A nemzetközi pénzpiacok már nem bíznak a Magyar Nemzeti Bankban
Nemcsak a jegybank működésével, hanem a kormány gazdaságpolitikájával sem elégedett az ellenzék – mondta a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában Vajda Zoltán közgazdász. Budapest 13-as számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje szerint új kormányra, új fiskális és gazdaságpolitikára van szükség, valamint egy teljesen megújult monetáris politikára, hogy Magyarország visszanyerje a nemzetközi piacok bizalmát, sikerüljön letörni az inflációt, erősíteni a forintot. Szerinte ehhez az euróbevezetés céldátumának bejelentése fontos lépés lenne.
Amikor államkötvényeket vásárol a Nemzeti Bank, lényegében nyomtatja a pénzt, most pedig a folyamatos, ütemezett tervvel kamatokat emel, de közben a kormány olcsó hiteleket zúdít, ha nem is a teljes piacra, de a NER-es kiváltságosokra. Ezen már átlátnak a nemzetközi pénzpiacok – foglalta össze Vajda Zoltán a jegybank működését.
„Hiába emelkedik a kamat – ami persze terheket ró azokra, akik piaci alapú hitelekkel rendelkeznek –, nem éri el a célját, magas marad az infláció és gyenge a forint árfolyama. Hitelességi válság alakul ki, amely kormányváltással oldható meg. Más gazdaságpolitikára és egy egészen más megközelítésű monetáris politikára van szükség.”
Eurócsatlakozás
Fontos, hogy bejelentsük az eurócsatlakozást és előbb-utóbb a konkrét céldátumot is, valamint azt, hogy ennek kapcsán milyen konkrét lépéseket teszünk, mert ezzel a nemzetközi pénzpiacok bizalmát vissza tudjuk nyerni – mondta a közgazdász. Szerinte a konvergenciakritériumok feltételei lazulhatnának, de az államadósság mértéke biztosan.
„Be kell jelenteni egy céldátumot és ennek alárendelni a fiskális politikát, a gazdaságpolitikát és a monetáris politikát is. Talán már elhangzott az ellenzék részéről, hogy öt év múlva be lehetne vezetni az eurót.”
Hozzátette, a jegybank és a kormány elvileg független egymástól, a pénzpiacok ezt várják el, de az unortodox gazdaságpolitika arról szólt, egészen a közelmúltig, hogy alávetett mindent a kormányzati célnak, a gazdasági növekedésnek.
Infláció
Fontos megjegyezni, hogy nemzetközi trend a magas az infláció – hívta fel a figyelmet Vajda Zoltán, de hozzátette, Magyarországon ez jobban emelkedett, mint máshol.
„Csomó olyan tevékenységet végez a jegybank, ami nem a banki tevékenység része.” Amikor műkincseket, szobrokat, festményeket vásárolt, vagy az alapítványra költekeztek, az egyrészt pénzpazarlás volt, másrészt lopás. De az is biztos, hogy a nemzetközi piacok bizalmát aláásták ezzel – vélekedett Vajda Zoltán.
MNB épülete
Az ellenzéki közgazdász azt is elmondta, hogy a jegybank épületét több mint 50 milliárdból újítják fel, pedig erre most biztosan nem kellene költeni.
„Matolcsy fiának szűkebb körét bízták meg az 54 milliárdos beruházással, egy olyan épületnél, amely nem szorul rá, hogy felújítsák. Ez is csak annak a játéknak a része, hogy olyan összegeket akarnak elkölteni a kitartottak számára, amiknek nincs semmi értelmük.”
A jegybank azt mondja, a saját nyereségből finanszírozza mindezt, de a jegybanki nyereség, az az árfolyamnyereség, amit realizáltak – magyarázta a politikus.
„Emlékezzünk rá, hogy tavaly év végén ijesztően gyenge volt a forint, majdnem 370 forintos volt az árfolyam, ami csodák-csodájára az év elejére picit erősödött. Úgy tűnik, ez is tudatos tevékenysége a jegybanknak, hogy mindig év végére legyen gyenge a forint árfolyama, mert akkor ők árfolyamnyereségre tesznek szert és ebből tudnak ilyen beruházásokat végeztetni”– hívta fel a figyelmet Vajda Zoltán a Klikk FM Politikai Nagyító című műsorában, és hozzátette, a nemzetközi piacok látják, hogy felelőtlenség, amit csinálnak.
