A migrációs helyzet már megint fokozódik
Megszokhattuk, hogy Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója rendszeres időközönként a nyilvánosság elé tárja: a migrációs nyomás fokozódik, soha még ennyien nem akartak Európába jönni. Legutóbb az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában beszélt erről, miközben arra is felhívta a figyelmet, hogy az Afganisztánt elhagyó emberek nem feltétlenül Európa felé indulnak el, de nagyobb az esélye, ha biztatásként tekintenek az EU-s nyilatkozatokra.
Ezekből a gyakori megnyilvánulásokból jól látszik, hogy Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója nem azt tekinti feladatának, hogy a migrációs helyzetet kezelje, hanem azt, hogy e helyzetről rendszeresen tájékoztassa a lakosságot. Időnként még az EU-ba is belerúg, merthogy a jelek szerint ez is a feladatai közé tartozik. De a fősodor az, hogy hazánkat már rég elözönlötték volna a migránsok, ha a kormány nem állítaná meg őket a határon.
Feltéve, hogy mindez tényleg így van, annyit el kell mondanunk, hogy Bakondi belbiztonsági főtanácsadó kissé túltolja a biciklit, amikor a szükségesnél gyakrabban számol be a munkájáról. Képzeljük el, milyen volna, ha a tanárok is hasonlóképpen tennének, s rendre közölnék a nagyközönséggel, hogy hány gyereknek tanították meg az elmúlt héten a Pitagorasz tételt. Vagy, ha a villamosvezetők is elmondanák a közszolgálati televízióban, hogy hány kilométert vezettek a közelmúltban és mire számítanak a jövőben. Az újságírók sem számolnak be arról, hány sort írtak le az idén, s ezek közül hány mondatnak volt kérdőjel, hánynak pedig pont a végén.
Pedig ezek a fent említett beszámolók sem kevésbé fontosak, mint Bakondi főtanácsadó rendszeres helyzetértékelései. Mely utóbbiak egy idő után biztosan veszítenek hatékonyságukból, mert belefáradunk az állandó fenyegetettségbe, s ha el is olvassuk és meg is hallgatjuk ezeket a beszámolókat, csak legyintünk és megvonjuk a vállunkat.
Ez akkor is így van, ha érthető az évek óta változatlan szándék: félelmet kell kelteni az emberekben. Mert aki fél, az védelemért fordul azokhoz, akik képesek őt megvédeni. Jelen állás szerint a világ úgy van berendezve, hogy a kormányok kezében vannak azok az eszközök, amelyek megvédhetik az ország polgárait, választás előtt pedig különösen fontos, hogy az állampolgár tudja, kihez fordulhat, ha azt mondják neki, hogy bajba kerül.
Ezt a – szerencsére be nem következett, de rendszeresen belengetett – bajt vizionálja hétről-hétre Bakondi belbiztonsági főtanácsadó, aki így két legyet üt egy csapásra. Egyfelől igyekszik megfelelni a vele szemben támasztott politikai elvárásnak, miközben a saját fontosságát, megkerülhetetlenségét is hangsúlyozza. Ha ő és a hivatala nem lenne, már rég elözönlötték volna Magyarországot a migránsok, betiltanák a kereszténységet és csak titokban lehetne magyarul beszélni.
Bakondi főtanácsadónak szerencséje van, hogy a koronavírus elleni küzdelemről nem neki kell tájékoztatnia az ország lakosságát. Tegnapelőtt 224, tegnap 213 honfitársunk halt meg a járvány következtében, lakosságarányosan többen, mint az Európai Unió bármely országában. Erről is kellene valakinek beszélnie az M1 csatorna műsorában, mert jelenleg hazánkban ez az igazi katasztrófa, nem pedig az, hogy a migrációs nyomás az idén már sokadszor fokozódik.
