A nap grafikonja: ellentmondó számok a magyarok nyaralásáról

Nem túlságosan megnyugtató a magyarok jóléte szempontjából, hogy – az Eurostat minapi jelentése szerint – a 16 évesnél idősebb magyar lakosságnak tavaly 39,2 százaléka tartozott abba a csoportba, amelynek a tagjai nem engedhettek meg maguknak egy évente minimum egyhetes távollétet, azaz nyaralást. Az arány ugyan jobb, mint a 2016-os  44,6 százalék, ám jogosan merül fel a kérdés, hogyan lehet az, hogy az elmúlt 9 évben csak csekély mértékben javult a helyzet, hiszen tavaly csak 5,4 százalékponttal többen voltak képesek finanszírozni az egyhetes pihenést távol az otthonuktól, mint akkor. Lehet persze erre azt mondani, hogy bezzeg 2010-ben még többségben volt a megfelelő anyagi forrásokkal ehhez nem rendelkezők aránya Magyarországon (64,9 százalék), de ezt illik a helyén kezelni, hiszen a gazdasági és politika válság két éve után sok volt az anyagilag kivérzett ember, aki nem tudott, vagy óvatosságból nem mert olyan úri huncutságokra költeni, mint a nyaralás. Ez azonban nem vigasz a problémával ma szembesülők számára. A múlt az a múlt, s a jelen is igen szomorú, nem csak a csaknem egyharmados arány miatt, hanem azért is, mert ebben is sereghajtók vagyunk az Európai Unióban. Az EU statisztikai hivatalának jelentésében ugyanis azt látjuk, hogy tavaly az EU 16 évesnél idősebb polgárainak a 27 százaléka nem tudott menni minimum egyhetes nyaralásra; a legrosszabb helyzetben a románok (58,6 százalék), a görögök (46 százalék) és a bolgárok (41,4 százalék) voltak, őket követték a magyarok 39,2 százalékkal. Azaz ismét egy mutató, amellyel nincs mit dicsekednünk, sőt... S hol vannak a boldog jólétben élők népek, mint a luxemburgiak, a svédek és a hollandok a maguk mindössze 8,9, 11,6 és 13 százalékos arányával...

Forrás: Eurostat

Az Eurostat jelentésének Magyarországra vonatkozó adata ugyanakkor szöges ellentétben áll egy, a közelmúltban idehaza készített közvélemény-kutatással. A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 23-25. között 1001 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az emberek utazási szokásait, s arra jutott, hogy az emberek kétharmada egyáltalán nem tervez az idén nyaralást. 

Forrás: Publicus

A felmérésből az is kiderül, hogy a nyaralást tervezők körében tízből négy válaszadó belföldre, tízből három külföldre tervez menni nyaralni; a megkérdezettek majdnem negyede külföldre és belföldre is. A válaszadók átlagosan 10,4 napra utaznak el a nyáron otthonról.

Az persze sokatmondó, hogy a nyaralást tervezők több mint egyharmada vagy ismerősöknél, családtagoknál (22 százalék), vagy saját ingatlanban (15 százalék) oldja meg a szállást. Merthogy a nyaralás terhe nagy: a megkérdezettek ötödének jelentősen kell spórolnia ahhoz, hogy elmehessen a családjával, tízből hat válaszadónak pedig – ha kicsit is, de – azért kell spórolnia. Nem véletlen, a családok zömének ugyanis nem olcsó mulatság a nyaralás: mintegy ötödük 50-100 ezer forintot költ családtagonként, 6 százalék pedig legfeljebb 50 ezret. A másik véglet: 5 százalék 500 ezer és 1 millió között, 1 százalék pedig egy családtagra számítva több mint 1 millió forintot szán az idén nyaralásra. A legtöbben – a válaszadók harmada – 100-250 ezer forintot költenek, ötödük már 250-500 ezer forint közötti összeget. Az persze legfeljebb tízezrelékben mérhető (ha egyáltalán!), hogy egy Mészáros Lőrinc-Várkonyi Andrea páros, vagy éppen egy Orbán Ráhel-Tiborcz István duó mennyit költ a nyaralásra...