A NATO védekezésre készül
Európa legnagyobb NATO-bázisa épül Romániában. A kisváros méretű, csaknem háromezer hektáros terület a 2,5 milliárd eurós projekt megvalósulásával tízezer katona és családtagjaik befogadására lesz alkalmas. A szövetség felgyorsította a fegyverkezést és Kelet-Európában már nyolc előretolt NATO harci egység áll készen, hogy elhárítson egy orosz támadást, amelytől elsősorban a skandinávok és a balti országok tartanak.
Közhely – de annál sajnálatosabb –, hogy a kollektív biztonságot védő szövetség tagjai a hidegháború befejeztével jelentősen mérsékelték védelmi kiadásaikat, visszafogták a hadfelszerelések gyártását. Komoly figyelmeztetést jelentett, amikor orosz csapatok 2014-ben elfoglalták Ukrajnától a Krím-félszigetet. Jóllehet a NATO tagállamai már 2006-ben határoztak arról, hogy nemzeti jövedelmük 2 százalékát fordítják védelmi kiadásokra, de a döntésnek csekély foganatja volt: 2014-re a szövetség akkori 28 tagjából mindössze háromban érték el ezt a célt. Még tavaly is csak 11 (a jelenlegi 31-ből) teljesítette, de remény van arra, hogy ez év végére további 7 sorakozik fel melléjük.
A NATO 2016-os varsói csúcstalálkozóján született döntés arról, hogy a szövetség európai országait fenyegető veszély elhárítására előretolt csapatokat állomásoztatnak az észak-keleti és dél-keleti tagországokban. Az első négy, több állam katonáiból álló zászlóaljat a három balti országban és Lengyelországban telepítették, brit, amerikai és kanadai vezetés alatt.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után, 2022 februárjában határoztak arról, hogy ezeket a csapatokat megerősítik, és további négy harci csoportot telepítenek, (ugyancsak rotációs alapon) megfelelő fegyverzettel, ezúttal Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Előfeltétel, hogy ezeknek az egységeknek az állománya jól képzett, tapasztalt katonákból álljon. A 2022-es őszi csúcson ezután arról született megállapodás, hogy szükség esetén ezeket a többnemzetiségű zászlóaljakat nagyobbra, dandár méretűvé alakítják. Meg is kezdődtek a gyakorlatok arra, hogyan tudják ezt, további csapatok odaszállításával, a lehető leggyorsabban megtenni. Katonáikat egyébként a tagállamok önként ajánlják fel, vezetésük ugyancsak rotálódik.
Hazánkban a tatai légi logisztikai támaszponton, illetve Székesfehérváron a magyarok mellett amerikai, horvát, olasz és török katonák állomásoznak. A szövetség gondoskodik arról, hogy előretolt erői számára megfelelő mennyiségű fegyverzetet, lőszert tároljanak ezeken a támaszpontokon, összehangolják a térség légvédelmét, a légierők működését az adott ország fegyveres erőivel.
A romániai támaszpont bővítése után nagyobb lesz, mint az amerikai haderők fő európai támaszpontja, a németországi Ramsteinben és gyalogos egységek, valamint a Rheinmetall által szállított német páncélosok állomásoztatására is alkalmas lesz. A román légierőt egyébként rohamosan fejlesztik: 15 darab F-16-os amerikai vadászgéppel rendelkeznek és megrendeltek 35 darab F-35-ös gépet, 6 milliárd dollárért. Ez a háttér is bátoríthatta Klaus Johannis államfőt, hogy megpályázza a NATO főtitkári posztját. A nyugati hatalmak lényegében megegyeztek, hogy Mark Rutte, volt holland kormányfőt jelölik. A jelölést egyedül a magyar kormány nem támogatja, mivel a holland kereszténydemokrata politikus az elsők között bírálta keményen Orbán Viktor politikáját.
A NATO közös légtérvédelmi rendszerét még a hidegháború idején hozták létre, s az ukrajnai háború kitörésével fokozott jelentősége van. A balti országokban két támaszpont része a rendszernek, e három ország légterének védelmét, rotációs alapon, más tagállamok légiereje látja el. Hasonlóan Magyarország és Olaszország kötelezettsége Szlovénia védelme, a görög és az olasz légierő védi Albániát, Montenegrót és Észak-Macedóniát. Nagyobb légierőt telepítettek Lengyelországba és kiemelt támogatást kapott a bolgár, különösen pedig a román légierő is. A rendszernek nincs kevés dolga: évente több száz alkalommal észlelik és hárítják el orosz gépek berepüléseit a NATO légterébe.
Több hónapon át tart a transzatlanti szövetségnek a hidegháború vége óta legnagyobb „Szilárd védelem” elnevezésű hadgyakorlata, több országban, mintegy 90 000 katona részvételével. Amint a helyszínek, a gyakorlatok is egyértelműen mutatják: azt gyakorolják, hogyan és milyen gyorsan, hatékonyan lehet visszaverni, ha az orosz hadsereg a kelet-közép-európai NATO-országokra támad.
Nyugati szakértők többségének az a véleménye, hogy Oroszország, függetlenül az ukrajnai háború kimenetelétől, hadiipara továbbfejlesztésével, veszteségeinek pótlásával néhány éven belül képes lehet újabb támadásra. A norvég haderők parancsnoka szerint a Nyugatnak legfeljebb három éve van a felkészülésre, míg a svéd védelmi miniszter kijelentette: országának fel kell készülnie a háborúra. Az észt kormány emlékeztetett arra, hogy a Putyin katonái által első lépésben elfoglalt kelet-ukrajnai terület körülbelül akkora, mint a három balti állam együtt. Az észtek szerint nem az a kérdés, lesz-e újabb orosz támadás, hanem az, hogy mikor...
Fenyegető tényező, hogyan alakul a közeli jövőben az Egyesült Államok szerepe abban a védelmi szövetségben, amelyet maga alakított. Amennyiben Donald Trumpot választják újra elnökké – ami valószínű – a legrosszabbtól kell tartani. A kalandor politikus már első elnöksége idején támadta a szövetség tagjait azzal, hogy nem áldoznak eleget védelemre, nemrég pedig arról szónokolt: szabad kezet ad majd Putyin orosz elnöknek azokkal a NATO-tagországokkal szemben, akik nem teljesítik a 2 százalékos védelmi hozzájárulást.
A legfontosabb kérdés valószínűleg nem az, hány amerikai katona kell Európa védelmére, ha az oroszok támadnak. A földrész védelmének alapját az Európa-szerte tárolt amerikai nukleáris fegyverek jelentik. Nyílt a kérdés, Trump elnök fenyegetne-e azok bevetésével, ha orosz csapatok hatolnának be Észtországba?
