A nap grafikonja: egy esztergomnyi magyarral lettünk kevesebben az idén az első félévben
Képzeljék el, ha mind egy szálig eltűnnének az ország 37. legnépesebb városának a lakói – nos, ha nem is egyetlen településen – a példánknál maradva Esztergommal – történt ez meg, de az ott lakók számával megegyező (sőt, azt némileg még meg is haladó) 29 647 fővel csökkent a magyarok száma idehaza. Nem a kivándorlás miatt, hanem a természetes fogyás következtében: merthogy sokkal kevesebb csecsemő született, mint ahányan elhunytak. Hiába tehát a kormány családbarátként hirdetett politikája, a fiatalok kétszer is meggondolják, hogy a hazai pocsék – gazdasági, társadalmi és lelki – helyzetben merjenek-e vállalni gyereke(ke)t. És ez, párosulva az elképesztően lerohasztott egészségüggyel, azt eredményezi, hogy hónapról-hónapra fogy a magyar.
Csütörtökön jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi gyorstájékoztatója, ami nem okozott túlzott meglepetést, hiszen csak folytatódott az évek óta tapasztalható trend: sokkal többen halnak meg Magyarországon, mint ahány baba megszületik. Az idén júniusban 5921 gyermek született, s 9148 ember halt meg. A születések száma 2,6 százalékkal még csökkent is az egy évvel ezelőttihez képest. Ahogy az alábbi grafikon mutatja, a szülési kedv mélyrepülésben van, inkább szülési kedvetlenségnek mondaná ezt az ember.
Forrás: KSH
És bár a halálozások száma is valamelyest mérséklődött (2,5 százalékkal), a lakosság természetes fogyása jellemző nem csak erre a hónapra, hanem általában is ezekre az évekre. Megnéztük, hogyan alakult ez a trendvonal 2020 óta – nos, az alábbi grafikon önmagáért beszél, hiszen megmutatja, hogy szó sincs a lakosság természetes szaporodásáról, éppen ellenkezőleg, hosszú ideje már csak fogyásról beszélhetünk. Annyi megjegyzést a korrektség kedvéért hozzá kell fűzni, hogy a 2020-ban és 2021-ben látható kiugró mínusz értékek a Covid tombolásának tudhatók be elsősorban, bár – ahogy azt annyiszor megírtuk – ha a lakosság egészségügyi állapota, illetve az egészségügyi ellátás feltételei, színvonala megütötte volna a kívánt szintet, Covid-halálból is jóval kevesebb lett volna, s szégyenszemre nem lettünk volna a világ lakosságarányosan legtöbb áldozatot követelő országainak élvonalában.
Forrás: KSH
Visszatérve a csütörtökön kijött friss adathoz. Az első félévben Magyarországon összesen 34 969 gyermek jött világra, 7,9 százalékkal (2989-cel) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ez idő alatt 64 616-an haltak meg, 2,9 százalékkal (1807-tel) többen az egy évvel korábbinál. A születések és a halálozások egyenlegének következtében kapjuk meg a természetes fogyás számát, ami 29 647 fő volt, 19 százalékkal (!) több az előző évi 24 851 fős értéknél.
Drámai megjegyzésként idézzük még fel a KSH-jelentés ama információját, miszerint a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,27 volt az idén az első hat hónapban, ami elmarad az egy évvel korábbi 1,36-tól. S hogy ez mit jelent? A termékenységi arányszám (TFR) a 15-49 éves nőkre számított elméleti gyermekszám, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett.
Mindennek fényében azon már sajnos meg sem lepődünk, hogy Magyarország a lakosság zsugorodásának a mutatójában is a sereghajtók között van az Európai Unióban. Az Eurostat által a közelmúltban publikált összeállításból megtudhattuk, hogy az e mutató alapján a negatív rangsort vezető Lettország (-9,9 fő/1000 lakos) után hazánk hátulról a második (-4,7/1000-es mutatóval).
