Magyar György: Balásy Gyuláéknak meg kell kapniuk jogos büntetésüket
Váratlan fordulatot vett a magyar jogélet az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésével – legalábbis Magyar György ügyvéd szerint, aki a Klikk TV Mélyvíz című műsorában a jogállamiság helyzetét értékelte. A jogász úgy látja, hogy a testület határozata egy régóta várt szemléletváltás jele lehet, amely akár a jogbiztonság megerősödését is elhozhatja. A vita középpontjában egy kormányrendelet állt, amely a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek indítását gyakorlatilag ellehetetlenítette, és amelyet most az Alkotmánybíróság megsemmisített.
„Mégis csak valami szikrája megmaradt a jogállamnak”
Magyar György a műsorban nem titkolta lelkesedését a döntés kapcsán. Mint fogalmazott: „boldogan mondom el és tapsolok, mert ez azt jelenti, hogy mégis csak valami szikrája megmaradt a jogállamnak, és a jogbiztonság irányába haladunk”. Szerinte az Alkotmánybíróság eddigi működéséhez képest szokatlan módon most szakított korábbi gyakorlatával, és egyértelműen a jogállami elvek védelme mellett döntött.
A vita tárgyát egy februárban hozott kormányrendelet képezte, amely a szolidaritási hozzájárulás körében úgy rendelkezett, hogy bizonyos ügyekben „nem lehet bírósághoz fordulni”, sőt a folyamatban lévő eljárásokat is fel kell függeszteni vagy meg kell szüntetni. Magyar György szerint ez a szabályozás „teljesen jogtipró módon” avatkozott be az igazságszolgáltatás működésébe.
A jogász úgy fogalmazott: „nem lehet a jogot tiporni”, és a rendelet szerinte már megszületésekor is „holtában született, egy torszülött volt”. Érvelése szerint a szabályozás nemcsak az alaptörvényt, hanem az európai jogot is sértette, miközben a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is semmibe vette.
„Ezer sebből vérzett” – jogi és szakmai felháborodás
A műsorban elhangzottak szerint a jogászszakma és a bírói kar is élesen reagált a vitatott kormányrendeletre. Magyar György felidézte, hogy már a bevezetéskor „az egész szakma felhorkant”, és civilek, jogászok petíciót is indítottak, sőt demonstráció lehetősége is felmerült.
„Emlékezz vissza, már ott tartottunk, hogy utcára hívjuk az embereket” – mondta, hangsúlyozva, hogy a szabályozás a hatalmi ágak közötti egyensúlyt is súlyosan sértette. A bíróságok több esetben is jelezték: nem kívánják alkalmazni a rendeletet, és inkább az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordultak.
A jogász szerint a jogszabály „ezer sebből vérzett”, mert egyszerre sértette a jogalkotási törvényt, az alaptörvényt, az uniós irányelveket és a visszamenőleges jogalkotás tilalmát is. A mostani alkotmánybírósági döntés ezért szerinte egy régóta húzódó konfliktus lezárásának is tekinthető.
A testület indokolásában ugyan szerepelt, hogy nem kérték ki minden érintett szakmai szervezet véleményét, de a döntés végül azon a megállapításon alapult, hogy a szabályozás a folyamatban lévő ügyekre gyakorolt befolyása alkotmányellenes.
„Új szelek fújnak” – politikai és intézményi átrendeződés?
A beszélgetés második felében Magyar György már túlmutatott az egyedi ügyön, és szélesebb politikai és intézményi következtetéseket is levont. Úgy véli, hogy a döntés mögött akár szemléletváltás is állhat: „valahogy most elvesztette a szervilitását, valahogy most elvesztette a lojalitását, és előjött a szakmaiság”.
A jogász szerint nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróság tagjai most a korábbi politikai befolyás helyett inkább a szakmai elvekhez igazodnak, és „nem a politikai kinevezettség dominál, hanem a szakmaiság”. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy mindez értelmezhető politikai átrendeződésként is.
A műsorban szóba került Magyar Péter is, akit Magyar György „új miniszterelnök-jelöltként” említett, és aki szerinte a közjogi intézmények átalakítását helyezte kilátásba. A jogász úgy fogalmazott: „új szelek fújnak”, és ezek a változások akár az ügyészséget, a rendőrséget és a közigazgatást is érinthetik.
A beszélgetés során felmerült az elszámoltatás kérdése is. Magyar György szerint a társadalomban erős az igény a múlt feltárására, ugyanakkor hangsúlyozta: „az igazság nem lehet bosszú”. Úgy véli, a jogállami keretek között kell vizsgálni a korábbi időszak visszaéléseit, és ahol szükséges, ott „a törvény erejénél fogva el kell járni”.
A jogász végül optimistán nyilatkozott a jövőről, de óvatosságra is intett: „nem szabad előre ítélkezni, nem szabad bosszút forralni, de derüljenek ki a múltbéli események, arra nagy az igény”. Szerinte a mostani folyamatok akkor érhetnek el valódi eredményt, ha a jogállami intézmények függetlensége tartósan megerősödik, és a politikai befolyás helyett a szakmaiság válik meghatározóvá.
