A NER-lovagok a Maffia Fejlesztési Bankon keresztül pénzelték egymást
Katona Tamás szerint fontos fordulatot jelenthet a magyar gazdaságpolitikában a Tisza-kormány első önálló költségvetése. A közgazdász úgy látja, a tervek a korábbi, a magasabb jövedelműeknek kedvező adózási rendszer átalakítása, a költségvetési hiány csökkentése és a versenygazdaság helyreállítása felé mutatnak. A Matolcsy Györgyöt érintő büntetőeljárásról azt mondta, az nem veszélyezteti a gazdaság működését, a korrupció visszaszorítását célzó intézkedések viszont javíthatják Magyarország nemzetközi megítélését.
A korrupciós ügyek után vissza kell szerezni a bizalmat
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével, Matolcsy Györggyel szembeni eljárás kapcsán Katona Tamás úgy fogalmazott, meglehetősen szokatlan, amikor egy európai jegybank volt vezetőjét letartóztatják, a történtek azonban szerinte nem befolyásolják érdemben a magyar gazdaság működését. Az ügy előzményei ugyanis már korábban is ismertek voltak, az Állami Számvevőszék vizsgálata és a jegybank új elnökének feljelentése nyomán pedig már korábban megindulhatott volna az eljárás.
A közgazdász szerint a történtekért nemcsak a mostani felelősségre vonás, hanem az is fontos, hogy miért nem sikerült évekkel korábban megakadályozni a feltételezett visszaéléseket. A nemzetközi megítélés szempontjából ugyanakkor lényegesnek nevezte a korrupcióellenes intézkedéseket. „A bizalmat nagyon könnyű eljátszani és sokkal nehezebb visszaszerezni” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a külföldi partnerek részéről továbbra is lehetnek fenntartások azzal kapcsolatban, valóban tartós lesz-e a változás.
A hiánycsökkentés mellett a közteherviselést is átalakítanák
Katona Tamás a jövő évi költségvetés fő irányait kedvezőnek tartja. A tervezett 4,9 százalékos hiányt a 2030-ra kitűzött, három százalék alatti érték felé vezető út részeként értékelte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a részletes költségvetési számok ismeretében lehet majd pontosabb képet alkotni. Különösen fontosnak tartja, hogy a hiány mérséklésének a tervek szerint körülbelül kétharmada kiadáscsökkentésből, egyharmada pedig bevételnövelésből származik. Szerinte ez azért lényeges, mert az adóemelésekre épülő kiigazítás visszafoghatja a gazdasági növekedést, miközben a magyar gazdaság már évek óta növekedési válsággal küzd.
A közgazdász az adórendszer átalakítását szintén előrelépésnek nevezte. A minimálbér személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra csökkentése, valamint a 680 ezer forintos jövedelemig tervezett adókedvezmény szerinte több százezer munkavállalónak jelenthet segítséget. A családi pótlék megduplázását is pozitív intézkedésnek tartja, mert a szociális támogatásoknak nagyobb arányban kellene eljutniuk az alacsonyabb jövedelműekhez. Mint fogalmazott, a korábbi rendszerben a leggazdagabb jövedelmi tized aránytalanul nagy részt kapott a támogatásokból, miközben a legszegényebbeknek kellett volna nagyobb segítséget nyújtani.
A versenygazdaság helyreállítása lehet a következő nagy feladat
A közgazdász szerint az elmúlt 16 év egyik legsúlyosabb problémája az volt, hogy Magyarországon nem érvényesült megfelelően a piaci verseny. Úgy véli, a közbeszerzések tisztábbá tétele és az uniós források megfelelő felhasználása akár százmilliárdos megtakarításokat is eredményezhet. A visszatérő európai uniós pénzeket szerinte infrastruktúra-fejlesztésre és a humán erőforrás erősítésére kellene fordítani, nem presztízsberuházásokra.
Katona Tamás a rezsicsökkentés jelenlegi formáját ugyanakkor fenntarthatatlannak tartja. Az energia világpiaci árának emelkedését nem lehet korlátlanul kivédeni, a támogatás pedig szerinte igazságtalan, ha a magas jövedelmű háztartások is ugyanolyan kedvezményben részesülnek, mint a rászorulók. A megoldást a jövedelemhez igazított támogatásban és az energiahatékonysági beruházások ösztönzésében látja. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági árak mesterséges leszorítása a vállalkozások számára versenyhátrányt okozhat.
Az árstop kivezetését szintén indokoltnak nevezte. Szerinte a hatósági árak nem szüntetik meg a drágulást, hanem a költségeket más termékek árába terelik át. Az üzemanyagoknál sem tartja fenntarthatónak a védett árakat, mert azok a határokon átnyúló vásárlást ösztönözhetik, és felboríthatják a piaci viszonyokat. A fuvarozóknak nyújtott, jövedékiadó-visszatérítésen alapuló kompenzációt viszont megfelelőbb megoldásnak tartja, mert az a vállalkozások terheinek mérséklésén keresztül a fogyasztókat is segítheti.
