A nap grafikonja: sovány vígasz, hogy valamelyest javult a pozíciónk az uniós inflációs rangsorban
Ha jól belegondolunk, nem kis önkritika van abban, hogy Nagy Márton aznap beszélt az árrésstop további kiterjesztéséről, amikor megjelent az Európai Unió áprilisi inflációs jelentése, amely arról tanúskodik, hogy a magyar drágulási ütem továbbra is az egyik legmagasabb a 27 tagállamé közül. És ahogy már megszokhattuk, az Orbán-kormány nem a saját gazdaságpolitikájának a korrigálásával oldaná meg a problémát, hanem – folytatva az évekkel ezelőtt már megismert gyakorlatát – állami beavatkozással, másokkal, jelesül a kiskereskedőkkel fizettetné meg az árak leszorításának a költségét. És még büszke is rá a nemzetgazdasági miniszter, aki nem átall egy rossz reklámklipnek is beillő videót posztolni erről.
Mellbevágó videó poszttal jelentkezett hétfőn délelőtt Nagy Márton a Facebookon: borzasztóan gyenge színészi tehetséget „villantva” (ezt meg tudnánk még neki bocsátani) egy liftbe beszállva, a kamera felé fordulva arról beszél, hogy éppen megy a Batthyányi téri DM-üzletbe, hogy fogkrémet vegyen magának, merthogy „mától él az árréscsökkentés, és a fogkrém ára is jelentősen csökkenni fog. És ha már ott vagyok, veszek a gyerekeknek is”. Az mondjuk a tragikomédia határát súrolja, hogy a miniszter hazudik a videóban, ugyanis jövő időben beszél az árak csökkenéséről, holott hétfőn nulla órától már az új árak voltak érvényben. Az azonban már inkább a tragédia kategóriájába sorolandó, hogy a 16. éve kétharmaddal uralkodó Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere röhögcsélve, büszkén vágja a nagyérdemű képébe, hogy a kormánynak és az általa kinevezett immár második jegybankelnöknek közösen sem sikerül kordában tartani a fogyasztói árak emelkedését, amit durva állami beavatkozással – árrésstoppal – próbálnak elérni. S ezt teszik évek óta: korábban volt az üzemanyagár-stop, valamint az élelmiszerek egy körére kivetett árstop, illetve a kötelező akciózás, most meg, amikor újfent begyorsult az infláció, megérkezett a következő orbáni „csodafegyver”, a 10 százalékos árrésben megszabott árrésstop az élelmiszerek harminc csoportjára, majd május 19.-től a higiéniai cikkekre, amelyekre 15 százalékos árrést engednek. S most a jelek szerint felkészülhetnek a gyógyszergyártók, ugyanis Orbán üdvöskéje, a reklámfőszereplővé avanzsált Nagy Márton most éppen a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökével egyeztetett „a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős növekedése” témájában.
Csodák azonban nincsenek! Ha nincs normális gazdaságpolitika, ha mesterségesen gátolják a piac működését, ha csak az a fontos, hogy a választópolgárok milyen árakkal találkoznak a kasszáknál (mert itt már minden a jövő évi választásokról szól), akkor egyéb baj és probléma között az árak is elszabadulnak.
Ráadásul a már második hónapja hatályban lévő élelmiszer-árrésstop az eddigi adatok szerint még a hozzá fűzött reményt sem váltotta be. Habár az Európai Unió egyetlen más tagországában sem alkalmaznak ilyet a regnáló kormányok, valahogy mégiscsak jobban sikerül kezelniük az inflációt. Az Eurostat hétfőn megjelent áprilisi jelentésében is ezt látjuk. Merthogy Magyarországon még mindig az egyik legmagasabb a drágulási ütem a 27 tagú EU-ban. Mint az alábbi grafikon is mutatja: az idén áprilisban, tavaly áprilishoz képest az EU egészében 2,4 százalékos volt az infláció, ami 0,1 százalékponttal elmaradt a márciusitól. A leggyorsabb ütem ezúttal nem nálunk volt (márciusban még ez volt a helyzet), hanem Romániában (4,9 százalék), szomszédunkat követte Észtország (4,4 százalék), majd mi jöttünk 4,2 százalékkal. A legalacsonyabb rátát egyébként Franciaországban rögzítették (0,9 százalékosat), valamint Cipruson (1,4 százalék), és Dániában (1,5 százalék).
Forrás: Eurostat
Meglátjuk persze, hova vezet az árak mesterséges leszorítása, azaz az árrésstop a jövőben, amikor már kiterjed a higiéniai cikkekre és a jelek szerint a nem támogatott gyógyszerekre is. Mindenesetre lehet, hogy némi, átmeneti csökkenést hoz az árakban. Ahogy egyébként hozott havi szinten az élelmiszerek esetében, amit az is mutat, hogy az idén márciushoz képest áprilisban már nem voltunk ott a legrosszabbul teljesítő tagállamok között.
Forrás: Eurostat
Azt azért tegyük hozzá, hogy ennek az árát ezúttal a kiskereskedőkkel fizetteti meg a kormány. S arra sem árt emlékeztetni, hogy mindaddig nem lesz itt tartós javulás, amíg megfelelő politikával helyre nem állítják a gazdaság fundamentumait.
