A Momentum új szerepre készül - 22 pontos javaslatcsomagot adtak át a Tiszának

A visszalépés döntése és a belső konfliktus

Rózsa András szerint a Momentum 2025 nyarán hozta meg azt a döntést, amely végül meghatározta a párt mozgásterét: nem indultak a választáson. Mint mondta, ez nem volt egy könnyű vagy egyhangú döntés, sőt, „majdnem kettészakadt a párt”, annyira komoly vita alakult ki az indulás és a visszalépés hívei között. Volt olyan küldöttgyűlés, ahol az indulást támogatók már konkrét jelöltlistával érkeztek, mert minden feltétel adott volt az országos kampányhoz: jelöltek, szervezet, finanszírozás és kampánystruktúra is rendelkezésre állt.

A pártvezetés egy része – köztük Rózsa – azonban úgy érvelt, hogy a politikai helyzet megváltozott, és a Momentum indulása inkább ártana az ellenzéki összefogás esélyeinek. A 2024-es európai parlamenti választás után szerinte egyértelművé vált, hogy az ellenzéki térfélen egy domináns erő körvonalazódik, amely képes lehet valódi kihívást jelenteni a kormány számára. Ezt a szerepet Magyar Péter politikai mozgalma töltötte be. „Ha mi elindulunk, kénytelenek lettünk volna a Tiszával is konkurálni, sőt támadni őket, miközben ugyanaz a célunk: a Fidesz leváltása” – fogalmazott.

A Tisza Párt felemelkedése és az ellenzéki erőtér átalakulása

A beszélgetésben Rózsa András részletesen beszélt arról is, hogyan változott meg az ellenzéki politikai tér az elmúlt években. Szerinte a Momentum 2019-ben még egy friss, lendületes politikai erő volt, amely képes volt jelentős támogatottságot szerezni, de azóta a társadalmi és politikai környezet alapjaiban alakult át. A Covid, az infláció és a háborús helyzet olyan mértékű elégedetlenséget hozott, amely új politikai szereplők megjelenését tette lehetővé.

Ebben a környezetben erősödött meg a Tisza Párt, amely Rózsa szerint „egy teljesen új energia és egy új politikai formáció” képében jelent meg, és gyorsan a változást kereső választók egyik fő csatornájává vált. „2024-re ez az elégedetlenség már 30 százalék körüli eredményt hozott a Tiszának, és áttörte az üvegplafont” – mondta. Hozzátette, hogy ez nem feltétlenül egyetlen politikai szereplő sikerének kérdése, hanem egy hosszabb társadalmi folyamat következménye is.

A Momentum elnöke szerint a párt nem tekinti ezt saját vereségének vagy törésnek. „Nem ezen gondolkodom. A Momentum számára ez nem okoz lelki törést. Mi dolgozunk tovább” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a párt továbbra is aktív szerepet kíván vállalni a politikai folyamatokban, még ha parlamenten kívül is.

Liberális politika, új szerepfelfogás és a párt jövője

Rózsa András a beszélgetésben arról is beszélt, hogy a Momentum nem hagyományos értelemben vett ellenzéki párt, hanem liberális politikai közösségként határozza meg magát. Szerinte a cél nem pusztán az, hogy „valami ellen” politizáljanak, hanem hogy világos értékalapú politikát képviseljenek. „Elég volt abból, hogy mi ellen vagyunk. Mi azt akarjuk meghatározni, miért vagyunk” – mondta.

A politikus szerint a következő időszakban a legfontosabb feladat a demokratikus tér újbóli kitágítása lesz, amelyben újra érdemi viták folytathatók szakpolitikai kérdésekről. A Momentum több ilyen javaslatot is kidolgozott, például a gyülekezési jog visszaállítását, a propaganda állami finanszírozásának megszüntetését, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát vagy az európai ügyészséghez való csatlakozást. Ezeket Rózsa szerint részben már más politikai szereplők is átvették vagy napirendre tűzték.

A párt jövőjével kapcsolatban azt is elmondta, hogy átfogó szervezeti reform készül, amelyet a közelgő küldöttgyűlésen terjesztenek elő. Ennek célja egy rugalmasabb és hatékonyabb működés kialakítása. Rózsa ugyanakkor jelezte, hogy jelenlegi elnöki mandátuma augusztus végén lejár, és nem kíván újraindulni. Indoklása szerint nem lehet egyszerre teljes erővel vezetni egy pártot és ellátni egy polgármesteri feladatot. „Ez teljes embert kíván, és ezt így nem lehet párhuzamosan csinálni” – zárta gondolatait.