A Nemzeti Tehetség Program pénzéből gazdagodik a Klebelsberg Központ

A kormány azonnali hatállyal átcsoportosítja a Nemzeti Tehetség Programra szánt több mint 515 millió forintot. A hír november 18-án megjelent a Magyar Közlönyben az „Egyes család- és ifjúságügyi feladatok érdekében történő fejezetek között és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról” címmel. Az átcsoportosított 515 millió több mint felét a Klebelsberg Központ kapja, 260 millió forintot a mindennapi működés finanszírozására, illetve 138 millió forintot kap az Oktatási Hivatal is. A teljes összegből 3 millió forint jut a Belügyminisztérium alá tartozó rendőrségnek, és az állam ebből az eredetileg a Nemzeti Tehetség Programra szánt pénzből közel százmillió forinttal támogatja a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó szakképzési centrumokat, egyetemeket, főiskolákat és középfokú mezőgazdasági szakoktatási intézményeket.

Talán nem is izgatna senkit a hír, ha nem szinte napra pontosan ezzel együtt derült volna ki az is, hogy mennyi jutalmat is kaptak 2021-ben a Klebelsberg Központ (KK) tankerületvezetői. Az összegeket Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra Facebook-posztjában. Ebből kiderült, tavaly tíz tankerületvezető kapott jóval 2 millió forint fölötti jutalmat, és Hajnal Gabriella, a KK vezetője a maga 1,7 milliós jutalmával még a toplistások között sincs. A Nemzeti Tehetség Program mindennapi működésre átcsoportosított 260 milliójából – ha ügyesen bánnak a pénzzel – nyilván az idén is marad majd jutalomra a KK-ban.

Aki kíváncsi a Nemzeti Tehetség Programra, az a program oldalán megtalálja a tudnivalókat. A „Köszöntőben” szép szavakkal fogadják a látogatót: „Magyarország jövője a jelen gyermekeiben, fiatal tehetségeiben rejlik. A kormányzati gondolkodásban a magyar jövő építése a tehetséges magyar fiatalok felkarolásánál, támogatásánál kezdődik. Kulcsfontosságú, hogy a kiemelkedő teljesítményre képes fiatalokat megtaláljuk, illetve célzottan segítsük annak érdekében, hogy tehetségük kibontakozzon, hasznosuljon.

Számos példa bizonyítja, hogy a jó képesség, a befektetett munka, szorgalom, idő és energia sok esetben nem elegendő, ha nincs megfelelő támogató közeg – ezért állunk a tehetséges fiatalok mögött.” Aki ennek az állami szervezetnek a Facebook oldalára is rákattint, rögtön szembetalálkozik a kéréssel: „Amennyiben fontosnak tartja a hazai tehetségek támogatását, kérjük, ajánlja fel adója második egy százalékát.” 

Ebből csak arra következtethetünk, hogy azért annyira mégsincs olyan jól elengedve anyagilag a program, hogy ne lenne szüksége még több pénzre.

De nézzük, mikor és hogyan született meg a Nemzeti Tehetség Program.

Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter 2008 tavaszán hirdette meg az Új Tudás Program társadalmi és szakmai vitáját, és fontosnak tartotta, hogy a közoktatás eddigi legátfogóbb korszerűsítési programjához politikai konszenzust szerezzen. Az Országgyűlés először az esélyegyenlőség növelését és a pedagógusok munkájának elismerését célzó törvénymódosító javaslatot fogadta el, június 8-án pedig 230 igen szavazattal, 62,5 százalékos többséggel megszavazta az „Új Tudás” egyik kiemelt programelemét, a 20 évre szóló Nemzeti Tehetség Programra tett javaslatot.

Bár a tehetséggondozást minden kormány fontosnak tartotta, és sokféle, évtizedek, sokszor évszázadok tapasztalatait hordozó program létezett, a legtöbb esetben ezek nem is tudtak egymásról. Ebben hozott üdítő változást az Új Tudás, amelyben először szerepelt a tehetséggondozás külön elemként kiemelve. A „Minden gyerek tehetséges” alapelvet valló programban feladatként határozták meg a tálentumos diákok támogatását, a kiemelten hatékony tehetséggondozó pedagógusok ösztönző-rendszerének kialakítását.

Miután az Országgyűlés elfogadta a hazai tehetséggondozást 2028-ig biztosító programról szóló határozatot, még az év szeptemberében elindult a Nemzeti Tehetség Program. Célkitűzései közé tartozott a meglevő állami, önkormányzati, intézményi és civil programok összefogása, az állami és az uniós források felhasználásának összehangolása, a folyamatos tehetséggondozás, a programokhoz való egyenlő hozzáférés, a programok rendszerének hatékonyabbá és átláthatóvá tétele. Úgy számoltak, a Nemzeti Tehetség Program segítségével 2011-re 50 ezerre nőhet azoknak a diákoknak a száma, akik részt vehetnek az állami, illetve uniós forrásokból finanszírozott programban. A célra a 2008/2009-es tanévtől az uniós forrásokból évente 9-10 milliárd forint volt felhasználható. 

A 2009/2010-es tanévtől tették lehetővé, hogy az uniós és hazai forrásokból finanszírozott Nemzeti Tehetség Programra minden adózó felajánlhatja személyi jövedelemadójának egy százalékát.

