Matolcsy ügye nagyobb botrányt rejthet, mint eddig gondolták
A Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli ügyek feltárása akár az elmúlt tizenkét év gazdálkodásának vizsgálatát is szükségessé teheti – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Gerő Tamás ügyvéd. Szerinte a Matolcsy György volt jegybankelnök letartóztatásához vezető ügy csak egy része lehet egy jóval nagyobb történetnek. Beszélt a felelősség megállapításának nehézségeiről, az ügyvédek etikai kötelezettségeiről és a Budapesti Ügyvédi Kamara közelgő vezetőválasztásáról is.
500 milliárdos vagyon és súlyos kérdések
Gerő Tamás szerint a védelem nehéz helyzetben van a Matolcsy Györgyöt érintő eljárásban. Ha ugyanis elismerik, hogy az MNB alapítványi vagyonának jelentős része elveszett, az más bűncselekmény gyanúját is felvetheti. Ha viszont azt állítják, hogy a vagyon megvan, az értékpapír-kölcsönszerződéssel kapcsolatos ügylet jelentőségét kell megmagyarázniuk. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: az emlegetett 500 milliárd forint az alapítványok által kezelt vagyon nagyságrendje, nem bizonyítottan eltűnt pénz.
A vitatott szerződés célja a gyanú szerint az lehetett, hogy a jegybankelnöki megbízatásának lejárta után is befolyást biztosítson a Matolcsy családnak az értékpapírok felett. A megállapodást a jegybankelnöki időszak utolsó előtti napján próbálták véglegesíteni, ám Varga Mihály, Matolcsy utódja visszafordította az ügyletet. Gerő szerint ezért a nyomozásban azt is tisztázni kell, hogy befejezett bűncselekmény történt-e, vagy csupán kísérlet, hiszen a szerződés végül nem fejtette ki a tervezett hatását.
Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a büntető törvénykönyv jelenlegi értékhatárai nehezen igazodnak a több tíz- vagy akár több százmilliárd forintos gazdasági ügyekhez. A legsúlyosabb, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett értékkategória felső küszöbe 500 millió forint, ami szerinte indokolttá teszi a szabályozás felülvizsgálatát.
Nem elég egyetlen ügyletet kivizsgálni
Gerő Tamás szerint a mostani eljárás csak a kezdet lehet, hiszen a jegybanki alapítványok működésének teljes történetét is meg kellene vizsgálni. Úgy véli, a nyomozás során visszafelé haladva kell feltárni, hogyan kezelték és fektették be a vagyont, és mekkora veszteség érhette a közvagyont. A szakértőknek a vagyon tényleges értékét és az esetleges kárt is meg kell állapítaniuk.
A felelősség kérdésében Matolcsy György közvetlen szerepének bizonyítása különösen fontos lehet. Gerő szerint a nyomozásnak azt is tisztáznia kell, hogy a döntések milyen irányítás mellett születtek, és ki milyen szerepet töltött be az alapítványok, illetve a vagyonkezelők működésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg gyanúkról van szó, és a végső következtetéseket a bizonyítékok alapján kell levonni.
„A magyar embereknek joguk van a teljes igazságot megismerni” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint nem lenne elegendő kizárólag a mostani, konkrét gazdasági ügyletet lezárni. A teljes tizenkét éves működés feltárását tartaná kívánatosnak. Bár a jelenlegi eljárás viszonylag jól körülhatárolható, a további szálak vizsgálata jelentősen meghosszabbíthatja a nyomozást és a bírósági eljárást.
Szigorúbb etikai szabályokat vár az ügyvédi kamarában
Gerő Tamás egyetért azzal, hogy az ügyvédek nem működhetnek közre a közvagyon magánzsebekbe juttatásában, ugyanakkor szerinte az egyes ügyeket külön-külön kell megvizsgálni. Mint mondta, az ügyvédek túlnyomó többsége tisztességesen végzi a munkáját, a visszaélésekben közreműködők kisebbséget alkotnak. Fontosnak tartja, hogy az ügyvédi kamara egyértelmű etikai szabályokat alkosson, és következetesen alkalmazza a fegyelmi eljárásokat.
Kiemelte a pénzmosásgyanús tevékenységek bejelentésének kötelezettségét is. Megfelelő gyanú esetén az ügyvédeknek a kamarát kell értesíteniük, amelynek további jelentési kötelezettsége van a hatóságok felé. Gerő szerint az önszabályozó testületnek komoly szerepet kell vállalnia a szakmai visszásságok feltárásában.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezetésére pályázó ügyvéd egy láthatóbb, a társadalommal aktívabb kapcsolatot tartó és valódi érdekvédelmet biztosító szervezetet szeretne. Programjában szerepel egy gyors reagálású érdekvédelmi kabinet felállítása, a jogalkotási munkában való hatékonyabb részvétel, valamint a kamarai tagság bevonása a fontos döntésekbe. Bírálta, hogy a választásokon általában a tagság mindössze 15–20 százaléka vesz részt, ezért nagyobb részvételt sürget.
Gerő Tamás szerint a kamarai választáson a szakmai programok mellett az is fontos lesz, hogy a tagság miként értékeli a jelenlegi vezetés elmúlt nyolc évét. Hangsúlyozta, hogy politikai nézeteiktől függetlenül minden ügyvéddel képes együttműködni, és ezt a hozzáállást a kamara vezetésében is érvényesíteni szeretné.
