásában. Nekik nyújtott segítséget a zuglói Dr. Mező Ferenc Általános Iskola, amelyik négy éves szakmai módszereit, gyakorlati tapasztalatait kínálta és osztotta meg szerdán azokkal, akik érdeklődnek a MEZŐ-MID-program iránt. 

S, hogy mi a MEZŐ-MID? Ottucsák Melinda, a program vezetője árulta el: a betűszóban egyrészt az iskola neve rejlik, másrészt a „magyar, mint idegen nyelv” rövidítése. Az iskola intézményvezetőjének, Gombár Erzsébetnek volt korábban az a víziója, hogy egy külön program keretében szükség van a külföldi gyerekek oktatására. Az ötlettel megkereste a tankerületet, szereztek hozzá anyagi, tanügyi támogatást, és 2018-ban el is kezdték ezt az oktatást. Zuglóban egyébként nagyon magas a külföldi diákok száma, kezdetben főleg a kínai és a vietnámi gyerekek voltak sokan, de most már egyre több náció is megtalálja őket. 

Jelenleg 55 más nemzetiségű gyereket tanítanak, akik közt venezuelai diákok is vannak. Nekik beállítják az iskolai órarendjüket, felkészítik őket a magyar iskolai szókincsre, és arra, hogy tudjanak magyarul beszélni. 

A sikeres szakmai napon – 37 résztvevő volt, olyanok is, akik már valahogy elkezdték tanítani a menekült gyerekeket, de jöttek olyanok is, akik most kaptak x számú menekült gyereket – arról beszéltek, hogy a magyar közoktatásban ők miként képzelik a külföldi gyerekek tanítását, és hogyan kezdték meg a negyedik tanév óta a „magyar, mint idegen nyelv” oktatását. Az iskolai honlapon egyébként megtalálható a pedagógiai programjuk. Van egy külön munkaközösségük is, amelyben három végzett „magyar, mint idegen nyelv” tanár van.

Az érdeklődőknek többek azt ajánlották, hozzanak létre egy munkacsoportot az intézményen belül akár egy pedagógussal is, hogy legyen egy felelőse annak, aki az egészet koordinálja. Adtak ötleteket arra, hogyan lehet felmérni a gyerekek magyar, matematikai vagy angol nyelvi tudását, egyáltalán azt, hogy milyen szinten tudnak latin betűkkel írni, olvasni, hiszen ők ezt cirill betűkkel tanulták.  Bemutatták, hogy milyen tankönyveket lehet használni, tartottak egy kis tankönyvbörzét. 

A szakmai napon folytatott beszélgetésekből egyébként az jött le, abban, hogy valahol egyáltalán elindíthassák valahogy a menekült gyerekek oktatását, nagy szükség van módszertani, eszköz- és tankönyv-támogatásra, Ottucsák Melinda szerint az a legfontosabb, hogy a gyerekek szükségletét egyénenként mérjék föl. Úgy véli, a lelki támogatás a legnehezebb. Abban a bő egy hónapban, mire bezár az iskola, nem tudnak csodát tenni, de addig az intézmény tud nekik egy olyan biztonságos közeget adni, ahol tudnak a kortársaikkal játszani, tudnak tanulni, lehetőségük van szocializálódni. És most ez a legfontosabb.  

A Dr. Mező Ferenc Általános Iskolában is vannak menedékes gyerekek. Igaz, egyelőre mindössze hárman, az ő iskolájukat a menekültek valahogy még nem találták meg eddig. A három menekült diák számára természetesen biztosítani tudják a jogszabályban előírt heti öt órás felzárkóztatási programot. A diákok anyagi és lelki állapotukat nézve is viszonylag jobb helyzetben vannak, nagyon gyorsan találtak maguknak kapcsolatot az osztálytársaikkal, a beilleszkedésük viszonylag gyorsan lezajlott. Részben támogató családdal érkeztek, és a két nagy magyarul is jól beszél. A kicsi, a 8 éves elsős viszont egyetlen szót sem beszél magyarul, viszont ő is nagyon lelkesen játszik az osztálytársaival, követi az iskolai rutinokat.