A NAV megszüntette az aranykonvoj-ügy nyomozását
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ukrán pénzszállítók ügyében indított nyomozást a HVG cikke szerint. Horváth Lóránt ügyvéd, a pénzszállítók és a címzett ukrán bank jogi képviselője szerint a hatóság megállapította, hogy a lefoglalt készpénz és arany eredete tisztázott.
A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya pénzmosás gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást az ügyben. A HVG szerint az eljárást bűncselekmény hiányában szüntették meg.
Horváth Lóránt tájékoztatása alapján a nyomozást megszüntető határozat azt rögzítette, hogy a feljelentésben szereplő, majd a rajtaütéskor lefoglalt készpénz, arany és bankjegyek eredete tisztázódott. A hatóság szerint ezek a Raiffeisen Bank International AG és a JSC Oschadbank közötti bankközi ügyletből származtak.
Az ügyvéd közlése szerint a Raiffeisen Bank International AG bizonylatokkal igazolta az értékesített és szállított bankjegyek, valamint nemesfémek eredetét, továbbá azt is, hogy a vételárat a JSC Oschadbank megfizette. A határozat arra is kitért, hogy a büntetőeljárásban beszerzett információk és a bizonyítás alapján a vagyon nem bűncselekményből származik, eredete tisztázott, és a pénzmosás mellett más bűncselekmény gyanúja sem merült fel.
A HVG felidézte: márciusban a TEK pénzmosásgyanúra hivatkozva Magyarországon megállított és lefoglalt két páncélozott furgont. A járművek a cikk szerint menetlevéllel, hivatalosan szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. A megrendelő az ukrán állami takarékpénztár, az Oscsadbank volt, a feladó pedig Bécsben a Raiffeisen.
A lap szerint az Orbán-kormány akkor azt sugallta, hogy a pénzszállítmány illegális lehet, és felmerül a pénzmosás gyanúja. A HVG azt is írta, hogy egyes fideszes politikusok azt hangoztatták: a szállítmány célja a Tisza választási kampányának finanszírozása lehetett. A cikk ugyanakkor kiemeli, hogy a nyilvánosságban aranykonvojként emlegetett szállítmány nem befelé tartott az országba, hanem kifelé haladt.
A HVG beszámolója szerint a hatóságok lefoglalták a szállított eszközöket és a járműveket, a kísérőket fogva tartották, majd kiutasították őket Magyarországról. Később a járműveket, a kormányváltás után pedig a pénzt és az aranytömböket is visszaadták az ukránoknak.
Az ügyben indult nyomozás során a HVG szerint kihallgatták Hajdu Jánost, a TEK egykori, időközben leváltott vezetőjét is. A lap egy korábbi fejleményként azt is felidézte, hogy május közepén a Központi Nyomozó Főügyészségről figyelmeztető e-mailt küldtek a Legfőbb Ügyészségnek, amelyben az aranykonvoj-ügy következményeire hívták fel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész figyelmét; a 444.hu-hoz eljutott levél tárgya az volt: „szerintem utolsó pillanatokban vagyunk”.
A HVG korábbi információi szerint Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője júniusi lemondása idején egyebek mellett azt nehezményezte, hogy a titkosszolgálatok nemcsak a felderítési szakaszban vettek részt az ukrán pénzszállítók elleni akcióban, hanem a pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárásban is aktívan közreműködtek, holott a lap szerint erre jogilag nem lett volna lehetőségük.
A cikk azt is megemlíti, hogy Fürcht távozása után Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész is bejelentette lemondását. Közleményében azt írta: „az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere”.
Időközben a NAV visszavonta a bűnügyi főigazgató-helyettes és a Központi Nyomozó Főosztály főosztályvezetőjének megbízatását; a HVG szerint ezt a Pénzügyminisztérium és a NAV is megerősítette. A lap azt írta, mindkét vezető részt vett az ukrán pénzszállító feltartóztatásának előkészítésében, és jelen voltak az ukránok kihallgatásán is.
