Hol van Rogán Antal? 

A Fordulópont legújabb adásában a beszélgetés középpontjába Balásy Gyula Kontrollnak adott, nagy visszhangot kiváltó interjúja került, de a vita hamar túllépett az üzletember személyes összeomlásán. A vendégek szerint Balásy megszólalása inkább tünet, mint végpont: annak a rendszernek az első látványos repedése, amelyben közpénzből finanszírozott kormányzati kampányok, túlárazott megbízások és politikai lojalitásra épülő gazdasági hálózatok működtek éveken át.

A műsor egyik legerősebb kérdése így hangzott: hol van Rogán Antal?

A vendégek szerint nem véletlen, hogy a korábbi kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb politikai irányítója nem áll ki a nyilvánosság elé. Rogán Antal neve ugyanis nehezen választható el attól a propagandagépezettől, amelynek egyik legismertebb gazdasági szereplője Balásy Gyula volt. A beszélgetésben elhangzott: Rogán tudatosan háttérbe húzódhat, mert minden megszólalásával kockáztatná, hogy saját szerepe is élesebb fénytörésbe kerüljön.

A Fordulópont vendégei úgy értékelték: Balásy Gyula interjúja nem valódi bűnbánat volt, hanem inkább kétségbeesett politikai és jogi helyzetfelismerés. A korábban magabiztos, közpénzes megrendelésekből megerősödött üzletember most már azt érzékelheti, hogy megváltozott körülötte a világ. A rendszer, amely fenntartotta, megbillent, és az állami megrendelések nélkül a korábbi üzleti modell sem biztos, hogy életképes marad.

A beszélgetésben az is elhangzott: Balásy megszólalása akár egyfajta előzetes üzenetként is értelmezhető. Nem részletezett mindent, nem nevezett meg konkrét felelősöket, de a vendégek szerint az interjú mégis tág teret enged annak a feltételezésnek, hogy a háttérben jóval nagyobb politikai felelősségi lánc húzódik.

Az elszámoltatás kérdése ezért nem állhat meg Balásy Gyulánál. A Fordulópont résztvevői szerint azt kell majd feltárni, kik adták a megbízásokat, kik tudtak a túlárazásokról, kik engedték át a szerződéseket, és kik részesültek közvetlenül vagy közvetve a rendszer hasznából. A műsorban többször elhangzott: a felelősség nemcsak azoké, akik aktívan működtették a gépezetet, hanem azoké is, akik tudtak róla, mégis hallgattak.

Ebben az összefüggésben került szóba Gulyás Gergely is. A vendégek felidézték Révész Máriusz korábbi állítását, miszerint jelezte a Balásy-féle cégek túlárazásával kapcsolatos problémákat, ám érdemi következmény nem történt. A műsorban ezt úgy értékelték: ha valóban volt ilyen jelzés, akkor Gulyásnak választ kell majd adnia arra, mit tudott, mikor tudta, és miért nem lépett.

A legfontosabb politikai kérdés azonban továbbra is Rogán Antal szerepe. A beszélgetésben az hangzott el, hogy Rogán nem egyszerűen egy volt miniszter a sok közül, hanem annak a kommunikációs rendszernek az egyik kulcsfigurája, amely éveken át meghatározta a Fidesz politikai működését. A plakátkampányok, az ellenségképek, a központilag felépített üzenetek és a közpénzből táplált propagandagépezet nem maguktól működtek. Volt politikai irányuk, voltak megrendelőik, és voltak haszonélvezőik.

A vendégek szerint ezért Balásy Gyula esetleges jogi felelőssége csak az első szint. A valódi elszámoltatás akkor kezdődhet el, ha a nyomozások és vizsgálatok eljutnak a politikai döntéshozókig is. Vagyis nemcsak azt kell majd megkérdezni, ki vitte el a pénzt, hanem azt is, ki tette lehetővé, hogy ez a rendszer éveken át működhessen.

A műsorban az is elhangzott: a Fidesz most látványosan próbálhatja leválasztani magáról a kínossá vált szereplőket. Több kormánypárti politikus úgy viselkedik, mintha nem ismerte volna Balásy Gyulát, vagy mintha nem lett volna köze ahhoz a rendszerhez, amelyben a kormányzati kampányok és a hatalmas állami megbízások megszülettek. A vendégek ezt hiteltelennek tartották. Szerintük nem lehet éveken át élvezni egy rendszer előnyeit, majd az összeomlás pillanatában úgy tenni, mintha minden egyes szereplő külön világ lett volna.

A Fordulópont résztvevői szerint most nem egyszerű politikai kommunikációs válságról van szó. A NER egyik alapszerkezete kerülhet vizsgálat alá: az, hogyan alakult át a közpénz magánvagyonná, hogyan épült fel a kormányzati propagandagépezet, és kik voltak azok, akik ebből politikai vagy gazdasági hasznot húztak.

A beszélgetés alapján az elszámoltatás nem lehet pusztán látványos politikai gesztus. Ha komolyan veszik, akkor dokumentumokra, szerződésekre, vallomásokra, vagyonvizsgálatokra és felelősségi láncokra kell épülnie. A vendégek szerint a folyamatnak el kell jutnia azokhoz is, akik a háttérben döntöttek, jóváhagytak, irányítottak vagy fedeztek.

A műsor egyik következtetése az volt: Balásy Gyula sírása nemcsak egy ember összeomlása, hanem egy korszak képe is. Azé a korszaké, amelyben a hatalom korábban sérthetetlennek tűnő szereplői most egymástól próbálnak távolodni, miközben egyre erősebb a társadalmi igény az elszámoltatásra.

A kérdés tehát már nem az, hogy Balásy Gyula mit mondott el. Hanem az, hogy mit fog még elmondani. És főleg: kiknek kell majd válaszolniuk arra, hogyan működött valójában a NER egyik legfontosabb pénz- és propagandagépezete.