Hankó és Seszták ügye új szakaszba léphet – egyre feljebb vezethetnek a szálak
A mentelmi jog eltörléséről és a politikai felelősségről is éles vita alakult ki a Hölgyválaszban. Csáki Judit, Törley Katalin és Laczó Adrienn az igazságszolgáltatás aktuális ügyei mellett arról is beszélt, mit jelenthet a pedagógusok rehabilitációja, és miért lenne szükség a civil ellenállás és a kritikus gondolkodás hagyományának megerősítésére.
Közelednek a nagyobb szereplőkhöz
A beszélgetés egyik központi témája a Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogával kapcsolatos eljárás volt. Laczó Adrienn szerint az, hogy az érintett ügyekben több más szereplő már kényszerintézkedés alatt áll, arra utalhat, hogy a nyomozások elérhetnek magasabb szintekre is. A jogász ugyanakkor óvatosságra intett, hiszen szerinte az eljárásoknak megvan a maguk dinamikája, és nem lehet minden lépést előre megjósolni.
Csáki Judit szerint Hankó esetében különösen érdekes, hogy a politikus korábban a kultúráért is felelt, miközben szerinte nem volt érdemi szakmai kötődése a területhez. Úgy fogalmazott, a NER-ben kialakult egy olyan dinamika, amelyben „minél kevésbé értett valaki ahhoz, amiért felelt, annál buzgóbb, lojális politikai szolga volt”. A műsorban szóba került az NKA pénzosztási gyakorlata is. Csáki szerint különösen visszásak az arányok, ha miközben kisebb kulturális és civil szervezetek néhány millió forintos támogatásért küzdenek, addig egyes projektekre több százmilliós összegek jutnak.
A Seszták-ügy kapcsán elhangzott, hogy a gyanúsítás szerint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről van szó. Laczó Adrienn hangsúlyozta: a büntetőjogban a kár enyhítése számíthat enyhítő körülménynek, de a korrupciós ügyeknél nincs olyan közvetlen szabály, amely szerint a visszafizetett összeg automatikusan meghatározott büntetéscsökkentést eredményezne.
„Egy Facebook-poszt nem dönthet el” egy ilyen kérdést
A résztvevők a mentelmi jog megszüntetésének ötletét is körbejárták. Laczó Adrienn szerint a kérdés ennél összetettebb, és nem ért egyet azzal, hogy egy Facebook-poszt alapján szülessen társadalmi álláspont egy ilyen bonyolult jogintézményről. Mint mondta, azt is érdemes végiggondolni, milyen történelmi okokból alakult ki a mentelmi jog, és pontosan mire szolgál.
A beszélgetésben Magyar Péter mentelmi ügye is előkerült. Laczó szerint az ügyészség döntése, hogy a korábbi európai parlamenti eljárás után ismét kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését, több kérdést is felvet. A résztvevők ugyanakkor arról is beszéltek, hogy a nyomozásoknak idő kell, és nem feltétlenül csak kommunikációs szempontok állhatnak a háttérben.
Törley Katalin a saját ügyén keresztül az oktatásban működő felelősségi láncról beszélt. A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok ügyeiben szerinte a tankerületvezetők nem feltétlenül azok, akik a döntéseket meghozták, de ettől még nem menthetők fel a saját szerepük alól. „Nemet mondani mindenki tud. Nem mondtak nemet” – fogalmazott.
Szeptember 30. a civil ellenállás napja lehet
Törley Katalin arról is beszélt, hogy a pedagógusok rehabilitációja szerinte nem merülhet ki abban, hogy újra lehetővé válik számukra a tanítás. A négy évvel ezelőtti elbocsátások után ugyanis informális következmények is érték őket. Most a Tanítanék Mozgalommal közösen azt kezdeményezik, hogy szeptember 30-a legyen a civil ellenállás és a kritikus gondolkodás napja.
A dátum a kirúgott tanárokhoz kötődik: 2022. szeptember 30-án bocsátották el őket, és azóta minden évben megemlékezést tartottak az iskola előtt. Törley szerint most nem egyszerűen emlékezni szeretnének, hanem azt hangsúlyozni, hogy a kritikus gondolkodás és a kiállás minden politikai rendszerben fontos. A kezdeményezéshez más civil mozgalmakat is kapcsolnának, köztük az egészségügyben, a lakhatás területén és a környezetvédelemben fellépő közösségeket.
Csáki Judit szerint a civil kurázsi és a szolidaritás tanulható, de hosszú folyamat. Törley pedig úgy látja, az oktatás átalakítása is évtizedes feladat lehet. A beszélgetés végén az új kormány működéséről is szó esett. Törley szerint előny, hogy sok új politikus civil háttérből érkezett, ugyanakkor az államigazgatás működtetése szakma, amelyet meg kell tanulni. Az oktatásban szerinte különösen nehéz a helyzet, mert az elmúlt években leépült az oktatáskutatás és az önálló oktatási minisztériumi struktúra is hiányzik. A szükséges reformok pedig komoly érdekeket érinthetnek, ezért szerinte nemcsak szakmai elképzelésekre, hanem megfelelő politikai és anyagi támogatásra is szükség lesz.