A Nemzeti Tehetség Program 30 millió forintos támogatásával 2012-ben Budapesten nyílt meg a Budapesti Európai Tehetségközpont. Fuszek Csilla, a központ igazgatója megerősítette a közvélekedést: Magyarország tehetséges nemzet. Az igazgató azt is elmondta, hogy nehéz pontos kritériumokkal ezt alátámasztani, hiszen attól függ, mit is tartunk tehetségnek. Volt egy olyan felmérés, ami azt vizsgálta, a világ enciklopédiáiban tehetségként, géniuszként említettek melyik országból származnak. Ebben például – meglepő módon – Ausztria győzött. Az igazgató szerint minden országban megvan az a humán forrás, amit ki lehet, és ki kell aknázni. Hogy ezt mennyire tudja megtenni, az attól függ, mennyire tehetségbarát az adott társadalom. „A központ egy óriási ígéret” – mondta akkor az évtizedek óta tehetséggondozással foglalkozó Csermely Péter hálózatkutató, akit épp azokban a napokban választottak meg az Európai Tehetségtanács elnökének. A szakember reálisnak nevezte azt a célt, hogy 2020-ra az ország a tehetséggondozásban világelső legyen.

2013-ban több mint kétmilliárd forint jutott tehetséggondozásra és a tehetségek kibontakozását segítő projektekre a Nemzeti Tehetség Program keretében – ezt Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár jelentette be az év márciusában. Kiemelte: a tehetség a legfontosabb erőforrás, és felidézte, hogy 2008-as országgyűlési határozat alapján indult programot az Orbán-kormány folytatta. Hozzátette: a Nemzeti Tehetség Program keretében kiemelt feladat a határon túli magyarsággal való együttműködés, és a hazai tehetséggondozás eredményeinek megismertetése az unió tagállamaival.

2016 szeptemberében elindult a tehetségek felismerését, kiválasztását és fejlesztését segítő tehetsegkapu.hu oldal. Ebből az alkalomból Novák Katalin akkori család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár elmondta: a tehetség gondozása közös ügy, abban a családoknak, a pedagógusoknak, az iskoláknak, a szakembereknek, a civil partnereknek és azon állampolgároknak is szerepük van, akik az adójuk egy százalékával járulnak hozzá ehhez az ügyhöz. A portál szándékaik szerint segít a tehetségek azonosításában, fejlesztésében és a legmegfelelőbb programok, mentorok megtalálásában. Az oldalt a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásával hozták létre. 2016-ban és 2017-ben is 2,8 milliárd állt rendelkezésre a Nemzeti Tehetség Programra, ebből évente 300-350 ezer tehetséges gyermeknek tudtak támogatást nyújtani.

A 2022-es forrás terhére a program keretében összesen 26 pályázati felhívás jelent meg, mindösszesen 4.494.519.000 Ft keretösszegben a Nemzeti Tehetség Program honlapja szerint. A pályázati kiírásokra összesen 2117 darab pályázat érkezett be 8.222.648.118 forint igényelt összegben.

A 15 meghívásos pályázati felhívásra 81 érvényes pályázat érkezett, 2.210.700.000 forint értékösszegben. A 11 nyílt pályázati felhívásra 1997 érvényes pályázat érkezett, közülük 1258 nyertes pályázat született 2.283.819.000 forint értékösszegben. A 2022-es pályázati fordulóban összesen 1339 pályázó részesült támogatásban.

2022-ben a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjra 378.000.000 forint keretösszeg állt rendelkezésre. A beérkezett pályázatok száma 958 darab, amelyből érvényes 931 darab, az érvényes pályázatok által igényelt támogatási összeg 724.528.947 forint volt. 2022-ben 607 kiemelkedően tehetséges fiatal részesült a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjban.

Még annyit érdemes hozzáfűzni: „A Nemzeti Tehetség Program által kitűzött célok elérését szolgáló intézkedések megvalósulását 2009 óta a Nemzeti Tehetség Alap finanszírozza. Az alap pénzügyi keretét kezdetben több költségvetési fejezeti előirányzat biztosította százalékos hozzájárulás keretében, ezt követően 2010-től, a különböző változások következtében a hazai források nagy részét a program végrehajtását szolgáló kiemelt költségvetési előirányzat biztosítja. Jelenleg az alap forrásait a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 104/2015. (IV. 23.) korm. rendelet szabályozza, amelynek értelmében forrásként szolgál egyrészt az e célra, a központi költségvetésnek a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezeti kezelésű előirányzata, másrészt a természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek e célra juttatott pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulásai, adományai. A hazai költségvetésben rendelkezésre álló forrás alapja az egy százalékos adófelajánlásokból adódik, amelyet a kormány 2015 óta minden évben kiegészít.”

A felajánlott összeg a kezdeti 400 millió forintról 2019-re meghaladta a 1,4 milliárd forintot. A Nemzeti Tehetség Program céljainak megvalósítása érdekében a hazai források terhére minden évben több kategóriában, meghatározott keretösszegű pályázatot hirdetnek. Míg 2009-ben 443 millió forint állt rendelkezésre a hazai és határon túli tehetséggondozó programok támogatására, addig 2022-ben ez az összeg, a kormány kiegészítésének köszönhetően, minden korábbinál magasabb, mintegy 4,4 milliárd forint.

A Nemzeti Tehetség Program céljainak megvalósítását a hazai források mellett az Európai Unió operatív programjaiban rendelkezésre álló fejlesztési forrás is biztosította.